Magyarország keleti kincsei, a pravoszláv templomok

A székesegyház története egészen 1690-ig eredeztethető, mikor III. Arsenije Čarnojević pátriárka vezetésével több ezer szerb család vándorolt a városba törökök haragja elől. Később a letelepült szerbek alig húsz év alatt több ortodox templomot is építettek, ebből utolsóként – bár talán az egyik legjelentősebb a Belgrád-székesegyházat, amely nevéből fakadóan a szerb főváros és a Nagyboldogasszony előtt tiszteleg. Érdemes megjegyezni, hogy maga az épület már önmagában egy középkori ortodox templomra épült, melynek alapjait a belső templomtér mai napig őrzi. Egy görögkeleti templom felépítése precíz és fontos szabályokon alapszik, így a székesegyházban is ezek az előírások uralkodtak, többek között, hogy a pravoszláv hagyományok szerint a szentély szigorúan kelet felé tekint. A Belgrád-székesegyház ikonosztáz ikonjait egy újvidéki mester, Ostovics Vasilije alkotta meg, amelyek az aranyozott rokokó fafaragásokkal együtt igazán szakrális élményt nyújtanak a kevésbé vallásos látogatóknak is. A templom díszes belseje ezenfelül azért is érdekes, mert a nyugati kereszténység templomaival ellentétben, itt nem találhatunk padokat, ez abból fakad, hogy a görögkeleti szokásoknak tisztelegve a hívők állva hallgatják végig a szertartást. 

A szentendrei székesegyház nem csak magyarországi viszonylatban, hanem egész Közép-Európában jelentős épület, hiszen az ortodox kereszténység legszebb építészeti-egyházművészeti alkotása a régióban.

Grábócot, az eldugott Tolna megyei zsákfalucskát egykoron a szerbek szellemi és vallási bölcsőjének tartották, ma azonban már csak néhány lakója van a helyi ortodox kolostornak; Gajics Mitrofan szerzetes és két apáca. Ugyan az apró település első látásra nem tűnik különösnek, az ide látogató turistáknak megannyi meglepetést tartogat: Magyarország egyetlen görögkeleti kolostora és a mellette álló templom több szempontból is kivételes. A kolostor évtizedeken keresztül a szerb papoktatás központja volt, majd a szocializmus vallásellenes időszaka után szociális otthonként üzemelt. 1994-ben került újra egyházi tulajdonba, de ekkor nem férfi szerzeteseknek, hanem apácáknak adott otthont. Habár a kolostor nem látogatható a turisták számára, a Szent-Mihály templom szívesen fogadja a kíváncsi tekinteteket. A meglepően világos és tágas templom gyönyörű ikonosztáza mellett itt található Szent Borbála vértanú ereklyéje, ami miatt fontos búcsújáró helyszínként is számontartják. A Péter és Pál napját követő vasárnap tartandó ortodox búcsú az egyik legfontosabb esemény a grábóci vallási életben.

Az istentisztelet és az azt követő körmenet után a látogatókat megszentelt, borral átitatott kaláccsal látják vendégül, amit akár reggelig tartandó táncos mulatság kísér. A kolostoregyütteshez vezető híd mellett egy kútház található, aminek köszönhetően bővizű, hideg forrásvíz társaságában is felfedezhetjük a templomkertet, ahol számos ortodox templom makettjét is megcsodálhatjuk. A táj zegzugos szépsége, a templomot övező Országos Kéktúra útvonal és a falu adta nyugodt környezet, rendkívüli élményt nyújt testnek és léleknek egyaránt.