Skip to content

Helyszín címkék:

Astonishing church gardens

0:00
0:00

Hajdú Gábor

Church gardens are a special group of our historic gardens. They may have served to heal, provide nourishment, contribute to knowledge, recreation or representation. In addition, they also carried the spirit and fashion of the time.
Church gardens are a special group of our historic gardens. They may have served to heal, provide nourishment, contribute to knowledge, recreation or representation. In addition, they also carried the spirit and fashion of the time.

A római birodalom bukása és szétesése után nemcsak az építészet, de a kertművészet is óriási átalakulások színhelye lett. Az ókori társadalmak kertkultúrája a népvándorlások pusztításai nyomán megsemmisült. A középkori Európában nem volt lehetőség az erődített településen kívül villák és kertek építésére, sem parkok létesítésére. A kora-középkor kertészeti kultúrájának első előhírnökei a kolostorkertek, amelyek főként a termesztést és a kolostorok élelmiszerrel, gyógyító füvekkel való ellátását szolgálták, de már a kezdetektől esztétikai funkciókat is betöltöttek.

A visszhang „fővárosa”: Tihany

A kora-középkor legrégibb és legnagyobb hatású nyugati szerzetesi mozgalma a bencés rend volt. Európa szerte hasonló mintára épültek kolostoraik, így hazánkban is. Az ország egyik leglátogatottabb pontja a Tihanyi Bencés Apátság, ahol magunk is bepillantást nyerhetünk a középkori kertkultúrába. A kolostorok különleges tere volt az épületek szabályos négyszögalakú ölelésében kialakított kerengő és a kvadrum, amely nem csupán udvar, hanem egy olyan szakrális tér, amely nagyon jelentős üzenetet hordoz: hogyan vélekedik az európai keresztény ember a természetről, a teremtett világról, hogyan vélekedik a saját szerepéről az univerzumban.

Tihanyban is tetten érhetőek a középkori kertkultúra jelképei az elmúlt évtizedekben újraalkotott kvadrumban: a négyzet magának a Földnek, az anyagi valóságnak, az emberi világnak, míg a kör mindig az égnek, az univerzumnak, a kozmosznak, a mindenségnek a szimbóluma.

A szimbólumokra más terekben is rálelhetünk: a déli kert gyümölcsöskert jellegét díszkörték, a fal mellé ültetett kordonos körték, birs, gránátalma és fügefa adja. A rendház kőkapuján a jobb oldali angyalka kezében körtét tart, amely a keresztény ikonográfiában Krisztus szimbóluma. A Rege udvar közepét kavicsból kirakott, minden kultúrában megtalálható „életmag” motívum díszíti, mészkő keretben. A templom előtti burkolatban jelenik meg – szintén kavicsokból megformálva – a kereszténység ősi szimbóluma, az egymásba fűződő három hal motívuma.

Ahol a csend az úr: a majki remeteség

A kereskedelem felvirágzásának köszönhetően megerősödött polgárság a 14. századtól fokozatosan az antik görög és római filozófiában és tudományban, művészetben fedezte fel saját gyökereit, és ezekre a hagyományokra építve teljesen új világképet teremtett: a reneszánszt. Mátyás reneszánsz udvara Budán és Visegrádon messze földön híres volt, de a török pusztítás miatt sem ezek, sem pedig az ezeket másoló főúri és egyházi kertek nem maradtak fenn. Valójában csak a 18. században kezdett újra pislákolni a kertek iránti komolyabb érdeklődés, az európai minták követésének igénye és lehetősége. Ez már azonban a barokk kertek megjelenésének a korszaka. Korabeli források, kerttervek, útleírások bizonyítják, hogy az ún. „francia kert” státuszszimbólumnak számított, nemcsak a Bécshez közelálló főnemesség, hanem a főpapság körében is. Néhány nagy szabású egyházi együttes Egerben, Győrben, Kalocsán és Majkon európai szintű barokk parkjaival jól példázza ezt a törekvést.

A Komárom-Esztergom vármegyei Majkon található a némasági fogadalmáról elhíresült Kamalduli szerzetesrend egykori otthona, amely Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben. A kolostoregyüttest egy középkori templomrom mellett kezdték építeni, a kamalduli rend igényeinek megfelelően. A szerzetesek cellaházainak privát kertjein, valamint a templomot körülvevő kerten túl az 1756-ra falakkal körülépített kolostor mellett a 18. század második felében egy jellegzetesen barokk elrendezésű, teraszos kialakítású, támfalakkal és lépcsőkkel felosztott, fasorokkal és szobrokkal ékesített kert épült. Kisebb építmények, kápolna, kutak és örökzöldek díszítették ezt a kertet, melynek néhány eleme még ma is fellelhető. 

A teraszok alatt üvegház és kertészet működött. Szabályosan kiültetett gyümölcsöskert is csatlakozott az épületegyütteshez. Volt itt malom is, halastó sok hallal, és a tó felőli feljárat mentén nagylevelű „méltóságos” szilfák díszlettek. 1806-tól fokozatosan romlott a kert állapota, felbomlott a szerkezete. Az 1860-as évek elejétől Esterházy Móric nagyobb átalakításokat végeztetett a kastélyegyüttesben és a kertben egyaránt: az akkori tulajdonos különleges egzótákkal gyarapította a növényállományt. A kastélyhoz felvezető utat vadgesztenyékkel szegélyezték, a homlokzat előtt nagyméretű kolorádói jegenyefenyő és fehérluc figyelmezteti az utazót a hely szellemére ma is: akkor érdemes megszólalunk, ha az értékesebb, mint az általunk megtört csend. A Vértes lábánál található remeteség nemcsak egyedülálló látvány, kulturális élmény, egyben jó kirándulóhely is.

Szabálytalanság felsőfokon: a Zirci Ciszterci Arborétum

A barokk korszak a nagy felfedezések és filozófiai felismerések kora is. És ahogyan a földbe vetett mag is sarjadásnak indul, a gondolat szabadságának sem lehetett útját állni. Újabb szellemi irányzat hoz friss levegőt Európába: a polgárság igényeiből táplálkozó felvilágosodás, amely nyit a természet, a természetesség felé. A barokk kerteket felváltják a tájképi kertek. A zirci Ciszterci Apátság körül 1722–1752 között épült tájképi park. Mai formáját azonban évszázadok során nyerte el. 

Az apátságot 1182-ben alapította III. Béla királyunk francia szerzetesekkel. Az apátsági kert az első időben vadaskert volt, ahol a 15. század elején a Cuha-patak mellett halastavat is kialakítottak. A bakonyi erdő gondosan alakított területét 1759-ben körülkerítették, s ekkor épültek a patakon átvezető hidak is. Az 1840-es évektől folyamatosan telepítettek a kertbe ritka fajokat. A 20 hektáron elterülő arborétum az ország legmagasabban fekvő gyűjteményes kertje. A nyár eleji szentjánosbogár séták egyik helyszíne. Az Európa-hírű juhar-, vörösfenyő-, hárs- és egyéb gyűjtemények, botanikai értékek, a patak, a hidak és a tó alkotta látvány egyedi szépségét, az apátsági kert minden évszakban megkapó élményét tovább gazdagíthatjuk Zirc és a Bakony egyéb más kincseinek felfedezésével.

Fotók: Darabos György, MKA