Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Megannyi csodás vidék híres íróink és költőink szemén keresztül

0:00
0:00

Kovács Kata

Sokat köszönhet a magyar irodalom a hazai tájnak és páratlan természeti gazdagságának. Évszázadok óta nyújt inspirációt és lelki menedéket nemcsak a költőknek és íróknak, hanem azoknak is, akik mindennél jobban vágynak a természet közelségére.
Sokat köszönhet a magyar irodalom a hazai tájnak és páratlan természeti gazdagságának. Évszázadok óta nyújt inspirációt és lelki menedéket nemcsak a költőknek és íróknak, hanem azoknak is, akik mindennél jobban vágynak a természet közelségére.

Fehér tündérrózsák, pazar madárvilág, letűnt korok mesélő romjai. A magyar tájak szépsége és sokszínűsége sok embert rabul ejtett már, köztük irodalmunk legnagyobb alakjait is. A Tüskevár című regényen nemzedék sora nőtt fel, nem csoda, Fekete István sorain keresztül elénk tárul a Kis-Balaton egy rejtett és csodálatos arca. Petőfi Sándor költészetét a puszta iránti szeretete örökre meghatározta. A vizek látványa is csodára képes, megtermékenyíti a képzelőerőt, a legjobb bizonyíték erre Juhász Gyula költészete, aki szinte már vallásos áhítattal viszonyult a Tiszához. Induljunk irodalmi nagyjaink nyomába, és fedezzük fel az ő szemükkel hazánk legszebb tájait!

Szegedi Tisza-part, ahol szárnyra kel a fantázia

Juhász Gyula Szeged szülöttje. Élete végéig szoros kapcsolat fűzte szülővárosához és az azt kettészelő folyóhoz. A Tiszai csönd című versében gyönyörű képekkel írja le azt az élményt, amit bárki átélhet a Tisza-partján, aki megpihen egy padon és elmerül a megnyugtató víz látványában. Erre számos lehetőség kínálkozik a folyó mentén, legyen szó a Stefánia zöldellő parkjáról, vagy a klinikáknál épült padról, ami két szegedi világutazónak állít emléket. A lassan hömpölygő Tisza látványa már önmagában felér egy kikapcsolódással, de a parti sétány még számos más látnivalót tartogat. A Huszár Mátyás rakparton sétálva olyan folyóra néző szobrokkal találkozhatunk, mint a kalapos vagy az egyedülálló természeti jelenséget, a tiszavirágzást ábrázoló szobor. A rakparti séta során elénk tárul a szegedi vár és az azt körbeölelő hatalmas park, ami otthont ad a Móra Ferenc Múzeumnak és nyaranta a Nemzetközi Tiszai Halfesztiválnak is. A szeptemberi hetekben a Vízi Színház előadásaitól telik meg élettel a partszakasz.  A túlsó parton pedig a Rotary-tanösvény kínál lehetőséget a természet szerelmeseinek, hogy megismerkedjenek a Tisza élővilágával.

Kis-Balaton, ahol a szívünkben szétárad a nyár

A természet szeretete árad Fekete István valamennyi regényéből. Az író egyik legnépszerűbb kötete a Tüskevár, ami generációk kedvenc olvasmánya. Vajon ki ne szeretett volna Tutajos bőrébe bújni, és felfedezni a mocsár- és a nádrengeteg kincseit? A Kis-Balatont azonban nem csak emiatt érdemes meglátogatni, ugyanis ez a védett terület gazdag természeti és kulturális látnivalókban is. Húzzunk túrabakancsot, pattanjunk két kerékre vagy evezzünk a vízen, az élmény garantált. A tündérrózsák pazar látványa, az ingoványban élő madarak éneke és a természet érintetlensége valódi menedéket nyújt a mindennapok rohanása elől. A Búbos vöcsök tanösvény a Kányavári-sziget látványossága, ami minden évszakban látogatható. A szigetre az egyedülálló technikával készült fahídon juthatunk be, ahol aztán Fekete István regényének világa egyszer csak életre kel körülöttünk. A Diás-szigeten épült Matula-kunyhó és Fekete István emlékszoba láttán pedig újra megelevenednek a Tüskevár kalandjai előttünk. A nemzeti park otthont ad egy bivalyrezervátumnak is, ami fontos szerepet tölt be az őshonos faj megőrzésében, és lenyűgöző látványt nyújt a látogatóknak.

A Kiskunság páratlan kincsei

Petőfi Sándor a Kiskunságban, Kiskőrösön látta meg a napvilágot. A szülőföldje iránti szeretete meghatározta költészetét és olyan elfogultsággal írt az alföldi pusztaság szépségeiről, hogy őt olvasva azt érezzük, nekünk is meg kell ismernünk. A szikes pusztákban fészkel a túzok és a székicsér, de itt nő a bugaci ősborókás is. A Kiskunsági Nemzeti Park egyik fő természeti látványosságai azok a homokbuckák, amiket az Ős-Duna hordalékából formált a szél. A sivatagi látvány ellenére itt is gazdag az élővilág. Árvalányhajas gyepek, nőszőfű, homoki kikerics borítják a buckákat, amikben gyurgyalagok és búbos bankák is fészkelnek. A táj kulturális öröksége a pásztorélet, aminek emlékeit a Bugaci Pásztormúzeum őrzi. Az emblematikus épületet körbeölelő pusztaság lenyűgöző látványát legelésző szürkemarhák és ménesek teszik teljessé. A régi pásztorhagyományok minden évben megelevenednek, a térségben rendezett pásztor- és lovasnapok programjai teszik még élvezetesebbé a Kiskunságban töltött időt. A nemzeti park tőserdei körtúrája a régió egy egészen más arcát tárja elénk. A turistautat bejárva megismerkedhetünk egy földvár történetével, egy ezeréves templomrom históriájával és elmerülhetünk a Holt-Tisza mentén burjánzó természet vadságában.

Hirdetés