Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Őszi séták Sopron macskaköves utcáin

0:00
0:00

Kilár Boróka

Egy őszi hétvége jó alkalom arra, hogy útra keljünk, és felfedezzünk egy-egy magyar várost. Sopron például ilyenkor is jó úti cél. Történelmi belvárosában a látnivalók nagy részét egymáshoz közel találjuk, így akár egy nap alatt is sok mindent megnézhetünk. Ha pedig egy hosszú hétvégére érkezünk, a város környékén is bőven akad program. Nézzük, merre érdemes elindulnunk a macskaköves utcákon!
Egy őszi hétvége jó alkalom arra, hogy útra keljünk, és felfedezzünk egy-egy magyar várost. Sopron például ilyenkor is jó úti cél. Történelmi belvárosában a látnivalók nagy részét egymáshoz közel találjuk, így akár egy nap alatt is sok mindent megnézhetünk. Ha pedig egy hosszú hétvégére érkezünk, a város környékén is bőven akad program. Nézzük, merre érdemes elindulnunk a macskaköves utcákon!

Miről szól a cikk?

  • Soproni Tűztorony
  • Múzeumnegyed: a Storno-ház, a Tábornok-ház és a Fabricius-ház
  • A Fő tér és a Kecske-templom
  • Az Új utca látnivalói és a Lenck-villa
  • Hol tudunk megpihenni egy séta után?

A Tűztorony és a Múzeumnegyed

A soproni sétát érdemes a Tűztoronynál kezdenünk. Az 58 méter magas toronyba 119 lépcsőfok vezet fel, a körerkélyről pedig tiszta időben a Lővérek és az Alpok közeli vonulatai is láthatók. Odafent egykor toronyzenészek laktak, akik egyben őrként is szolgáltak. Figyelték a tüzeket és más veszélyeket, köszöntötték a magas rangú vendégeket, és trombitaszóval még a borszállítmányok érkezését is jelezték.

 

A Tűztorony mellett találjuk a Múzeumnegyedet, ahol a Storno-ház, a Tábornok-ház és a Fabricius-ház együttesében többféle kiállítás közül válogathatunk. A Storno-ház második emeletén például a Storno család 19. századi lakótereit és gyűjteményük darabjait nézhetjük meg. A család legismertebb tagja, Storno Ferenc kéményseprőmesterként kezdte pályáját. Gyűjteményének első darabjait régi padlásokon és lomtárakban szedte össze, később pedig neves restaurátor és műgyűjtő lett.

 

A szomszédos Fabricius-házban azt is megnézhetjük, milyen emlékek maradtak fenn a római kori Sopronból: itt Scarbantia régészeti leleteit állították ki az érdeklődőknek. A Tábornok-házban pedig a régi soproni céhek és mesterségek tárgyi emlékei mellett a Sopron és a korona című kiállításon Sopron koronázóvárosi múltjáról és a magyar koronaékszerek történetéről tudhatunk meg sok érdekességet.

A Fő tér és a régi városfalak

A múzeumi séta után érdemes benéznünk a Fő téren álló Kecske-templomba. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, egykori ferences, ma bencés templom építése a 13. században kezdődött. Nevéhez egy régi legenda fűződik: állítólag egy kecske által kikapart kincsből fizették az építését. Amit biztosan tudunk, az az, hogy 1625-ben itt koronázták magyar királlyá a 17 éves III. Ferdinándot. Ez volt az egyetlen királykoronázás Sopronban.

 

Innen induljunk tovább a Várfalsétány felé! Sopront a középkorban hármas várfalgyűrű vette körbe, a középső fal pedig még a római Scarbantia idején, a 3. század végén vagy a 4. század elején épülhetett. A középkorban erre a régi római falra építették rá az újabb védműveket, amelyeknek maradványait ma is több helyen láthatjuk. A sétány egyik kellemes része a Várfalkert, ahol a régi kőfalak között zöld környezetben pihenhetünk meg.

Macskaköves utcák és kiállítások

A soproni Tourinform irodába is érdemes benéznünk – nemcsak programötletekért. Az iroda alatt, a pinceszinten Scarbantia egykori fórumának egy részét járhatjuk körbe, körülbelül négy méterrel a mai utcaszint alatt.

 

Ezután az Új utcában folytathatjuk a sétát, ez Sopron egyik legrégebbi utcája. A középkorban itt élt a város zsidó közössége, a környéken két zsinagóga, iskola és rituális fürdő is működött. Az 1676-os nagy tűzvész után sok házat újjáépítettek itt, a városfalon belül. A korabeli beszámolók szerint a tűz a polgármester házában tört ki, amikor gyermekei gesztenyét sütöttek.

 

A párhuzamos Templom utcában álló Bezerédj-palotát is érdemes útba ejtenünk. 1840 februárjában Liszt Ferenc adott itt házi koncertet. A korabeli visszaemlékezések szerint a fellépés után a rajongók között valóságos versengés alakult ki a művész kesztyűjéért: az egyik hölgy megszerezte, a többiek pedig darabokra tépték, hogy mindenkinek jusson belőle egy kis emlék.

 

A Templom utcában találjuk még a Központi Bányászati Múzeumnak otthont adó Esterházy-palotát és a szomszédos Erdészeti Múzeumot is. Az épületek egykor az Esterházy család birtokában voltak, és Joseph Haydn is megfordult itt.

 

A belvárosi sétát érdemes a Deák térig folytatnunk, ahol a historizáló Lenck-villa áll. A Mestermű című állandó kiállításon több mint ezer tárgy között nézhetünk körül, és a 19. század végi soproni polgári életből is ízelítőt kaphatunk. Berendezett kézműves műhelyek, étkező, télikert és egy családi esküvő előkészületei is helyet kaptak a kiállításban – olyan apró részletekkel, amelyekből kiderül, hogyan zajlott egy módosabb soproni család élete több mint száz évvel ezelőtt.

Hol tudunk megpihenni egy séta után?

Egy hosszabb őszi séta után vagy közben azt is jó tudni, hová érdemes betérnünk egy kávéra vagy süteményre. A Café Nana-ban például a mentes édességek kedvelői is találnak választékot: tej-, tojás-, glutén- és cukormentes torták és sütemények közül lehet itt válogatni.

 

Ha klasszikus cukrászdát keresünk, érdemes benéznünk a Hoffer Cukrászdába, ahol 90 éve készülnek sütemények. A családi vállalkozást ma már a negyedik generáció viszi tovább. A Várkerület 86. szám alatt olyan régi kedvenceket is megkóstolhatunk, mint a Rotschild piskóta, a moszkauer vagy a házi krémes.

 

Ha tehetjük, estére is maradjunk Sopronban, és zárjuk a napot a Deák Étteremben! Az épületben már a századfordulón is működött vendéglátóhely, de kávézó és tánciskola is volt benne. Aztán a vacsora után sétáljunk végig még egyszer a kivilágított belvároson.