Víz, víz, tiszta víz: miért kuriózum a magyar ásványvíz?

A testünk kétharmada folyadék, emellett az elfogyasztott víz átmossa és élettel tölti fel a szerveinket. Ilyenformán tehát a folyadékpótlás elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez. Mégis nagyon kevésszer gondolunk bele abba, hogy mi van a palackon túl. Mi ez az éltető, frissítő és gyógyító folyadék, amit megiszunk? Egy biztos, minden cseppjében ott lüktet a természet. A víz ugyanis, amíg a poharunkba kerül, hosszú utat tesz meg. Azalatt amíg a parányi vízcsepp, sziklákon és ásványi kőzeteken keresztül a felszínre tör, magába szív mindent, amit a természet az embernek csak adhat: nyugalmat, tisztaságot, az élővilág minden titkát és misztériumát. Így végső soron nemcsak azért fogyasztjuk, hogy oltsuk a szomjunkat, vagy megfeleljünk a fitnesztrendek napi minimum kétliteres elvárásainak, hanem azért is, hogy benne maradjunk az élet körforgásában.

Nem véletlenül terjedt el a kék arany kifejezés a vizekre vonatkozóan. Érzékletesen mutatja ez a víz értékét, ami egyre csak növekszik. Az ENSZ szakértőinek jóslata szerint néhány évtizeden belül az ívóvíz már drágább lehet az aranynál is. Főleg a világ azon pontjain, ahol csekély természetes vízraktár található. Ezzel szemben hazánk bővelkedik vízforrásokban, ugyanis Európa egyik leggazdagabb ásványvíz-lelőhellyel rendelkező országa vagyunk. Ez annak köszönhető, hogy a Kárpát-medence olyan különleges adottságokkal rendelkezik, ami kedvező ásványi anyag tartalmat kölcsönöz az itt felbukkanó víznek. A Magyar Ásványvíz Szövetség szerint jelenleg közel 120 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet Magyarországon, amelyek közül 45-50 vizét palackozzák. Ezeknek az íze és ásványi anyag tartama is széles skálán mozog, így bárki megtalálhatja a számára megfelelőt.

A Theodora ásványvizek története egybefonódik a Balatonfelvidék szívében található Káli-medencével. Már kétezer évvel ezelőttről maradtak fenn írásos emlékek, amelyek a kékkúti Anna-forrás és a Theodora-forrás gyógyító hatásairól meséltek. A forrás áldásos hatásait a rómaiak is elismerték. Theodóra bizánci császárnéról kapta a nevét, akinek a legenda szerint a kékkúti ásványvíz volt a kedvenc itala. Jelenleg két kékkúti forrás vízét palackozzák: a Theodora Kékkútit és a Theodora Kerekit. Ezek közül a Kékkúti Magyarország legmagasabb kalcium tartalmú ásványvize, a maga 280 mg/l kalciumával. Ha a Káli-medence környékén járunk, ne felejtsünk el betárazni forrásvízből: egyszerre élvezhetjük a történelmi víz különleges ízét, és  gyönyörködhetünk a Balaton látképében.

A Szentkirályi ásványvizet nemcsak hazánkban, hanem a nagyvilágban is elismerik, 2004-ben például a világ legjobb ásványvizének választották. A Szentkirályi ásványvíz Szent István államalapító királyunkról kapta a nevét. Kecskeméttől 20 km-re található a szentkirályi kút, ahonnan évszázadok óta tör fel kellemes ízű ásványvíz. „Én mindig is hittem benne, hogy édesapám igazi kincsre lelt, amikor 1993-ban kutat fúratott a Vitapress Kft. szentkirályi telephelyén.” – mondta Balogh Levente. Ezt a kincset mi is megízlelhetjük természetes közegében, ha az aprócska Szentkirály falu környékén járunk.

Balf a római korban is fürdőhelyként volt ismert. Kénes vize hatalmas érték, a településen ma is gyógyfürdő működik. Az eredetileg Farkasdnak keresztelt helység, az évek során Wolf, majd Bolf, mára pedig Balf lett. A hely valódi kuriózuma az ott található gyógyvíz, ami az ásványvizet és a fürdőt egyaránt híressé tette. Török József 1859-ben így írt a balfi ásványvízről: „Az ivóforrásban a víz buborékokat hányva törtet ki, egészen tiszta, átlátszó, színtelen, élénk kőkénszagú, kissé savanyú ízű, s pohárba merítve gyöngyöző.” 2008-ban avatták fel a Balfi ivókutat, amelyet Takács Győző képzőművész-keramikus készített a Zsolnay Porcelánmanufaktúrában. A kút körül egy gyönyörű park is található, ahol a kirándulók megpihenhetnek és megízlelhetik Balf gyógyító vizét.