​Kutasd fel a pécsi bauhauslerek történetét a stílus bölcsőjében!

Pécs az egyetlen vidéki város, amelyet máig jelentős mennyiségű, az 1920-as, 30-as évekből származó, koramodern épület ékesít. Ráadásul a stílus magyarországi képviselői közül a legtöbben Pécsről származnak: Breuer Marcell, Molnár Farkas, és Forbát Alfréd is mind pécsi születésűek voltak. Ám mivel a Bauhaus nem választható el élesen a társművészetektől, érdemes megemlíteni az iskola „PR-osát”: Weininger Andor festőt, továbbá Berger Otti textilművészt, illetve Fodor Etel fényképészt is. Hogy ennyi jeles művész épp Pécsről indult, annak több oka is van. Az ország turisztikai fejlesztése központi direktíva volt a 20-30-as években, amelynek Pécs volt az egyik súlypontja, s a térség egyik legjelentősebb modern művészeti csoportja is e városhoz köthető: a Pécsi Művészkör számos remek alkotóval ajándékozta meg a világot.

Getto Katalin esztéta, a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályának muzeológusa elmondja, hogy Pécsett a Modern Magyar Képtár külön szekciót őriz a magyar Bauhausról, amelyet kötelező megtekinteni a stílus rajongóinak! Ha pedig nem csak múzeumból szeretnénk megismerni a pécsi Bauhaust, akkor irány a Mecsekoldal! A koramodern építészet pécsi remekeit a Széchenyi térről induló, körülbelül a Pálos-templomig tartó séta keretében leshetjük meg.

Építészeti túránk első állomása a Kaposvári utca, amely rögtön két Forbát Alfréd épületet is őriz. Forbát az a tervező, akinek a leghangsúlyosabb a pécsi Bauhaus hagyatéka. Ő volt ugyanis az egyetlen a hazatérő bauhauslerek közül, aki a kapcsolatai révén meg tudott kapaszkodni Pécsen. Az utca elején és a tetején is található egy-egy háza: ez utóbbi a 17-es szám alatti, 1934-es építésű Bálványi-villa.

Ha tovább andalgunk, a Surányi úton találkozhatunk Molnár Farkas káprázatos Kalliwoda-villájával. A teljesen ép állapotú műremeket a 18-as házszám jelzi, de garantáltan nem kell majd keresgélnünk: az épület fantasztikus kék színpalettájával, és izgalmas formavilágával messze kiemelkedik a környezetéből. A Pálos-templom felé kanyarodjunk, amely bár nem Bauhaus stílusú, szintén modern (itáliai novecento) épület. Itt forduljunk balra, és a Pálos-dűlőben folytassuk utunkat. A következő megállónk Forbát Alfréd kis nyaralója, a „fecskefészek ház”. A 4-es szám alatti épület szinte megközelíthetetlen, de igen hangsúlyos helyen kapott helyet: a domboldalban, a természet ölelésében fekszik.

Még feljebb kapaszkodva következik a híres-neves üdülőszálló, amely ma Hotel Kikelet néven ismert. Pécs 1934-ben írt ki pályázatot az épület megtervezésére, amelynek kiemelt célja volt, hogy modern turisztikai arculatot adjon a városnak. 

„Érdekesség, hogy a kiírás egyik feltétele volt, hogy a pályázónak pécsi lakhellyel kellett rendelkeznie. Persze minden akkori jelentős funkcionalista építész indulni szeretett volna, így a legkreatívabb módokon próbálták „kijátszani a rendszert”. Végül két (akkor már budapesti lakhelyű) építész nyerte meg a tervpályázatot úgy, hogy bevették maguk mellé Nendtvich Andort, a polgármester fiát is” – meséli az üdülőszálló születéstörténetét Getto Katalin.  

Az épület radikálisan szakított az akkori szállodaépítési szabályokkal: a Bauhaus elvei mentén felszerelt, és megálmodott épület született. Egy természeti közegbe elhelyezett, jellegzetes, lapostetős szállót kapott Pécs, a Bauhaus jól felismerhető kézjegyeivel. Itt véget is ér túránk, de a jelentős szintemelkedés után biztosan nem fogjuk bánni. Üljünk be a Kikelet étterem és kávézóba egy jól megérdemelt ebédre, vagy kávéra, és gyönyörködjünk a hamisítatlan pécsi panorámában!