„Isten atlétája” és a Szent László-herma Győrben

A győri látogatóközpont névadója Szent László, azaz I. László magyar és horvát király, akit kivételes fizikuma miatt „Isten atlétájaként” aposztrofáltak, mások lovagkirálynak titulálták, s egyértelmű, hogy a kor katonai ideáljának a megtestesítője volt. Géza fejedelem halála után a világi és egyházi nemesség is Lászlót támogatta a trónra jutásra. Uralkodásának megkezdésével drákói szigort kellett alkalmaznia, hiszen a ráhagyott örökség szétesőben volt, többek között rossz volt a közbiztonság. Nem véletlen, hogy hozzá kötődik a magántulajdon védelmének a megreformálása. Egyes elbeszélések szerint kétszer koronáztatta magát, előbb a görög koronával, majd később, amikor visszakerültek a magyar koronázási ékszerek, a magyar koronával is. Az ő nevéhez fűződik az első magyar szentek avatása is – rossz nyelvek szerint ebben az motiválta, hogy ő maga is erre a címre pályázott.

A Győr történelmi központjában lévő Szent László Látogatóközpont egységei több helyszínen várják a látogatókat, elkülönülten, mégis szerves egységet alkotva egymással. A bemutatott épületek és műtárgyak a Győri Egyházmegye ezer éves szakrális-kulturális örökségeként maradtak ránk. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol a három legjelentősebb nemzeti ereklyénk – a Szent Korona, a Szent Jobb és a Szent László-herma – egyaránt megfordult. A Szent László-hermát a bazilikában folyó munkálatok miatt ideiglenes helyen, a látogatóközpont fogadóépületében lehet megtekinteni.

A herma – azaz fej-ereklyetartó – Szent László király koponyájának egy részét tartalmazza, s bátran állíthatjuk, hogy hazánk ötvösművészetének legértékesebb darabja. Szent László királyunk 1095-ben halt meg, Nagyváradon temették el. 1192-ben III. Celesztin pápa avatta szentté. Ezt követően a sírját felnyitották, testét az őt megillető díszes sírba helyezték, ám fejét egy külön ereklyetartóba tették, hogy vallásos tisztelet tárgyává tegyék. A herma tiszteletéhez kapcsolódik egy monda is, mely szerint 1762-ben földrengés volt Győrött, és az emberek Szent Lászlóhoz folyamodtak segítségért, hogy mentse meg a várost. Nem is történt nagy kár, ezért Zichy Ferenc püspök elrendelte, hogy minden évben, körmenetben vigyék végig a hermát a városon. Ez a szokás 1950 és 1989 között ugyan szünetelt, de azóta ismét megtörténik, ünnepélyes keretek között. 2011-ben a hermát és a benne található koponyaereklyéket természettudományi és műszaki vizsgálatoknak vetették alá.

Boldog báró altorjai Apor Vilmos, 1941-től a Győri egyházmegye főpásztora, püspök volt. Püspökké avatásának évében a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökének nevezték ki, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott. Az emlékkiállítás a boldoggá avatott egyházfi vértanúságát taglalja, méghozzá azon a helyszínen, amely az egykori püspök által létrehozott búvóhely volt, ahol a második világháború idején a nőket és gyermekeket bújtatta, s ahol elérte saját végzete. A kiállítás naplórészletek, tárgyi emlékek, dokumentumok segítségével mutatja be életét, egyházi tevékenységét, halálát. Életáldozatát különleges zenei- és fényhatások, valamint audiovizuális eszközök segítségével teszik érzékletessé a közöség számára.