4 hazai bibliotéka, amik igazi történelmi kincseket rejtenek

A keszthelyi Festetics-kastély a balatoni régió egyik legjelentősebb műemléke. Építése már a 18. században megkezdődött, végleges formáját azonban csak az 1880-as évekre nyerte el. A 101 helyiségből álló díszes barokk épület nagy szerencséje, hogy a második világháborút viszonylag épségben megúszta, még a benne lévő bútorok, műalkotások és a könyvtár is megmaradtak annak köszönhetően, hogy a fosztogatásokat megelőzendő lefalazták a könyvtári szárnyat a benne összegyűjtött értékekkel. Ezeket az épületrészeket 1799 és 1801 között nyitották meg újra. Az alapító Festetics György számtalan irodalmi alkotás megszületését támogatta, és rendszeresen látta itt vendégül a kor íróit, költőit – emiatt Berzsenyi Dániel „kis magyar Weimar-ként” emlegette Keszthelyt. A könyvtár annak idején 80 ezres gyűjteménnyel büszkélkedhetett, és jelenleg is Európa egyik legnagyobb épen fennmaradt főúri bibliotékájának számít. Ma a Helikon Kastélymúzeum részeként látogatható.

A zirci Ciszterci Apátság története is messzire nyúlik vissza: III. Béla király alapította 1182-ben. Ekkor még a fiatal magyar kereszténységre való tekintettel Franciaországból költöztek ide a szerzetesek, akik kegytárgyakkal, Bibliával és már értékes kiadványokkal felszerelkezve érkeztek. Az induláskor mintegy száz kódex lapulhatott a polcokon, míg egy feljegyzés szerint 1815-re már több mint 4000-re duzzadt a gyűjtemény. A kollekció a 19. században gyors ütemben növekedett tovább, miután tanítást is elkezdtek vállalni a szerzetesek, és az állomány részévé vált több magyar tudós, például Hoffman József és Fejér György hagyatéka is. A könyvtár kezelését az 1950-es években az Országos Széchenyi Könyvtár vette át, ekkor nevezték el Zirc egyik leghíresebb szülöttjéről, Reguly Antalról. A kommunista időkben a ciszterciek működését betiltották, 1989-ben költözhettek vissza az apátságba, és 2011 óta működtetik a Műemlékkönyvtárat. A mai 65 ezres gyűjtemény 70 ősnyomtatványt (azaz 1500 előtt megjelent művet) és 400 antikvát tudhat magáénak, közülük Magyarországon több kizárólag Zircen található meg.

Az ország egyik legnagyobb hírű középiskolájában is megbújik egy műemléki könyvtár, ami nem is meglepő, tekintve, hogy olyan nagy nevek pallérozták itt az elméjüket ifjú korukban, mint Bessenyei György, Gárdonyi Géza és Kossuth Lajos. Az 1531-ben alapított intézmény könyvtár kialakítását már egészen korán megkezdték, egy 1621-es feljegyzésben még működésének igen előrelátó szabályzata is fennmaradt. „Hogy a communitas könyvkészlete szét ne hurcoltassék, a gondos előrelátás megkívánja, hogy a Primariusok közül a Praeceptorok és Primariusok szavazatával könyvtáros választassék, aki bölcs, kegyes, tudós, józan és megpróbált, hűségben feddhetetlen legyen”. Az igyekezetek ellenére a történelem viharai megviselték a gyűjteményt, hiszen az iskolát több alkalommal is elköltöztették. A klasszicista stílusú, Pollack Mihály által tervezett olvasóterem ma már felújított állapotban látogatható, és a könyvtár számtalan fontos, többszáz éves könyvnek és iratnak ad otthont több, mint 400 ezer példányt számláló készletében.

Debrecenben szintén egy félévezredes múltú református intézmény történelmi épületét és gyűjteményét fedezhetjük fel. Az 1538-ban alapított iskola a sárospatakihoz hasonlóan nagy magyarokat képzett: ide járt Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre és Móricz Zsigmond is – utóbbinak híres Légy jó mindhalálig című regénye is itt játszódik. Az 1848-as forradalom idején a magyar kormány ide menekült Budapestről. A 600 ezer kötetes Nagykönyvtár a 16-17. században még szinte kizárólag hittudományi kiadványokat tartalmazott, majd a 18. század során tudományos munkákkal és értékes kódexekkel is bővíteni kezdték a kínálatot. A gyűjtemény ma közel száz kódexet és ritka írást, 146 ősnyomtatványt, mintegy 1600 régi magyar (1711 előtt megjelent) nyomtatványt, valaminthíres írók kéziratait is őrzi.