A református egyházművészet kincsei Kecskeméten

Gyermekéveit és élete nagy részét Ráday Pál Nógrádban töltötte. A losonci református iskolában tanult, majd Selmecbányán és Körmöcbányán hallgatott filozófiát és teológiát. Már 18 évesen folyékonyan beszélt és írt latinul, németül és franciául. Karrierje hamar beindult, és nem telt el sok idő, hogy megválasszák Nógrád jegyzőjének. 1704-ben már II. Rákóczi Ferenc belső titkára volt, ő fogalmazta többek között a „Recrudescunt…” kezdetű híres kiáltványt. Rákóczi többször küldte őt követül északi és keleti udvarokhoz, a szécsényi országgyűlésen pedig mint fejedelmi előadó szerepelt. Híres stilisztává és szónokká vált. Később erdélyi országgyűlési és kancellária igazgatóvá választották. Tagja lett több országos bizottságnak. Élete végén sokat betegeskedett, de ennek ellenére gazdálkodott és irodalmi foglalkozásának élt. Ráday egyike volt a legelső könyvgyűjtőknek, a hungarikákból először állított könyvtárt, ő vetette meg a híres Ráday-könyvtár alapját. Énekei, melyeket Szenczi Molnár Albert zsoltárainak formájában szerzett, a protestáns énekköltészetet új hangokkal gazdagította.

Ráday Pál fiát, Gedeont magyar költőként, műfordítóként és politikusként tartjuk számon. A magyarországi felvilágosodás előkészítője, s egyben egyik vezéregyénisége volt. A kor legjobb vallásos költői közé tartozott, zsoltárait a protestáns templomokban sokáig énekelték. Apja erős szellemi és erkölcsi alapokat tett le a már gyerekkorában is nagyon okos fiúnak, a kezdetekben közel állt hozzá a tudomány világa. Pozsonyban tanult 17 évesen, majd Berlinben folytatta tanulmányait, ahol protestáns teológiát, filozófiát, történelmet, régiségtant, logikát, egyháztörténelmet, poétikát és retorikát, magánórákon francia nyelvet, rajzot, sőt, még táncot is tanult. Később a frankfurti egyetemen hallgatott jogot. 20 éves volt, mikor édesapja elhunyt, ezért hazatért, és a családi birtokon gazdálkodott, emellett viszont a legfontosabb feladatának a magyar kultúra felvirágoztatását tartotta. Később megnősült és Pécelen épített kastélyt, itt a legnagyobb helyet a könyvtár kapta. Gedeon fontos szerepet töltött be a vármegye valláspolitikai küzdelmeiben. Részt vett Mária Terézia koronázásán és később Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követe lett. Megismerkedett a fiatal Kazinczy Ferenccel, akivel később is tartotta a kapcsolatot. II. Józseftől bárói, II. Lipóttól pedig grófi rangot kapott.

A híres tudós, polihisztor apa és fia egyházművészeti gyűjteményéből jött létre a pesti Ráday utcában működő Biblia Múzeum, de már korábban, 1967-ben megalapították a Dunamelléki Református Egyházkerület egyházművészeti gyűjteményét, mely 1983-tól múzeumként működik Kecskeméten. A múzeumban megtalálható más, kebelbeli gyülekezetek munkásságát, életét, történetét bemutató tárgyi emlékek sora is, köztük történeti források, képző-, ipar- és népművészeti alkotások. A kiállítás alapját a Ráday család gyűjteménye képezi, ezeken túl az azóta kapott adományok egészítik ki a múzeumi állományt. A Ráday Múzeum az Ókollégium épületében található, ahol jelenleg is zajlik felsőfokú képzés, egyúttal kollégiumot is biztosít a hallgatóknak. A múzeum elsődleges célja, hogy átadjon a látogatónak mindent, amit a kálvinista gyülekezetről tudni lehet. Töviről hegyire megismerteti a látogatóval a református istentisztelet liturgikus hagyományait, bemutatja a templomok szokványos berendezései tárgyait. Az állandó kiállítások keretében a legnagyobb téma a Dunamellék református egyházművészete, de ottjártunkkor megnézhetjük a Muraközy János életét és festészetét feldolgozó „A kulcsra zárt szoba titkai” című tárlatot is. A kiállítások sorát tovább gazdagítja „A Természet harmadik országa” címmel megnyílt Fuxreiter Ásványgyűjtemény, valamint Tomcsányiné Szemere Sarolta „A mennyezet virágai” című tárlata.