A fenséges martonvásári Brunszvik-kastély

Martonvásár ideális helyen fekszik, közel Budapesthez és a Balatonhoz is. Közvetlen autópálya lejáratával könnyen megközelíthető – ha csak egy séta erejéig szeretnénk kiszakadni a városból, s ezt a sétát festői szépségű környezetben szeretnénk megtenni, már akkor is érdemes ellátogatni ide. Ám akár egész napos programot is szervezhetünk, s így a park látnivalóin túl a Brunszvik-kastélyt, és az abban megnyílt kiállítások egy részét is végig tudjuk járni.

A település múltja valószínűleg több mint ezeréves, kelták, szarmaták lakhatták, majd a Római Birodalom hódítása után a magyar honfoglalók kezébe került. Földrajzi adottságai miatt, mivel egy igen fontos főútvonal közvetlen közelében található, rendkívül felkapott kereskedelmi központ volt, meghatározó a Buda-Fehérvár vonalon. Neve is innen ered, a vásáros településre utal. A török veszedelem miatt a XVI. század közepére teljesen kiürült a város. 1770 után került a Brunszvik családhoz egy igen nagy terület és ők nagyszabású építkezésbe kezdtek: ekkor épült fel a város legjelentősebb épülete a kastély és az létesítményt körülölelő park. Martonvásár mezőgazdaságának jót tett, hogy egész korán, 1861-ben csatlakozott az egyik legfontosabbnak mondható Déli Vasúttársaság vonalhoz, így a terményeknek ismét jó piacot szolgált az átmenő forgalom. A második világháború hatalmas pusztulást okozott, azonban a mélypontot újabb fellendülés követte: a mezőgazdaság fejlődését szolgálta a felosztott földterületek és az 1951-ben létrejött helyi mezőgazdasági kutatóintézet, amely a Magyar Tudományos Akadémia kezelésével működött.

A Brunszvik-kastély névadójának családi története örökre bevésődött a műemlék falaiba. A XVIII. század végén egy barokk kúria állt a területen, akkor még a Beniczkyek birtokolták. Majd Mária Terézia Brunszvik Antalnak adományozta a birtokot, nemesi címmel együtt, s az ő unokája, Ferenc építtette meg a barokk kastélyt. Az addig kihalt településre a monumentális építkezés rengeteg telepes vonzott. Az eredetileg földszintes barokk kúriára építették az emeletet, ekkor már klasszicista stílusban és a Szent Anna plébánia templomot. Majd Antal fiára, Gézára szállt az birtok, ő pedig a jelenleg is látható neogót stílusban építtette tovább. Ezt követően eladták a birtokot, s az József Károly Lajos főherceg, majd Dreher Antal sörgyáros tulajdonában ismét átépítéseken esett át. A második világháború ezt a műemléket is megtépázta, hadi kórházként használták, majd elgazdátlanodott. 1953-ban az akkor már két éve Martonvásárán tevékenykedő, MTA tulajdonában lévő mezőgazdasági kutatóintézet fennhatósága alá került a kastély. A 70-es években Sztupa Aurél tervei szerint felújították. A kastély szabadon álló, egy emeletes épület. Az egyik szárnyban tizenegy, míg a másikban hét helyiség található. A főhomlokzat előtt előkert terül el. Csúcsíves hármas ikerablakok tagolják a homlokzatot. Az erkély mellvédje hat oszlopon áll. Sisak nélküli, pártázatos, négyzetes alaprajzú, zömök torony díszíti a kastélyt. Északról hátranyúló, földszintes szárnyakban folytatódik a rezidencia.

A hetven hektáros park az egyik utolsó az országban, amely még az eredeti angol park stílusát követi. A Brunszvikok Christian Heinrich Nebbien kerttervező mérnökkel alakíttatták ki. A szentimentális kialakítást tovább fokozza a parkon áthaladó Szent László patak vizének felduzzasztása folytán létrejött Öreg-tó. Ennek közepén egy kis mesterséges szigetet is létrehoztak, amit kedves fahídon keresztül lehet megközelíteni. Itt ma áll egy Beethoven szobor, melyet a zeneszerző halálának századik évfordulója alkalmából Pásztor János művész készített, s mely Beethoven kastélyban tett látogatásának állít emléket: 1800-ban vendégeskedett itt a híres komponista. Az angolkertet 1953-ban természetvédelmi területnek nyilvánították: számos őshonos növényfaj megtalálható a területen. A kastély jelenleg az Agrártudományi Kutatóközpont székhelye is. A parkban számtalan program kerül megrendezésre: tavasztól-őszig a Budapesti Filharmóniai Társaság szabadtéri kamarakoncertjein vehetünk részt, egész évben szerveznek interaktív gyerek- és családi programokat, tematikus élménysétákat, és közkedvelt a három évszak kincskereső verseny is. Nyár közepén, a Múzeumok Éjszakáján a kivilágított parkban, a tóparton üldögélve kémlelhetjük a csillagokat.