Kis arborétum-körkép, tavaszra

A botanikus- vagy füvészkertek különleges típusa az arborétum, amely kifejezetten fás szárú növények – tehát fák és cserjék – rendszerezett bemutatására, fajok fenntartására, tudományos célú kutatásra szolgál. Magyarországon ma több mint 30 ilyen kertet találunk, melyeket mind érdemes meglátogatni. Az alábbiakat szívből ajánljuk.

A fővárostól csupán 40 km-re található alcsútdobozi park nemcsak a természet, de az építészeti kincsek szerelmeseit is lenyűgözheti. Magyarország legeredetibb angolparkjának telepítése József nádor nevéhez fűződik, akinek Pollach Mihály által tervezett kastélya mellé a schönbrunni kertépítőmester, Tost Károly álmodott főúrhoz méltó kertet. Bár a kastélyépületnek már csak a főhomlokzata látható a birtokon, az angolpark továbbra is rendületlenül tölti be funkcióját, és gyönyörködteti az oda látogatókat. 

Az 540 fajból álló fás növénygyűjtemény legimpozánsabb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de a közelben vert gyökeret hazánk legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa és egy hasonlóan szépkorú platánsor is. A fás szárú gyűjtemény mellett az arborétum egyik legkedveltebb látványossága mégis a tavasz elején virágba boruló, két és fél hektáron elterülő pompás hóvirágmező.

Alcsút azoknak is tartogat még meglepetéseket, akiket inkább az épített örökség nyűgöz le: a park pálmaházát Ybl Miklós tervei alapján húzták fel, a régi építmények közül pedig szabadon látogatható a Babaház, a Gloriette, a Medveház, valamint a birtok istállójából átalakított neoromán stílusú kis kápolna is.

Hazánk egyik legidősebb növénygyűjteményeként tartják számon az Őrségi Nemzeti Parkban található Sárvári arborétumot, melynek területén, a Nádasdy-birtokon már 1546-ban is egy messze földön híres zöldség-, és gyümölcstermesztésre specializálódott kertészet állt. A Nádasdyak után a kert – és természetesen a hozzá tartozó vár is – sokszor gazdát cserélt, a parkosítás kezdete Habsburg Ferdinánd modenai főherceg nevéhez fűződik, aki 1803-ban látott hozzá az uradalom átalakításához. Míg a gyümölcsfáknak egy kisebb területet szánt, a kert nagyobb részében a kor divatjának megfelelő angolparkot hozott létre. Az akkor elültetett platánfák közül néhány még ma is megtalálható, ezeknek törzse akár a 3 méteres vastagságot is elérheti!

Közel 200 éves matuzsálemeknek számítanak a kertben a platánokon kívül több faj képviselői is: feketefenyők, tiszafák, japánakácok, cédrusok is kiállták az évszázadok próbáit. A park pompás látnivalói között érdemes meglátogatni a 100-130 éve ültetett liliomfákat, és a közel egy hektáron elterülő halastavat is. A sárvári arborétum kedvelt Nordic-walking terep, az elcsendesülést és az aktív kikapcsolódást keresőknek egyaránt ajánljuk!

A Szombathelyen található Saághy-kastély hangulatos kertje vonzó kirándulóhely lehet a késő tavasszal virágzó rododendronai és a színes programokat kínáló látogatóközpontja miatt egyaránt. 

Az alapító Dr. Saághy István elismert méhészként elsősorban mézelő növényeket telepített kastélya köré az 1800-as évek végén, de nagy szaktudással és odaadással foglalkozott különböző fajok nemesítésével is. A hét hektáros területen már akkor 244 fenyő- és 310 lombos fajt tartottak számon. Ezen örökség alapján az arborétumban ma is a fenyők gyűjtését tartják kiemelt feladatnak. Tavasszal a rododendron több száz faja és fajtája virágzik, ilyenkor még inkább érdemes ide ellátogatni, ám az örökzöld és lombhullató liliomfák, valamint Magyarország legnagyobb fás pünkösdirózsa gyűjteménye is káprázatosan szép.