Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Toplisták

6+1 különleges történelmi helyszín Hegyalján

  • Ripka Gergely
    Hegyalja a geológián, szőlőfajtákon és persze a borokon túl csupa történelem. Ez a táj kuruc-labanc csaták és háborúk, de Szapolyai János királlyá választásának színtere is volt. Nem messze fordították le először magyarra a Bibliát, itt születtek olyan történelmi nagyjaink, mint Kossuth.
    Hegyalja a geológián, szőlőfajtákon és persze a borokon túl csupa történelem. Ez a táj kuruc-labanc csaták és háborúk, de Szapolyai János királlyá választásának színtere is volt. Nem messze fordították le először magyarra a Bibliát, itt születtek olyan történelmi nagyjaink, mint Kossuth.

    Komoly nemesi családoknak volt Hegyalján birtoka, mint a Rákócziak, a Perényiek, a Garaiak, a Habsburgok, de Kazinczy Ferenc is itt dolgozott. Széphalmon találjuk A Magyar Nyelv Múzeumát és noha 1920-tól ez a régió elvesztette felvidéki és erdélyi társadalmi bázisait, perifériára szorult, a századforduló után nem kímélték a nehézségek, valaha bizony Európa egyik legsűrűbben lakott területe volt. Nem véletlen, hogy királyok, cárok és pápák rajongták a tokaji bort. Van történelmi látnivaló bőven Tokaj környékén.

    Regéci vár

    A vár, ahol II. Rákóczi Ferenc gyerekként tanult, majd a későbbi kuruc fegyverkezés egyik legfontosabb végvára is volt. Az első egyértelmű adat 1307-ből maradt ránk, Aba Amadé egyik okleveléből. Valószínűsíthető, hogy a várat az Abák építhették a 13-14. században. A panoráma miatt mindenképpen érdemes tiszta időre időzíteni a látogatást. A várból csodás panoráma tárul elénk. Autóval Korlát és Fony településeken át közelíthető meg (egy óra Tokajtól). A kocsit érdemes letenni a hegy lábánál, mert felfelé személyautóval nem ideálisak az útviszonyok. Másfél kilométeres erdei sétával érjük el a várat, ahonnan páratlan kilátás nyílik a hegyekkel körbeölelt Fonyra, Regécre, de szép időben a havas szlovák bércekre is. 

    Füzéri vár

    Egyik legősibb várunk történelme és hangulata is filmekbe kívánkozik. Alighanem ott lenne a helye az élbolyban Magyarország legszebb, legdrámaibb látványú várai közt. Magas orom sziklás csúcsán világítóan fehér erőd: Füzér igazi kuriózum. A tetőre felkaptatva, 170 méterre a falu fölé, garantáltan elgondolkozunk párszor, hogy tudtak egy ilyen extrém helyen megépíteni sok száz éve egy masszív erődítményt. Ismerkedjünk meg történetével, melyben királyaink, hercegnők és fejedelmek játsszák a főszerepeket! A vár első említése 1264-ből való, de azt is tudjuk, hogy 1235 előtt királyi fennhatóság alá kerül. Feltehetően az Aba nemzetségi Andronicus/Zaránd építhette az 1200-as évek elején. Az évszázadok folyamán Füzér számos vándorfestőt ihletett meg (pl. Thomas Ender osztrák művészt is). A valóban festői szépségű, immár felújított vár ma is látogatható: Sárospatakról és Sátoraljaújhelyről is kevesebb, mint egy órás autózással elérhetjük, észak-északnyugati irányt véve, a szlovák határ irányában.

    Boldogkői vár

    A Boldogkői vár folyamatos nyitvatartással várja  az ide látogató vendégeket 10.00–15.30 között. Szépen ki lett építve a vár környéke, gond nélkül meg lehet közelíteni, kényelmes sétát tud tenni a környéken bármilyen korosztály. Bájos legendája szerint IV. Béla a muhi csata után menekült errefelé a tatárok elől. Itt tért be Aszaló községbe. Egy öreg koldust talált ott csak, Bodót, a király aszalómesterét, akivel előtte Budán már többször is találkozott. Bodó megígérte a királynak, hogy elbújtatja: paraszti ruhát adott rá és a pincébe vitte. Mikor a tatárok megérkeztek, Bodó siketnek tettette magát, a tatárok végül megunták, hogy nem értenek szót vele és elvonultak, a király pedig a Bodótól kapott lovon elmenekült.

     

    Mikor a tatárjárás után Béla király visszatért Magyarországra, Bodó hét szekér aszalt gyümölcsöt vitt neki, mindegyik bakján egy-egy tulajdon lányával. Hálája jeléül IV. Béla birtokot adott Bodónak (Aszaló és Bodolló községet) azzal a feltétellel, hogy öt év alatt olyan várat kell építenie, amely megvédi a környéket. A hajadonok közben azt találták ki, hogy csak ahhoz a férfihoz mennek feleségül, akik egy évig építik a várat. Bodó kérte a királyt, hogy adjon még két évet az öt mellé haladéknak. A Bodó lányok közül ketten hamar el is keltek Budán egy bálban, melynek eredményeképp elindult a vár építése. Az építkezés hét év alatt be is fejeződött, s a király kérésére a lakodalmakat ott tartották. Az uralkodó Boldogkőnek keresztelte ezt a kis falut. Így alakult Boldogkő története. A vár építésének valós ideje nem ismert. Először egy 1282-ből származó oklevélben kerül említésre, melyben feladata a Kassára vezető út és a Hernád-folyó felügyelete.

    Vizsolyi Biblia

    Boldogkőváraljától csak egy ugrás a Hernád menti Vizsoly. A Károli Biblia, más néven Vizsolyi Biblia volt a legelső teljesen magyar nyelvre fordított Biblia. Károli Gáspár református esperes, gönci lelkész és lelkész társai 1586-tól kezdték meg fordítását, mely három évig tartott. Nyomtatása 1589 februárjában indult el, a lengyel származású Mantskovits Bálint jóvoltából, de Rákóczi Zsigmond, későbbi erdélyi fejedelem is mecénása volt a Szentírás sokszorosításának. A teljes fordítás ekkor még nem készült el, így Károli kéziratait az akkori gönci diákok laponként, gyalog hordták Vizsolyba. A 12. században épült templom és látogatóközpont egész évben látogatható.

    Sárospataki vár

    A vár az 1250-es évek után épülhetett. Mai napig a borvidék legszebben megmaradt és legnagyobb jelentőségű vára, amit mindenképp ajánlott megtekinteni. A jelenleg is megcsodálható várkastélyt 1534 körül építhette Perényi Péter, akihez a mohácsi csata után kerülhetett a város: a középkori városközpontot körbeépítette bástyavárfal-övvel, az új rezidenciát annak délkeleti szegletében alakította ki. A keleti palotaszárny építését is ő kezdte el, de csak Perényi Gábor fejezhette be 1563-ban, az ötszög alakú elővédbástyával („párkány”) együtt. Később a kuruc-labanc harcok fontos színtere volt a vár. Tökéletes a vár és környezete esküvői fotózáshoz is.

    Sátoraljaújhelyi Levéltár

    Zemplén vármegye gazdag levéltári archívumát találjuk a sátoraljaújhelyi városháza északi szárnyának emeletén. A Speck József asztalosmester által készített barokk, számozott szekrények, hajlított fiókokkal hűen tükrözik a 18-19. század divatját. Az 1754-68 között felépült intézmény eredetileg kéttermes volt. Mára összesen 14 teremben találhatók meg a zempléni települések, családok írásos anyagai, 1271-től a rendszerváltás koráig. A levéltár rendszerét Szirmay Antal, történetíró és költő találta ki, 1777-ben. Az ő utóda lett Kazinczy Ferenc 1815-31 között. Bővítette a levéltárat két teremmel is, melyeket később egybenyitottak, s ma is itt őrzik a megye feudális kori iratanyagát, a 16. századtól 1849-ig. A Szirmay-Kazinczy-féle históriai gyűjtemény a levéltár legizgalmasabb, legtöbbet kutatott része, magyar királyok, német-római császárok, erdélyi fejedelmek, egyházi személyiségek, főúri családok leveleivel. Az Autographa gyűjtemény, Kazinczy személyes munkájának eszenciája, melyekhez a szerzők rézkarcait is mellékelte, saját kézírásával megírt mutatóval. 

    Kossuth Lajos Szőlőháza Monokon

    Ennek a bizonyos háznak északi udvari szobájában született Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én, Monokon. Az épületben múzeum működik, mely Kossuth életpályájának indulását és az emigrációban eltöltött éveket mutatja be. Számos Kossuth-relikviát őriz a tárlat. A kiállítás a szülőházban először 1949-ben a szabadságharc bukásának századik és Kossuth halálának ötvenötödik évfordulójának alkalmából nyílt meg. Az emlékmúzeum 1963-ban a Magyar Nemzeti Múzeum intézménye lett, azóta is egyik központja a hazai Kossuth-kultusz ápolásának. A színes és igényes tárlat bővelkedik Kossuthhoz kötődő tárgyakban – a családi bútordaraboktól a kormányzóelnöki díszkardig.