A győri Xantus János Állatkert

A csíktapolcai születésű tudósnak és néprajzkutatónak több jelentőségteljes gyűjteményt, intézményt, útikönyvet és ismeretterjesztő írást köszönhetünk. Különleges életútja alatt bejárta az Egyesült Államokat, felhajózott a Missouri folyón, lóháton a vadnyugatra utazott, mérnökként segített a nyugati vasútvonal kitűzésében. Kutatta számos növény- és állatfaj életét, több mint kétszáz ismeretterjesztő és négy útikönyv szerzője. Több növény- és állatfaj tudományos neve állít emléket Xántusnak: az őszirózsafélék családjába tartozó Chaenactis xantiana, az állatvilágban a kolibrifélék közül a Hylocharis xantusii, a gekkófélék közül a Phyllodactylus xanti, sőt a pikkelyes hüllők egyik családjának tudományos neve, a Xantusiidae. Hazatérte után a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, művei a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagítják. 1862. március 12.-én Xántus János kezdeményezésére jött létre az állami állatkert intézménye, amely négy év múlva meg is nyitotta kapuit, s ahol a tudós kapta meg az első igazgatói pozíciót.

A győri állatkert kezdetben elsősorban a hazai faunát kívánta bemutatni, napjainkban azonban igazi állatkertként üzemel, minden földrész képviselteti itt magát. Gyűjteményében különösen hangsúlyos az afrikai állatok aránya. 1959-ben már létrejött egy vadaspark a Püspökerdőben, aminek pályafutását a 1966-os dunai árvíz keresztbetörte, az egész területet elöntötte az árvíz, az állatok nagyrésze is odaveszett. Következő évben talált a városvezetés egy hat hektáros területet, ami a mai állatkert helye is, amely biztonságos élettérnek bizonyult, hogy ne történjen meg újra egy tragédia. A következő évtizedekben folyamatos bővülés és fejlesztés volt jellemző az új vadasparkra, nagy vonzerő volt, hogy a fele területen vidámpark is épült. Az 1985-ös átalakulást követően már hivatalosan is állatkertnek nyilvánították, ahol a ma is álló akváriummal, terráriumházzal, egzotikus állatok kifutóival bővült. Később helyhiány miatt át kellett gondolni az állatállomány összetételét, szerettek volna minden, a győri állatkertben élő állatnak megfelelő méretű, méltó helyet biztosítani, ahol leélhetik egész életüket. Ennek következtében alakították ki a Gibbon-szigetet, majd az Afrika-kifutót, ezzel együtt a nagymacskák is jobb helyre kerültek, s a ragadozósort bővítve a medvék is. Az ezredfordulóig kis számban előforduló, vagy egyáltalán nem tartott egzotikus állatok is érkeztek az állatkertbe, például sivatagi hiúzok, vöröshomlokú makik, mókus- és selyemmajmok, valamint törpe víziló.

Ők az a négy elefánt bika, akik a múlt évben érkeztek az állatkertbe. Miután beállították a hierarchiát maguk között, természetes élőhelyükkel majdnem azonos területükön játszanak, vándorolnak, kommunikálnak egymással. A forró kontinens huszármajmai, galléros páviánjai, sörényes juhok, varacskos disznók, zebrák és vörös bivalyok mellett az állatkert logójában is szereplő törpe vízilovakkal képviselteti magát az Afrika élővilága szekció, míg a Dél-Amerika-házban és környékén az amerikai kontinens déli féltekének őshonos állatait lehet megnézni. Láthatunk itt sörényes hangyászt, skarlát íbíszeket, tapírt, vízidisznót, ormányos medvét, kétujjú lajhárt, zöld leguánt, bóbitás gibbont és csuklyásmajmokat. Az akváriumban és terráriumházban a következő fajok élnek: tompaorrú krokodilok, királypitonok, kockás pitonok, tigrispitonok, görög és mór teknősök, szavanna varánuszok, nílusi repülőkutyák, Liszt-majmocskák, fehérpamacsos selyemmajmok és rengeteg fajta hal. Ázsia élővilágát az állatkert végében mutatják be. Az örvös medvék kifutója után a fehér bengáli tigrisek lakrésze következik, ezt követően pedig az ázsiai kiskarmú vidrákhoz érkezünk. Egy évtizede a belvárosban található kazamatába költözött be néhány állat, itt készült el a paludárium, amely 18 méter hosszú, 200 köbméteren mutatja be az Amazonas élővilágát.

Mondhatni nincs olyan alkalom, amikor a győri állatkert ne készülne valamilyen foglalkozással, rendezvénnyel akár a gyermekek, akár a felnőtt látogatók kedvéért. Minden évben Zoo-tábor szervezésével törekszik a kicsiket az állatszeretetre, állatvédelemre tanítani. De minden jeles ünnephez is kötődik egy-egy évközi rendezvény, legyen az húsvét, gyereknap, majális, Halloween, az állatok karácsonya, az Állatok Világnapja vagy akár az Állatkertek Éjszakája.