Békéscsaba felfedezőknek A-tól H-ig

A, mint Andrássy út: Tudtad, hogy Békéscsabán is van egy Andrássy út? A vasútállomás és a főtér között futó sugárút a megyeszékhely pezsgő-nyüzsgő kereskedelmi utcája, tele üzletekkel, kávézókkal. Jelentőségét mutatja, hogy elsőként kövezték le 1869-ben. A belvároshoz közelebbi szakasza sétálóutca, melyet gyönyörű régi házak szegélyeznek, érdemes végigsétálni rajta, felemelt fejjel is!

Á, mint Árpád gyógyfürdő: Ha Békés megye, akkor víz! Békéscsabán éppen száz éve várja a fürdőzni vágyókat az Árpád-fürdő, mely jelenleg tíz medencés. Ebből négy gyógyvizes, így akár nyáron, akár télen érdemes csobbanást tervezni, ha a városban járunk!

B, mint boltmúzeum: Az egyik legkedvesebb múzeum a városban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola aulájában található. Szorgos gyűjtőmunkával jött létre az itt található parányi gyűjtemény, amelyben régi plakátok, reklámok, dobozok és különféle gépek között tehetünk időutazást egy száz évvel ezelőtti szatócsboltba.

C, mint céhláda: Jelenleg a Munkácsy múzeumban csodálható meg az a kétszáz éves, festett céhláda, amely egykor a békéscsabai csizmadiáké volt. Az 1848-49-es szabadságharckor hazafias motívumokkal újradíszített ládában a városi csizmadiák legféltettebb kincseiket – a céh szabályzatát, pecsétjét, pénzét – őrizték egészen 1872-ig, amikor is az első ipartörvény nyomán országszerte felszámolták a céheket.

Cs, mint csabagyöngye: Szőlő az Alföldön? Hát persze! A csabagyöngyét a 20. század elején Stark Adolf nemesítette. Ez a korán érő, mézédes csemegeszőlő azóta is az egyik legkedveltebb fajta, világszerte termesztik. A környéken bort és pálinkát is készítenek belőle, melyet akár haza is vihetünk!

D, mint disznóvágás: Ugye téged is foglalkoztat a kérdés: vajon a híres csabai kolbászhoz honnan szerzik be a sertéshúst a készítők? A háztáji állattartás ezen a vidéken nagyon elterjedt volt, ráadásul a környék tanyáin bőséges hely jutott az állatoknak. És ez fontos is, hiszen csakis a jól tartott disznóból készíthető finom étel. A disznóvágás hagyományosan nagy ünnep a környéken, amibe több helyen mi is bekapcsolódhatunk – jónéhány szálláshely és rendezvényhelyszín kínál ilyen lehetőséget baráti társaságok, érdeklődők számára.

E, mint emlékház: A Munkácsy Múzeum mellett feltétlenül érdemes megnézni a gyönyörű, klasszicista épületben működő Munkácsy Emlékházat is Békéscsabán, amely Omaszta kúria néven is ismert. A 19. század első felében a gyerek Munkácsy Miska gyakran megfordult itt, hiszen testvére, Gizella ebben a házban nevelkedett. Ma a házban Munkácsy műveket nézhetünk meg, illetve vezetéseken, kulturális programokon vehetünk részt.

F, mint fapapucs: A Munkácsy múzeum helytörténeti kiállításának egyik legmeglepőbb tárgya egy pár fapapucs. Aki rögtön a holland és más északi népek viseletére gondol, nem jár messze az igazságtól: a 18. században németek hozták be az országba a divatot, mely azonban elsősorban a praktikumot és nem az esztétikumot szolgálta. A csizmás lábra kellett felvenni ezt a szalmával bélelt lábbelit, mely védte a drága cipőt a sártól, nedvességtől, viselőjét pedig a jégen való elcsúszástól. A nád- és jégvágók ugyanis előszeretettel hordták a fapapucsot.

G, mint Gabonamúzeum: A Gyulai úton autózva csodálkozva vehetjük észre, hogy egy szélmalom mellett visz el az utunk. A Csabapark szélén álló majdnem kétszáz éves, holland típusú szélmalom eredetileg nem itt állt, csak 1978-ban telepítették ide, és a Gabonamúzeum egyik fő látványossága azóta is.

H, mint haluska: A megyébe betelepült szlovákok egyik tipikus étele a haluska, mely nem más, mint valamilyen ízesítéssel készülő metélttészta. Túróval, juhtúróval, mákkal vagy éppen káposztával is fogyasztották attól függően, hogy épp mi volt a háznál. Ha szeretnénk, a Békéscsaba külterületén található Frankó Tanya és Haluskaházban akár ki is próbálhatjuk a haluskakészítést – ráadásul nagyon autentikus környezetben!