Vidék és építészet - geometriák tánca a bivalyok földjén

Az egyik ilyen célpont Sándorfalva, amely Szeged belvárosától autóval körülbelül 15 perc alatt elérhető, kerékpárral pedig 40 perc, és mivel itt nincsenek dombok, kellemes, családilag is teljesíthető bicikliútra számíthatunk. A sándorfalvi Nádastó Szabadidőpark természetes élővízi strandja a nyári időszakban a festői alföldi környezeten túl számtalan aktív kikapcsolódási lehetőséget kínál. 2022-ben emelték a tétet, mert a strandolós programkínálaton túl ökoparkkal bővítették szolgáltatásaikat, így már egész évben érdekes és izgalmas célpont.

A sándorfalvi bivalyos tanösvény a nádastó mellett egy Natura 2000 védettségű területen található. A beruházás fő fókusza a mocsaras terület rekultivációja, azaz az invazív nádast a bivalyok segítségével csökkentik, amelynek célja, hogy az elnádasodott terület több ütemben újra gazdag madárvilággal gyarapodjon és mintegy 2800 faj számára életteret biztosító területté váljon. Ebben az 1 tonnás óriások abszolút partnerek, hiszen azon túl, hogy egész nap szívesen dagonyáznak a mocsárban, sziki kákát, nádat és más mocsári füveket fogyasztanak, és könnyen átvészelik a hideg alföldi teleket. A házi vízibivalyok egykor természetes részét képezték ennek a tájnak: ezek az állatok a középkortól jelen voltak Magyarországon, és egészen a második világháborúig jó szolgálatot tettek a háztartások körül. 

Az ökológia színház művészei a Mákszem Bivalyoskert lakói, hiszen nyári legelőjük a mocsaras terület nádasa, ahol szívesen űzik kedvence elfoglaltságukat, a sárfürdőzést, így hűtik is magukat. Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy állatsimogató, vagy bivalyrezervátum, ahol látogatásunkkor az ösvény mellett kíváncsiskodnak az állatok. Itt valóban a természetes életterükben csíphetjük el őket. A bivalyok a nyári kihajtási időszakban lakják a mocsarat. Tóth Gábor, a bivalykert tulajdonosa a tradicionális pásztorhagyományokat követi, azaz október végén, általában 29-én hajtják be az állatokat a téli szállásra, és Szent György napján, április 24-én tartják a nyári kihajtást. Ha szívesen megtapasztalnánk egy egytonnás állat közelségét, érdemes követnünk a bivalykert közösségi média felületét, mert azon túl, hogy rendszeresen posztolnak képeket és videókat a bivalytartás mindennapjairól, a nyári kihajtás előtti programokról is hírt adnak. Ezeken az eseményeken valóban simogathatunk bivalyt, láthatunk terelést és a gyerkőcök még a lánctalpast is kipróbálhatják. A bivalyoskert a szervezett programokon túl nem látogatható, persze a nyári időszakban érdemes az állatokat a tanösvényről fürkészni. Jó hír, hogy a Tóth család 2024 második felétől szeretné a kertet rendezvényhelyszínnel és több szervezett, vagy nyitott programmal bővíteni.

A tanösvény a parkolóból indul, és egyenesen a nádasba vezet. Ahogy lépkedünk az ösvényen, azaz a pallósoron, folyamatosan halkul az emberi zaj és szinte megszűnik az idő. A nád nyár közepén nagyjából embermagasságig nő, felette a horizonton néhol láthatjuk az erdő fáinak zöld montázsát. Naplementében igazán varázslatos élmény, ahogy körbeölel minket a természet zöld palástja, hermetikusan lezárul a világ, eltűnik az ember alkotta zaj és a szellő finoman cirógatja a nádast. Lábunk alatt a mocsár, ami helyenként csak térdig ér, de néhol elmerülne benne az ember. Ahogy beljebb haladunk az ívelt pallósoron, fokozatosan tűnik fel a tanösvényhez kapcsolódó öt építmény.

A tervezőiroda, a Paradigma Ariadne a tanösvény vizuális megformálásához az Alföld jellegzetes tájelemeit vette előképként: nemcsak az állattartáshoz kapcsolódó hagyományos, több százéves építményeket, mint a karámok és szárnyékok, de a 20. századi nagyüzemi gazdálkodás lenyomatát képező jellegzetes indusztriális hangulatot is, amelyek mára szintén a táj elválaszthatatlan részei lettek. Ezek az intuíciók nemcsak az ösvény megjelenését, hanem az egyes szerkezeti megoldásokat is befolyásolták: a népi építmények „anyaghiányos esztétikájára" történő reflektálás meghatározó volt a kunyhók végső kialakításában. A fafelületeken megjelenő egyszerű, geometrikus nyílások a környékre szintén jellemző, fából készült nyeregtetős házak díszítő faragványait idézik. Idelátogatásunkkor megtapasztalhatjuk a természet abszolút hatalmát, a csendet és egy kortárs, izgalmas épített környezetet, amely tisztelettel simul bele a tájba, közben részei lehetünk, ahogy alakul a nádas és épül, dolgozik a flóra és a fauna.