Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Magyarország keleti kincsei, a pravoszláv templomok

0:00
0:00
  • Hype&Hyper
Az építészeti stílusok keveredésének köszönhetően úton-útfélen találkozhatunk igazán különleges, olykor letisztult, máskor határokat nem ismerően gyönyörű egyházi épületekkel. A magyar repertoár igazán színes – kezdve az örök jáki templommal, folytatva az Esztergomi Bazilikával vagy az erdei gombára emlékeztető ösküi templommal. Az itthoni viszonylat viszont azért is ennyire egyedi, hiszen Magyarország kisebbségi felekezetei hasonlóan sok kinccsel büszkélkedhetnek. A görögkatolikus egyház rejtett ékszerdobozai néha ott bukkannak fel, ahol nem is számítunk rájuk. Íme néhány példa.
Az építészeti stílusok keveredésének köszönhetően úton-útfélen találkozhatunk igazán különleges, olykor letisztult, máskor határokat nem ismerően gyönyörű egyházi épületekkel. A magyar repertoár igazán színes – kezdve az örök jáki templommal, folytatva az Esztergomi Bazilikával vagy az erdei gombára emlékeztető ösküi templommal. Az itthoni viszonylat viszont azért is ennyire egyedi, hiszen Magyarország kisebbségi felekezetei hasonlóan sok kinccsel büszkélkedhetnek. A görögkatolikus egyház rejtett ékszerdobozai néha ott bukkannak fel, ahol nem is számítunk rájuk. Íme néhány példa.

Belgrád-székesegyház, Szentendre

Szentendre macskaköves utcái nemcsak romantikus kávézókat és a magyar művészvilág emblematikus helyszíneit őrzik, hanem az ortodox hitvilágnak otthont adó görögkeleti templomokat is. Ezen templomtornyok közül magasodik a város felé a Belgrád-székesegyház közel ötven méteres tornya is, amely a 18. század óta szerves része a szentendrei látképnek. 

A székesegyház története egészen 1690-ig eredeztethető, mikor III. Arsenije Čarnojević pátriárka vezetésével több ezer szerb család vándorolt a városba törökök haragja elől. Később a letelepült szerbek alig húsz év alatt több ortodox templomot is építettek, ebből utolsóként – bár talán az egyik legjelentősebb a Belgrád-székesegyházat, amely nevéből fakadóan a szerb főváros és a Nagyboldogasszony előtt tiszteleg. Érdemes megjegyezni, hogy maga az épület már önmagában egy középkori ortodox templomra épült, melynek alapjait a belső templomtér mai napig őrzi. Egy görögkeleti templom felépítése precíz és fontos szabályokon alapszik, így a székesegyházban is ezek az előírások uralkodtak, többek között, hogy a pravoszláv hagyományok szerint a szentély szigorúan kelet felé tekint. A Belgrád-székesegyház ikonosztáz ikonjait egy újvidéki mester, Ostovics Vasilije alkotta meg, amelyek az aranyozott rokokó fafaragásokkal együtt igazán szakrális élményt nyújtanak a kevésbé vallásos látogatóknak is. A templom díszes belseje ezenfelül azért is érdekes, mert a nyugati kereszténység templomaival ellentétben, itt nem találhatunk padokat, ez abból fakad, hogy a görögkeleti szokásoknak tisztelegve a hívők állva hallgatják végig a szertartást. 

A szentendrei székesegyház nem csak magyarországi viszonylatban, hanem egész Közép-Európában jelentős épület, hiszen az ortodox kereszténység legszebb építészeti-egyházművészeti alkotása a régióban.

Grábóci Szent-Mihály templom, a magyarországi szerb kultúra “Athénja”

Grábócot, az eldugott Tolna megyei zsákfalucskát egykoron a szerbek szellemi és vallási bölcsőjének tartották, ma azonban már csak néhány lakója van a helyi ortodox kolostornak; Gajics Mitrofan szerzetes és két apáca. Ugyan az apró település első látásra nem tűnik különösnek, az ide látogató turistáknak megannyi meglepetést tartogat: Magyarország egyetlen görögkeleti kolostora és a mellette álló templom több szempontból is kivételes. A kolostor évtizedeken keresztül a szerb papoktatás központja volt, majd a szocializmus vallásellenes időszaka után szociális otthonként üzemelt. 1994-ben került újra egyházi tulajdonba, de ekkor nem férfi szerzeteseknek, hanem apácáknak adott otthont. Habár a kolostor nem látogatható a turisták számára, a Szent-Mihály templom szívesen fogadja a kíváncsi tekinteteket. A meglepően világos és tágas templom gyönyörű ikonosztáza mellett itt található Szent Borbála vértanú ereklyéje, ami miatt fontos búcsújáró helyszínként is számontartják. A Péter és Pál napját követő vasárnap tartandó ortodox búcsú az egyik legfontosabb esemény a grábóci vallási életben.

 

Az istentisztelet és az azt követő körmenet után a látogatókat megszentelt, borral átitatott kaláccsal látják vendégül, amit akár reggelig tartandó táncos mulatság kísér. A kolostoregyütteshez vezető híd mellett egy kútház található, aminek köszönhetően bővizű, hideg forrásvíz társaságában is felfedezhetjük a templomkertet, ahol számos ortodox templom makettjét is megcsodálhatjuk. A táj zegzugos szépsége, a templomot övező Országos Kéktúra útvonal és a falu adta nyugodt környezet, rendkívüli élményt nyújt testnek és léleknek egyaránt. 

Hirdetés