Őszi-téli panoráma a tanúhegyekről – merre érdemes ilyenkor túrázni a Balaton-felvidéken?

Kilár Boróka

A Balaton-felvidéken nemcsak nyáron találunk remek kirándulóhelyeket. Ősszel a szőlősorok és az erdők színei, télen pedig a lombtalan hegyoldalak és a tiszta időben messzire nyíló kilátás miatt érdemes túrabakancsot húznunk. A Tapolcai-medence jellegzetes tanúhegyei között rövidebb sétákat és komolyabb kaptatókat is találunk, a csúcsokról pedig a Balatonra, a környező vulkanikus hegyekre és a Káli-medence vidékére is ráláthatunk. Mutatunk öt kirándulóhelyet, ahol a panoráma mellett természeti vagy történelmi látnivalókat is felfedezhetünk. Nézzük, merre érdemes ilyenkor indulni:

Miről szól a cikk:

Badacsony – panoráma a Kisfaludy-kilátóból
Szent György-hegy – bazaltorgonák és sárkánylegenda
Csobánc – várrom és körpanoráma
Haláp – az elbányászott hegy
Tóti-hegy – körpanoráma a Tapolcai-medencére

1. Badacsony – panoráma a Kisfaludy-kilátóból

A Badacsonyban már a hegytetőre vezető úton is több érdekes megállót találunk. Érdemes a badacsonyi hajóállomás környékén kezdenünk, aztán felfelé haladva betérhetünk egy-két hangulatos borozóba. A Laposa Borterasz például egész évben nyitva tart. Ha kitartóak vagyunk, kisvártatva megérkezünk a híres Rózsakőhöz, amelyhez egy romantikus legenda is kapcsolódik. A hiedelem szerint, ha egy lány és egy fiú egymás kezét fogva, háttal a Balatonnak leül erre a hatalmas bazaltsziklára, még abban az évben összeházasodnak.

A Rózsakőtől a piros jelzést követve a Bujdosók lépcsője felé indulhatunk. A bazaltoszlopok között vezető lépcsősor 465 fokból áll, így a feljutás némi erőnlétet is kíván. Ha inkább a látványra helyeznénk a hangsúlyt, a kék háromszög jelzésen a Kisfaludy-kilátó felé induljunk! Tetejéről a Tapolcai-medence jellegzetes tanúhegyeit is megcsodálhatjuk.

A hegytető közelében álló Ranolder-keresztet is érdemes felkeresnünk: tiszta időben a szigligeti öbölre és a déli partra is ráláthatunk. A választott útvonaltól és a kitérőktől függően érdemes legalább 2,5–3 órát szánnunk a kirándulásra.

2. Szent György-hegy – bazaltorgonák és sárkánylegenda

A Szent György-hegy egyik legkülönlegesebb látványossága a hegyoldalból kiemelkedő, hatalmas bazaltorgonák sora. A Kisapáti felől induló túrán ezekhez a geológiai képződményekhez is eljuthatunk. A több méter magas, oszlopszerű sziklaformák között vezető ösvény nagyon hangulatos.

Ha autóval érkezünk, a kisapáti temető mellett lévő parkolóból indulhatunk útnak. Innen a zöld turistajelzést követve jutunk fel a Kaán Károly-kulcsosházhoz, majd a kék jelzésen folytathatjuk az emelkedőt a bazaltorgonák és a hegytető felé. A csúcsról tiszta időben a Badacsonyra, a Gulácsra és a Tóti-hegyre is ráláthatunk. A hegytetőig vezető út oda-vissza nagyjából 7 kilométer, ezért érdemes kényelmes tempóban, megfelelő túracipőben nekivágnunk.

Választhatjuk a Raposka melletti egykori bazaltbányától induló, piros T jelzésű Bazaltorgonák tanösvényt is. A közel 4 kilométeres körtúra hét állomáson keresztül vezet fel a hegytetőre, útközben pedig a földtani érdekességeket és a környék élővilágát bemutató táblákat is elolvashatjuk.

3. Csobánc – várrom és körpanoráma

A Tapolcai-medence egyik kedvelt kilátópontja a Csobánc tetején álló várrom. A hegy csúcsáról a Tapolcai-medence tanúhegyeire, köztük a Badacsonyra, a Gulácsra és a Tóti-hegyre is ráláthatunk. Nem véletlenül lett ez a tető a siklóernyősök egyik kedvelt helye is.

Gyulakeszi felől, szőlők között és a hegyoldal ösvényein kapaszkodhatunk fel a fennsíkra, ahol a középkori erődítmény maradványait is megnézhetjük. A vár története a Gyulaffy családhoz kapcsolódik. Gyulaffy László várkapitány a 16. században a török elleni harcok révén vált ismertté. 1566-ban részt vett Veszprém visszafoglalásában, és híres bajvívóként is számon tartották. Csobánc várát a törökök többször megostromolták, de nem tudták elfoglalni.

A Gyulakeszi várparkolóból induló, körülbelül 4–5 kilométeres túra mintegy 250 méteres szintemelkedéssel jár, és nagyjából 2–3 órát érdemes rászánnunk. Ha nem szeretnénk ugyanazon az úton visszatérni, a vár után a kék jelzésen ereszkedhetünk le, majd a Vár-kúti elágazásnál a Mária-út felé fordulva tehetünk egy kört a hegy déli oldalán. Közepes nehézségű kirándulásra készüljünk, a várrom környékén pedig figyeljünk a köves, egyenetlen talajra! Büfé és vendéglátóhely nincs a hegyen, ezért vizet és harapnivalót is vigyünk magunkkal!

4. Haláp – az elbányászott hegy

A Haláp-hegy szokatlan kirándulóhely: a korábban lapos tetejű tanúhegy arculatát az évtizedeken át tartó bazaltbányászat alaposan átformálta. A csúcs jelentős részét lefejtették, így az egykori bányaudvarban ma hatalmas bazaltfalak és oszlopos sziklaformák között túrázhatunk.

A közel 3 kilométeres Haláp-tanösvény tíz állomását körbejárva a hegy földtani érdekességeit, a bányászat múltját és a környék élővilágát ismerhetjük meg. Útközben érdemes az Ébredő Vulkán szoborpark bazaltalkotásait is megnézni. A hegy pereméről a Tapolcai-medencére, a Csobáncra, a Badacsonyra és a környező tanúhegyekre nyílik kilátás.

A tanösvény bejárására kb. 1,5–2 órát tervezzünk! A Zalahaláp felőli parkolóból indulhatunk; a köves, helyenként meredek ösvényeken stabil túracipő ajánlott, esős vagy fagyos időben pedig különösen ügyeljünk a csúszós talajra!

5. Tóti-hegy – körpanoráma a Tapolcai-medencére

A Tóti-hegy a Balaton-felvidék kisebb tanúhegyei közé tartozik, magassága 346 méter. A csúcsról mégis széles körpanorámában gyönyörködhetünk. Káptalantóti felől indulva szőlők és erdős részek között kapaszkodhatunk fel a hegyre, majd a meredekebb szakaszok után elérjük a csúcsot. Innen a környező tanúhegyek, a Tapolcai-medence és tiszta időben a Balaton látványa is elénk tárul.

A túra során a hegy körül kihelyezett tábláknak köszönhetően a környék földtani és természeti értékeiről is sok érdekességet megtudhatunk. A kiindulóponttól függően körülbelül 4 kilométeres oda-vissza úttal számolhatunk, és mintegy 200 méteres szintemelkedéssel.