Ezeréves kultúrkörnyezet: a Pannonhalmi Apátság

1021-ben érkeztek Pannonhalmára a szerzetesek, akik követve a vallási hagyományt, a hegyre építkeztek, mondván, így kerülnek legközelebb a mindenhatóhoz. A tatárjárást még épségben átvészelték, de a 16. századi török ostrommal már nem tudtak megbirkózni. Az újjáéledés a „várrá” alakított monostor átépítésével vette kezdetét, majd 1786-ban megszakadt, amikor II. József császár a monostor birtokainak jövedelmével kívánta az államkasszát tehermentesíteni, ezért feloszlatta a bencéseket. A rendet I. Ferenc király állította vissza (szó szerint és átvitt értelemben is): mondván, hogy az ifjúság nevelését megbízható kezekben szeretné látni, 1802-ben a tanítást szabta feladatul a bencéseknek. Az iskolák ezután alapvetően meghatározták a közösség arculatát. A rend nagyszerű tudósokat is adott a társadalomnak: többek között Jedlik Ányost és Czuczor Gergelyt. A 20. század elejére rögzült az a kép, amilyennek hazánkban a bencés szerzetest a leginkább ismerik: a szerzetespap-tanár. Pannonhalma persze a hagyomány szerint hazánk legősibb iskolája: Szent István is ide hozta fiát, Imre herceget taníttatni.

A falak között ma is ugyanaz a Nursiai Szent Benedek Regulájának szellemiségét követő szerzetesrend él és működik, amely számára Géza nagyfejedelem 996-ban a monostort alapította. A szerzetesek az eljövendő örök élet miatt készek lemondani a házasságról, vagyonról, önakaratuk érvényesítéséről. Életük az apát vezetésével, közösségben zajlik, Jézus és tanítványainak mintájára. „Ora et labora et lege – imádkozzál, dolgozzál és olvass” – így foglalhatnánk össze Szent Benedek szerzetesi szabályzatának lényegét. Ma is ez az eszmény határozza meg a mindennapokat: a szerzetesek lelkipásztori munkát végeznek, tanítanak, szociális otthonokat tartanak fenn. A tours-i Szent Márton oltalmába ajánlott magyar bencéseknek Szent István kiváltságlevele azt a feladatot adta, hogy szüntelenül imádkozzanak a haza épségéért és boldogulásáért. A hagyomány máig él. A szerzetesek naponta háromszor jönnek össze közös istentiszteletre és nincs olyan alkalom, amikor kihagynák ezt az imát. A bencés rend 1950-ig közel 60 ezer hektáron épített ki mintagazdaságot, amelynek bevételeiből működtette iskoláit és plébániáit. A kommunizmus baltával vágta szét az évszázadok szerves gazdasági és intézményi fejlődését. A 80-as évek közepétől érezhetően egyre több turista érkezett, amiből azonban a rendnek semmilyen előnye nem származott, hiszen még az idegenforgalmi irodát is egy állami cég birtokolta és szedte be a jegybevételeket. A 90-es évek elejéig Pannonhalmán mindössze három intézmény maradt: a szerzetesközösség, a gimnázium és a szociális otthon. A magyar bencéseket hirtelen és váratlanul érte a Szovjetunió felbomlása, a szocialista rendszerek összeomlása. Várszegi Asztrikot 1991-ben választotta főapáttá a közösség és ő konkrét példákon látta, merre tart a kolostorok fejlődése nyugaton és megértette: eljött a változás, amihez csatlakozni kell. Közeledett egy olyan dátum, ami rendszerint ezerévente fordul elő egy-egy közösség életében: az 1996-os Millennium. A bencések már nagyszabású terveket dédelgettek. Nem kevesebbet, mint II. Alekszij pátriárka és II. János Pál pápa találkozóját szerették volna tető alá hozni. Amihez persze nem ártott volna egy megfelelő tető, mert még az sem volt. Az ezeréves évfordulóra végül „csak” a pápa látogatott el a jórészt állami forrásokból kicsinosított, modernizált Pannonhalmára. Ugyanebben az évben, 1996 decemberében a Pannonhalmi Főapátság és természeti környezete megkapta a UNESCO Világörökség címét.

A világörökségi helyszín épületegyüttesében harmonikusan él egymás mellett múlt, jelen és jövő. Mindez azt üzeni, hogy az itt élő közösség kész az idő változásával együtt haladni. A román kori bazilika, a gótikus kerengő, a monostor barokk épületei, a klasszicista könyvtár és torony, mind az adott kor elérhető legmagasabb építészeti és technikai színvonalán épültek. Innen nézve magától értetődő, hogy a közelmúlt kiemelkedő esztétikai minőségű új épületei nem historizálnak, hanem a kortárs építészet letisztult világát, a szerzetesi hagyomány puritán formanyelvét valósítják meg. A látogatható helyszínen folyamatosan tartanak Apátsági Túrát, ahol szakmai hozzáértéssel vezetik végig a látogatót a monostor jelentőségteljes helyszínein. Végig lehet haladni a csodálatos könyvtáron, meg lehet tekinteni a bencés rend manufaktúráiban készülő vizet, bort, sört, illatszereket. Majd a hegyről lehet efelé érdemes lesétálni és megnézni az apátság kertjében burjánzó gyógynövényeket, amelyeket szárítva, feldolgozva, tea és fűszerek formájában meg is vásárolhatunk.