Az ország legcifrább háza Kecskeméten ma múzeum

A múlt század elején a kecskeméti városvezetők elhatározták, hogy bérházat fognak a belvárosban emelni. Kecskemét város bérpalotájának építésére Márkus Géza építészt kérték fel. Az ő vezetésével, teljesen modern felfogásban, az épület földszintjén üzletsor került kialakításra, míg az első emeletén a kereskedelmi kaszinó helyiségei, s a legfelső szintet foglalták el a bérlakások. A palota szecessziós stílusban épült, de a reneszánsz jellegzetes elemeivel, miközben a virágos, népi motívumokat is tartalmazó majolikamező a Lechner-iskolát követi. Kerámiadíszei a pécsi Zsolnay gyárban készültek. Érdekes, hogy a belső kialakítás kevésbé díszes, főként az első emeleten található Pávás teremre fókuszál. A kék és meggypiros díszítés, a fehérre festett gipszstukkók, a páva motívumok még követik a külső homlokzat eltúlzott stílusát. A Cifrapalota immár feledve bérház múltját, ma a Kecskeméti Katona József Múzeum történeti, néprajzi, régészeti, képzőművészeti kiállításainak ad helyet. 

Az avarok Belső- és Közép-Ázsiából származó harcos népe 568-ban foglalta el a Kárpát-medencét. Bevételeik elsősorban az évi aranyadóból származtak, amely a bizánci birodalomtól a béke záloga volt. Az avarok elszegényedését a 626. évi sikertelen bizánci ostrom indította el, amikor megszűnt legfontosabb jövedelemforrásuk. Az uralkodó réteg gazdagsága azonban még sokáig fennmaradt. A régészek által feltárt temetkezésekből kiderült, hogy az avar sírokat többnyire kifosztották, de az összességében rendelkezésre álló lelet együttesek azt bizonyítják, hogy az egykori előkelő avar réteg rendkívül gazdag volt, jómódban éltek. A kiállítás az ő magányos sírjaik leletanyagát mutatja be. 1971-ben homokbányászás közben került elő a kunbábonyi határban az a sír, melynek 155 db aranytárgya került a Múzeumba. A rangos férfi hagyatéka a Kárpát-medence legszebb és leghíresebb avar kori leletegyüttese.

A képzőművészeti állandó kiállítás Magyarország egyik legnagyobb és legrangosabb műtárgyegyüttese. 1911-ben Nemes Marcell műgyűjtő összesen nyolcvan képet ajándékozott Kecskemét városának, múzeum alapítás céljából. Nemes szándéka a művészeti életnek, a népnevelésnek, a fővároson kívüli minél szélesebb körben való elterjedését szolgálta. Az adományban a 19-20. századi magyar festők, Lotz Károly, Marastoni Jakab, Székely Bertalan, Ferenczy Károly, Thorma János, gróf Zichy István, Glatz Oszkár, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Kernstok Károly, Rippl-Rónai József és Vaszary János remekművei találhatóak. A múzeumi gyűjteményfejlesztés legjelentősebb korszaka az 1970-80-as években köszöntött be. Tóth Menyhért hatalmas életművének megszerzésén túl a Kecskeméti Művésztelep első és második korszakához kapcsolódott. 1983-ban az ún. Farkas István-Glücks Ferenc-hagyatékkal Mednyánszky László, Farkas István és Nagy István műveivel gazdagodott a kollekció. Az állandó kiállítás a Kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be.