Mátrai mámor: borok és borospincék a Mátra lábánál

Napjainkban, ha a Mátra kerül szóba, sokunknak az izgalmas hegyi túrák és az erdő mélyén megbúvó gyönyörű sétautak jut eszébe, és kevésbé a szőlő és a bor. Ellenben hazánk e vadregényes tája sokkal többet ígér a színes aktív kikapcsolódási lehetőségeknél: aki a kulináris élvezetek megszállottja, az is remekül érezheti itt magát, és felfedezheti a vidék borait, palócföld fogásait. A Mátrai borvidék adottságai igazán különlegesek, jelene egyelőre változó megítélésű. A Mátrai, Bükki, Egri borvidékek alkotta terület-együttes évtizedeken keresztül csak a nagyüzemi borokat termelte, holott a terroir egyedisége és a hűvösebb mikroklíma adta légiesen könnyed nedűk igazi borélményt nyújtanak. Szerencsére az utóbbi időben egyre több progresszív szemléletű borászat fáradozik azon, hogy a Mátrai borvidék szebbik oldalát mutassa meg a borkedvelőknek, ettől függetlenül még a régi, rusztikus vonalból is maradtak látogatásra érdemes pincék.

A Mátra-hegység déli lejtőin északról, az időjárás viszontagságaitól védett szőlőterületeken már a középkorban is jelentős bortermelés zajlott. Érdekes, hogy a szőlőterületek többsége az erdők között húzódik meg. Hazánk e csodálatos, vadregényes táján a múlt és a jelen jól megfér egymás mellett, a modern borászat evolúciói remekül kiegészítik a régi időket idéző magyar borkészítési eljárásokat, szüreti szokásokat. Ennek eredményeképpen a mai napig több középkori eredetű borospince található a vidéken, egy részükben a felújított terekben ma is kóstolhatunk finom mátrai borokat.

A Mátra hazánk legmagasabb hegyvidéke, a borvidék a hegységtől délre terül el mintegy 15-20 km széles sávban, a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen. A borvidék teljes termőterülete körülbelül 32 ezer hektár, „fővárosa” Gyöngyös. Elsősorban fehérbortermő vidék: több mint kétharmad a fehér fajták aránya, viszont az utóbbi időben a kékszőlő térnyerése is jelentős. A tradicionálisan termesztett fajták a térségben az elmúlt kétszáz évben az olaszrizling, a leányka és a kadarka voltak, de napjainkban jelentős a chardonnay, az Irsai Olivér, az ottonel muskotály, valamint a szürkebarát is, ezen túl még további másfél tucat fehér szőlőfajta terem a borvidéken. A kékszőlő fajták közül legnagyobb területen a kékfrankost és a pinot noirt termesztik. A borászati szemlélet változásainak köszönhetően borstílusban a Mátra rengeteget változott az utóbbi évtizedekben, így valóban nemcsak gyönyörű lankái miatt érdemes idelátogatni, hanem egy igazi kulináris élményt ígér a területre jellemző borkínálat is.

Ha egy múltidéző, rusztikusabb pincetúrára vágyunk, látogassuk meg a Gyöngyös határában található Farkasmályi Pincesort! Gyönyörű természeti környezetben, Gyöngyös határában a Mérges-patak völgyében található a 26 pincéből álló pincesor. Egyes források szerint a város szélén, a „farkasok földjén” már a 13. században is foglalkoztak borkészítéssel. Igaz, a 26 pince mindegyike megvan még, már nincs akkora pezsgés, mint fénykorában. 

A 19. században szüreti mulatságokat, majálisokat rendeztek itt, és a helyiek kedvelt szórakozóhelyévé is vált a völgy. Napjainkban sajnos már nem minden pince működik, de így is sok látogatót vonz a pincesor nyári fesztiváljaival és rendszeres borkóstoló eseményeivel, pincetúráival. Szép időben igazi felüdülés a csörgedező patak nyugalma, és a végtelen lombú fák susogása közben sétálni és betérni egy-egy pincébe kóstolni. A Sár-hegy és a Mátra vonulatai által festőivé varázsolt völgyben szálláslehetőséget és éttermeket is találunk, hogy a bortúránk alkalmával teljes komfortban érezhessük magunkat.

A Mátrai borvidéken remekül megfér egymás mellett a régmúlt borkészítési hagyományainak tisztelete, amelyet a modern borászati technológiákkal ötvöznek. A teljesség igénye nélkül mutatunk egy ízelítőt. Ezeknél a borászatoknál a fő attrakció maga a bor, így a látogatások során valóban e nemes nedű és annak fogyasztása a fókusz, ínyenc borkedvelőknek igazán javasolt. Az alábbi pincéknél csak előzetes bejelentkezéssel van lehetőség kóstolásra, viszont az élmény, a környezet, amit tapasztalunk, megér ennyi fáradozást és előre tervezést. 

A tulajdonos Losonczi Bálint egy organikusan gazdálkodó, családi borászatot visz a Mátrában, célja, hogy a lehető legtermészetesebb módon művelje a szőlőt, készítse a borait. Jelenleg körülbelül 8 hektáron gazdálkodik, területei többsége a Gereg-dülőben találhatók. „Nem csak az érzékszervileg megfogható élvezeti érték maximalizálása a célunk, hanem olyan bor készítése, ami egy lemásolhatatlan karakter, egy bizonyos földdarab és kultúra folyékony kivonata." – állítja Bálint, s mi hiszünk neki.

Major Levente a kis borászat tulajdonosa, egy igazi „rocksztár”, főállásban az abasári általános iskola igazgatója. Földrajz szakos tanárként először Budán tanított, majd jött a nagy fordulat, és kiderült, hogy édesanyja örökölt egy kisebb szőlőt a Mátrában. Az ottani termésből először csak pár hordóval kezdtek el a garázsban bort készíteni. Aztán egyre jobban foglalkoztatta a borászat, hogy hogyan kell jó bort csinálni, ezért elvégezte az agrármérnökit és a szőlész-borász szakot is, aztán következett a következő megálló, Abasár. Tételeinek közel fele olaszrizling és 2016 óta a lehető legtermészetesebb módon készíti borait, ezeket hívjuk ún. natúrboroknak. 

Karner Gábor és lánya, Fanni 2004 óta készítenek natúrborokat. Területeik két dűlőn találhatók Szűcsi község határában és Vitézföldön, összesen 6,6 hektárnyi szőlőjük van, főként kékfrankos, valamint egy kisebb területen olaszrizling.

A boraikat azzal a szeretettel készítik, mintha saját maguk számára készülnének, sőt, ez az elsődleges szempont, így mindenféle piaci szemponttól mentes őszinte, igaz nedűket kóstolhatunk tőlük.