Nem étterem, nem kocsma, nem kultúrtér. Papírkutya!

Honnan jött a Papírkutya ötlete?

Nemrégiben lokációt változtattunk, elköltöztünk Budapestről Balatonalmádiba, elsősorban a gyermekeink miatt. Kellett egy hely itt a Balaton közelében, hogy a budapesti egységeket végképp elengedhessük. Fontos volt számunkra, hogy ne kelljen a fővárosba ingáznia a férjemnek, a családi béke és az új hely érdekében egyaránt. A koncepciót közösen álmodtuk meg: nekem önmagában az, hogy hozzunk létre egy kocsmát vagy egy étteremet, nem lett volna elég. A Papírkutya nem egy étterem, annál jóval otthonosabb. Étterem-jellegű vendéglátóhely, aminek személyisége van. Én ebbe a koncepcióba kultúrteret, kiállítást, zenei programokat, irodalmi esteket szerettem volna belevegyíteni. A végső lökést a kultfőváros projekt adta meg.

Hogyan kapcsolódtok ti ehhez a projekthez?

A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt utcakép pályázatán olyan ötleteket kerestek, amelyek tartalommal tudják megtölteni épp azt a főtéren álló üres üzlethelységet, amit mi kinéztünk magunknak korábban. Nagy örömünkre a mi koncepciónk valósulhatott meg ezen a helyszínen, ahol egyébként régebben kereskedelmi tevékenység folyt.

A kifejezés, ami legközelebb áll a víziónkhoz, talán a „kultúrbisztró”, már ha mindenképpen valamilyen kategóriát kell mondanom. De nem szeretjük a bisztró kifejezést. Én nagyon konok természet vagyok, a férjem pedig nagyon sok helyet üzemeltetett korábban, így a Papírkutyában már csak azt csináljuk, amihez nekünk kedvünk van, amit mi szeretünk. Nincs szerződésünk sörös céggel, nincsen szerződésünk a Coca-Cola-val, csak azt tartjuk, amit tartani szeretnénk.

Nagyon nagy spektrumok fedtek le, reggelit is kínáltok, és az esti koncertekig nyitva vagytok. Milyen közönség formálódik itt?

Vannak vendégeink, akik csak egy meghatározott napszakban jönnek be, de ez a kevésbé jellemző. Vannak, akik egy napon belül többször is megfordulnak nálunk. Olyan vendégeink is vannak, akik más városokból járnak vissza. Kezd kialakulni a rendkívül nyitott és befogadó törzsközönségünk.

Azért, mert a rumokat mi magunk is szeretjük, és sokkal könnyebb esténként arról beszélgetni a vendégekkel, és azt ajánlani nekik, amit mi magunk is szívesen fogyasztunk. Ez a férjem heppje volt kezdetben, ami valahol találkozott az én latin kultúra iránti szeretettemmel. Elsőre furcsán néztek ránk a vendégek, de becsületükre legyen mondva: vállalkozó szelleműek voltak, elkezdtek kóstolgatni, komoly rumszerető közönség kezd kialakulni Veszprémben.

Hogyan választjátok ki az előadókat, akiket meghívtok?

Nagyon vegyes: az egyetlen kritérium, hogy jó legyen. Én is nagyon sokféle zenét hallgatok. Hiszem, hogy mások is így vannak ezzel, csak vannak olyanok, aki már tudják magukról, és vannak, akik még nem tudnak róla.

Milyen jövőbeni terveitek vannak?

Haladunk tovább az eddigi úton. Az VEB2023 EKF projekttel közösen az volt a célunk, hogy egy héten öt alkalommal élő zene szóljon. Szeretnénk, ha valamilyen szinten a helyi zenészek is érintettek lennének: jazz és blues zenészek, innen a környékről. A jazz műfajról sokan azt gondolják, hogy réteg zene, de ez nem igaz. Az a meglátásom, hogy a közönség sokszor nem is tudja magáról, hogy kedveli. A könnyebben érhető populárisabb jazz koncertekkel kezdtük a sort nyitás után, de ma már a nehezebben érthető zenére is ugyanúgy kíváncsi a közönség, aminek nagyon örülünk. Talán épp emiatt (is), rengeteg pozitív visszajelzést kapunk.