Helyszín címkék:
Kalandozás Európa legnagyobb bazaltplatóján, a Medves-fennsíkon
Szabó Sára
Földtani kincsestár két ország határán
A Novohrad–Nógrád Geopark Közép-Európa egyik legkülönlegesebb természeti övezete, ahol két ország – Magyarország és Szlovákia – közösen őrzi a térség értékeit. A világ első határon átnyúló geoparkjában több mint 60 település területén pillanthatunk be 30 millió év geológiai történetébe. A terület különlegessége a vulkáni eredetű formakincs: bazaltkúpok, bazaltorgonák, lávafolyások és megszilárdult kürtők tanúskodnak az egykor forrongó időkről.
A Nógrád–Gömöri bazaltvidék egyik gyöngyszeme a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet, ahol kialudt vulkánok, kiterjedt erdők és szurdokvölgyek formálják a tájat. Ezen a mintegy 550 km²-es területen a bazaltvulkánok kúpszerű hegyeket és lapos fennsíkokat hoztak létre.
Ilyen a Medves is, amely Közép-Európa legnagyobb összefüggő bazaltplatója. A fennsík földtani értékei és tájképi szépsége miatt országos viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű.
A Medves-fennsík tulajdonképpen egy 520–570 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő bazalttakaró. Északon átnyúlik Szlovákiába, délről a Szilvás-kő csúcsa, nyugatról a Zagyva völgye, keletről pedig az országhatár fogja közre. A területet csodálatos rétek, legelők és ligetes erdők tarkítják. A kivételes szépségű táj páratlan élővilágnak ad otthont: kökörcsinek, páfrányok és ritka orchideák színesítik a vidéket, a völgyekben pedig forráslápok és mohás sziklagyepek húzódnak meg.
A madárvilág is figyelemre méltó: megfigyelhető többek között a holló, a fekete harkály, valamint a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs is. Előfordul itt a nagy szarvasbogár és az egyik legszebb európai bogár, a havasi cincér. Ha figyelmesen járjuk a vidéket, az Európa-szerte erősen megritkult nagy hőscincért akár lencsevégre is kaphatjuk.
A fennsík legkönnyebben Rónafaluról vagy Salgóbányáról közelíthető meg, hiszen ezekről a településekről csupán néhány száz méterre található a bazaltplató.
Kőbe írt történelem
Felfedezőutunk során érdemes elzarándokolni a kúpokra épült középkori várakhoz is! Ha például Salgóbányáról indulunk, semmiképpen se hagyjuk ki Salgó várát! A későromán stílusban épült erődítmény már messziről látható, büszkén magasodik a 625 méter magas sziklaszirten. Az építményhez a csupán néhány száz méter hosszú Boszorkány-kő Geológiai Tanösvény vezet, amelyet végigjárva a közeli, különleges vulkáni képződményt, a Boszorkány-kőt is meglátogathatjuk. A Kis-Salgó tetején magasodó sziklaképződmény kirándulóhelyként is kiváló célpont!
A Salgó váránál káprázatos körpanoráma tárul elénk, így érdemes megpihenni, és a távolba révedni – ahogyan Petőfi Sándor is tette 1845. június 11-én. Itt született ugyanis a költő Salgó című verse.
Ez a csodás kilátópont nemcsak Petőfit babonázta meg: a Boszorkány-kőhöz egy szívszorító legenda fűződik. A mende-monda szerint egy király két fia ugyanabba a lányba szeretett bele, ám a féltékenység végzetes eseményeket indított el. A lányt boszorkánysággal vádolták, és amikor elveszítette szerelmét, bánatában a szikláról a mélybe vetette magát. A legenda szerint miközben zuhant, énekével megszólította szerelmét, aki álmában utána vetette magát. Úgy tartják, daluk még ma is visszhangzik a sziklák között.
Érdemes továbbá ellátogatni a fennsíktól délre található, szintén 625 méter magas Szilvás-kőhöz is, amely a bazaltvulkáni terület másik lenyűgöző geotópja. A meredek bazaltoszlopok mellett a hajdani bányászat során kialakult mély hasadékok misztikus hangulatot árasztanak. A látnivaló a 3,5 kilométer hosszú Szilvás-kői tanösvény mentén közelíthető meg, túránk során pedig megismerhetjük a térség bányászati nyomait és geológiai értékeit.
Fun fact: A Szilvás-kő még az iránytűinket is megzavarja, ugyanis a bazaltban található magnetittartalom rendkívül magas – mintegy 7–8%. Ennek a vasoxid ásványnak köszönhetően a közelben használt iránytűk és tájolók „megbolondulhatnak”. Érdemes kipróbálni, de csak miután megjegyeztük, merre is van valójában észak!
