Csillagporos erdőország: a Zselicség titkai

A Zselici Tájvédelmi Körzet Somogy és Baranya vármegyék határán, a Dunántúli-dombság szívében húzódik. A 10 500 hektáros terület különleges erdővilága és táji értékei miatt 1976 óta védettséget élvez. Mesebeli hangulatát bárki átélheti, aki erre kirándul. A vadregényes táj jellegzetességét a széles, lapos dombhátak, valamint a közöttük kanyargó patakok, völgyek és összefüggő erdőségek adják. A Zselic legmagasabb pontja a 358 méter magas Hollófészek – ami jól mutatja, hogy nincsenek igazán nagy magaslatok ezen a vidéken, mégis a dimbes-dombos jelleg komoly kihívást jelenthet a túrázók számára.

Pintér András, a Zselici Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őre elmondja, hogy hazánkban egyedülállónak számít a területen fellelhető ezüsthársas bükkös erdőtársulás, mivel igen ritka, hogy a hűvösebb, magas hegyvidéki klímát kedvelő bükk, és a síksági-dombvidéki ezüsthárs közösen alkossanak erdőt. A térség növényvilágának különlegességei továbbá az erdei ciklámen, az örökzöld csodabogyók, valamint a kakasmandikó – ez utóbbi, varázslatos növény megfigyelésére rendszeresen indít túrákat a Duna-Dráva Nemzeti Park. A szakember hozzáteszi, hogy a kutatók szerint a térségben élő gerinctelen állatfajok száma mintegy tízezer körüli – vagyis rendkívül gazdag!  

A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala szintén a Zselic hangulatos dombjain keresztül vezet, de érdemes bejárnunk a Fekete Harkály Tanösvényt is. A Kaposvár és Töröcske között található 4 kilométer hosszú, 13 állomásos útvonal mentén megismerhetjük a különféle fafajokat, lágyszárú növényeket, változatos élőhely-típusokat és akár a rejtett életmódú állatokat is. A tanösvény egy részén fa pallósor vezet át egy patak fölött, a fényképezőképet nem érdemes otthon hagyni!

A térség egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a dombok között megbúvó, festői Ropolyi-tó. A horgásztavat hatalmas fűzfák övezik, partján kényelmes stégek és piknikezéshez ideális fapavilon várja a látogatókat. A tó melletti zöldellő domboldal pihenésre, heverészésre csábít. A kis tavacska 1700-tól az Eszterházy-birtok része volt, ebben az időben ültették az utat szegélyező vadgesztenyefákat. Ezeket a faóriásokat ma is megcsodálhatjuk, ha erre járunk. Érdemes megnézni a hatalmas gémeskutat, valamint a rét túloldalán álló, somogyi népi stílusban épült, nádfedeles tájházat is. A tó partján büfé, információs pontként működő természetőrház, valamint a kényelmes pihenést szolgáló asztalok, padok és mellékhelyiség egyaránt megtalálható.

A Zselici Tájvédelmi Körzet másik gyöngyszeme a Dennai-erdő mélyén megbúvó Feneketlen-kút. A Bánya és Szilvásszentmárton között elterülő forrásos területhez több mende-monda is fűződik. Egyesek úgy tartják, hogy a néhai falu, Denna lakosait veszett farkasok pusztították el, egy másik történet szerint a Feneketlen-tó nevét onnan kapta, hogy egy egész szekér elsüllyedt benne, ökreivel együtt. A Dennai-erdő a misztikus mondákon túl egyáltalán nem riasztó, mi több, varázslatos terület! Rendszeresen szerveznek itt cserkésztáborokat gyermekeknek.

Kevesen tudják, hogy a Zselic volt Európában az első terület, amely 2009-ben elnyerte a csillagoségbolt-park címet. Ez a rendkívül alacsony fényszennyezettségű vidék azért is különleges, mert hazánkban – és világszerte– egyre kevesebb olyan hely maradt, ahol a sötét éjszakai égbolt zavartalanul, természetes állapotában figyelhető meg. A park területén ideális körülmények között több ezer csillagot láthatunk, akár szabad szemmel is!

Fotó: Zselici Csillagpark

Felhőmentes nyári éjszakákon megpillanthatjuk a Tejutat, tavasszal naplemente után, ősszel pedig hajnalban az állatövi fényt – a bolygóközi porról visszaverődő napfényt –, amely szintén lenyűgöző látványt nyújt. Ha pedig mélyebben is szeretnénk elmerülni az égbolt titkaiban, érdemes ellátogatni a Zselici Csillagpark látogatóközpontjába, ahol részt vehetünk naptávcsöves bemutatón, de bejelentkezhetünk éjszakai szakvezetésre és csillagtúrára is. A 25 méter magas kilátóból varázslatos panoráma nyílik a környékre.