Mesélő kastélyok nyomában Győr-Moson-Sopron vármegyében

A honfoglalás óta stratégiai jelentőségű térség magyar szemmel mindig Nyugat és Kelet találkozását jelentette: az önálló Magyar királyság határán lévő ütközőövezetként hol a nyugati támadásoktól védte az országot, hol pedig Európát a keletről jövőktől. A végvárrendszer már a török hódoltság idejére átalakult, míg nem a XVIII. század elején a Rákóczi-szabadságharcot követően a Habsburgok egy soron következő ellenállást megelőzve a térség számos várát megsemmisítették, a megmaradtak pedig kastélyokká alakultak. Kastélyokká, melyek a fővárost követő legfejlettebb régió ma is mesélő időkapszulái letűnt korokból, ahol Magyarország főnemesi családjai nem csupán hazai, európai történetet írtak politikai, katonai és kulturális szempontból egyaránt. 

Híres magyar családok nyomában

A természeti látványosságokban és történelmi örökségben gazdag nyugat-dunántúli régióban a kulturális rendezvények és szabadidős lehetőségek szervesen illeszkednek a mindennapokba. Bármely évszakban érkezünk, a magyarországi barokk-rokokó építészet legjelentősebb képviselőjére, az Esterházy család híres rezidenciájára érdemes (legalább) egy fél napot szánnunk. Az egykori sarródi vadászkastélyból Esterházy Miklós (a kortársai által “Fényesnek” becézett herceg) megbízására 1766-ra főúri kastéllyá alakított, 126 szobás monumentális komplexum méltó párja a bécsi schönbrunn-i vagy a versailles-i kastélynak is. Az elkészült kastély ezt követően uralkodói udvarokhoz mérhető fényűző ünnepségeknek adott otthont nap mint nap.

Eszterházán a korszak magas rangú családjai, tisztviselői mellett maga Mária Terézia is megfordult. Miklós herceg e pompát emlékezetessé tette: a barokk-rokokó pompának minden eszközét felhasználva saját színi előadásokat, Operaházat, balettet, bábszínházat hozott létre, Európa hírű zenekara élén pedig maga Joseph Haydn állt a család zeneszerzőjeként és karmestereként. A ma kortörténeti kiállításnak otthont adó kastélyegyüttes napjainkban is jelentős komolyzenei színtér. Története kalandos, sok mindent megélt: Miklós herceg halálával a fénykor is letűnt, a család visszaköltözött Kismartonba, az alig használt Eszterháza birtok fénye megkopott, egy időre álomba merült. A II. világháború után szovjet katonai kórházként üzemelt, míg végül 1957-től méltó módon elindultak a helyreállítási munkák. Aki járt itt, nem feledi hatalmas, mesélő tereit, impozáns franciakertjét, aki pedig nem, itt az ideje, hogy egy kicsit álmodjon, részese legyen az egykori tündérvilágnak!

Az Esterházy család mellett talán a Széchenyi család neve ismertebb a környéken. Nem messze Fertődtől, a magyarság egyik nemzeti zarándokhelyének számító nagycenki klasszicista későbarokk Széchenyi-rezidencia egyike a legismertebb kastélyoknak a régióban. Már Széchenyi Ferenc (Széchenyi István édesapja) életében is meghatározó jelentőséggel bírt, ő tette a család állandó lakhelyévé a birtokot. Az eredetileg barokk stílusban megépült kastélyban helyezte el értékes, több tízezer darabos műgyűjteményét és könyvtárát, amelyet végül 1802-ben felajánlott a magyar nemzet javára, ezzel ő vált a Magyar Nemzeti Múzeum valamint közvetve az Országos Széchenyi Könyvtár megalapítójává.

A katonáskodás után hazatérő ifjú István gróf külföldi tapasztalataiból merítve saját igényeinek megfelelően korszerűsítette, mintagazdaságot hozott létre az édesapjától átvett birtokon. Utazásai során megismert technikai vívmányokat építtetett a kastélyba: fürdőszobát, vízöblítéses WC-t, gázvilágítást, amelynek olyan illusztris személyek a csodájára mint az országgyűlési követség, avagy Deák Ferenc, báró Eötvös József, Klauzál Gábor és mások. A “legnagyobb magyar” egykori otthonát sem kímélte a második világháború, a rekonstrukció előtt szinte már csak a falak álltak, 1945 nyarán az itt üdülők kidobtak és elégettek mindent az épületből. 1973-ban a család és Széchenyi István életét bemutató Emlékmúzeum nyílt a gyönyörű angolkerttel rendelkező nagycenki kastélyban. A parkban mai napig négy világrész ritka fafajtáit találjuk meg hatalmas, több száz éves éves platánfák ölelésében. (Ha gyermekekkel utazunk, a kastélyt követően ne hagyjuk ki Nagycenken a Széchenyi Múzeumvasutat valamint a hozzá tartozó Mozdonyskanzent, egy igazi élmény, nagy időutazás kis felfedezőknek.)

Egyéb Széchenyi-kastélyok a vármegyében: Fertőszéplak, Iván, Rábasebes, Sopronhorpács.

Győr-Moson-Sopron vármegye egykor csillogó kastélyai ma több ízben szociális otthonoknak, iskoláknak adnak otthont. Funkciójukat tekintve nem látogathatóak múzeumi szinten, mi mégis azt javasoljuk, érdemes felkerekedni és megnézni egy kirándulás keretében a neoreneszánsz, historizáló Barthodeiszky-kastélyt, amely Beled főutcájának jellegzetes épülete a helytörténeti gyűjteményével. Továbbá a lehengerlő szépségű dénesfai Cziráky-kastélyt és ősfás parkját a maga meghitt erdős-halastavi képével, amit lefest. Az egykori Cziráky család kastélya az ötvenes évek óta rehabilitációs osztályként működik.

(További tippjeink:

• Püspöki kastély, Fertőrákos
• Festetics-Batthyány-kastély, Egyed
• Batthyány-kastély, Dunakiliti
• Khuen-Héderváry-kastély, Hédervár)