Magyarország „legédesebb” kiállítása, Egerben

Mindenki tudja, hogy marcipánból szinte szoborszerű, tökéletes és maradandó cukrászati terméket lehet alkotni. Ez a cukrászipari alapanyag általában egy rész blansírozott, hámozott édes mandulából, és egy rész őrölt cukorból vízzel sziruposra főzött massza. Sajátos íze pár szem keserűmandula hozzáadásával jön létre. A marcipán massza lehet egyszeres, kétszeres, háromszoros, ahol ez a jelző a mandula és a cukor arányát jelenti. Az egyszeres marcipánban fele-fele a mandula és a cukor aránya. Minél nagyobb a szám, annál több benne a cukor. A Perzsiából származó édesség a XIII. században került Európába. Több legenda is szól arról, hogy az eredeti recept hol készülhetett. Egyes vélekedések szerint az édesség neve a latin panis martii-ből ered, amely Velence védőszentjére, Szent Márkra utal: Márkus kenyere. Majd a velencei keresztes lovagok vitték tovább a hírét a negédes desszertnek. A bizánciak mautabannak hívták, kedvence volt a német lübeckieknek, ahol külön marcipán manufaktúrák jöttek létre. Később a a königsbergiek is egyedi receptúrát készítettek, ők leöntötték cukorszörppel és körül rakták kandírozott gyümölcsökkel. De valójában egy véletlen folytán, az 1400-as években született meg az első marcipán Velencében: Badrutt Márkus cukrász kislánya apja műhelyében játszott, tört mandulába mézet kevert és rárakta egy forró sütőlapra. Ez volt „Mária cukrászati felfedezése,” melyet az apa később továbbfejlesztett.

Ezzel az alapanyaggal nem mindennapi teljesítményt ért el egy egri cukrász a szakmájában. Kopcsik Lajos egy 1995-ös pályamódosítás alkalmával, kényszerből kezdett el kísérletezni, mint ahogy annak idején Badrutt Márkus kislánya is. A cukrász nagyon is jól ismerte a marcipánt, de ő ezt olyan tökélyre akarta fejleszteni, amit mások nem tudtak. Alkotásait az utókornak szentelte, ezért olyan cukrászati alapanyagokkal és módszerekkel kezdett el kísérletezni, amelyek révén alkotásai hosszú-hosszú évekig változatlan szépségükben gyönyörködtetik az érdeklődőt. Az általa kitalált, kipróbált színeknek, anyagoknak nincs semmilyen szakmai előzménye. Kiindulási alapnak ott volt a tragant, azaz a cukortészta, ami régóta használatos a szakmában. Ezt fejlesztette tovább oly módon, hogy különleges és egyedi alapanyagából képzőművészeti remekek jöttek létre.

Az egri Kopcsik Marcipániát 2005-ben nyitották meg. A mester, aki 2022-ben hunyt el, imádta szülővárosát, melynek jellemző építészeti stílusa a barokk, így, amikor azon elmélkedett, mi olyat alkosson, amivel megfelelően tiszteleghet városa előtt, egyszer csak megszületett az ötlet, majd az ötlet alapján az a barokk szoba, amely a padlótól a plafonig cukorból készült. A barokk szoba és ezen kívül még 120 díszmunka a Kopcsik Marcipániában, Magyarország és Eger címere az egri Város-háza dísztermében, a Guinness-rekord cukorkép pedig az Offi-házban tekinthető meg.