Helyszín címkék:
Titkos és varázslatos hely az Alföldön a bugaci puszta
Szabó Sára
Bugacpuszta Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű pusztai területe, amely a Kiskunsági Nemzeti Park része. És bár a térség nevének hallatán egy kietlen, sivár puszta képe juthatna eszünkbe, a valóságban ez egy meglehetősen sokszínű vidék! A lenyűgöző táj a magyar alföldi pásztorhagyományok szimbóluma, ahol a látogatók megcsodálhatják a különleges homokvilágot, őshonos állatfajokat, valamint a hagyományos pásztorkultúra autentikus elemeit: a csikósokat, gulyásokat és juhászokat. Ennek a vidéknek az egyik legkülönlegeseb természeti kincse a bugaci Ősborókás, ahol a homokpusztai borókás és a nyílt homoki gyepek izgalmasan váltakoznak. A homokvonulatok meredek buckaoldalain és buckatetőin jellemzően nyílt homokpusztagyepet figyelhetünk meg, a buckaközi völgyületekből szétterjedve pedig szárazságtűrő borókás-nyáras erdők alakultak ki.
A puszta színpompás növényfajai
Sajnos az elmúlt két évtized erdőtüzei Bócsán 1600, Bugacon pedig 1100 hektáron pusztították végig ezt a homoki csodavilágot – ám a katasztrófa ellenére a puszta továbbra is különleges élőhelyet kínál számos ritka növény- és állatfaj számára. A területen megtalálható a szóban forgó boróka, amely a homokpuszták egyik jelképes növénye. Ez az örökzöld cserje kiválóan alkalmazkodott a homokpuszták zord körülményeihez, különleges illóolajat tartalmazó bogyói pedig nemcsak a helyi élővilág számára fontos táplálékforrást jelentenek, hanem gyógyászati és gasztronómiai célokra is felhasználják, például gin- és pálinkafőzéshez.
A sűrű, áthatolhatatlan borókások és a nyílt homoki gyepek különleges, kissé misztikus hangulatot kölcsönöznek a tájnak.
Ha kirándulást tervezünk, akkor érdemes a tavasz beköszöntével útnak indulnunk: a buckák flóravilágának pompája ugyanis májustól mutatkozik meg igazán. Ilyenkor a buckaoldalakon megpillanthatjuk a homoki árvalányhajat, a nyílt homokfelszíneken pedig a báránypirosító virágai virítanak. Ugyanitt figyelhetjük meg a sárga virágú homoki varjúhájat, valamint a heverő naprózsát és a borzas lent is.
„A homokbuckás védett növényei közül kiemelendő az elegáns megjelenésű fekete kökörcsin, a homoki nőszirom, valamint a homoki gyepek és erdőszegélyek őszi, fokozottan védett ékessége, a homoki kikerics. A nyáras ligetek alatt három ritka orchideafaj is fellelhető: a piros madársisak, a vörösbarna nőszőfű egy bennszülött változata, és az 1990-ben felfedezett – eddig csak a Duna-Tisza közéről ismert – „bugaci nőszőfű” – avat be Kiss Mónika, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztály vezetője.
Vipera, kuvik és az ország legnagyobb rovara él itt
A terület zoológiai értékekben sem szűkölködik! Az említett báránypirosító tövek sűrűjében tanyázik a bütyköshátú ormányosbogár. A gerinctelen fauna tagjai közül kiemelendő továbbá a sisakos sáska, amely hosszúkás fejformájáról, nagy testméretéről és csörgő röptéről könnyen megismerhető. A bugaci puszta egyik legkülönlegesebb lakója a fűrészlábú szöcske. Ez a röpképtelen, ragadozó szöcskefaj a legnagyobb termetű rovar hazánkban, amelynek jelen ismereteink szerint az Alföldön csak bugaci előfordulása ismert. A nyílt homoki gyepeken időnként a szemünk elé kerül a homoki gyík, amely még a nyári hőségben is képes apró rovarokból álló táplálékát keresni. Ugyanakkor a területen akad olyan kígyófaj, amelynek egyedeit még rendkívül nagy idő- és energiaráfordítás után is alig találjuk meg.
A rákosi vipera a Pannon-medence füves élőhelyein egykor nagy számban fordult elő, azonban a gyepek feltörése és szántóföldi művelésbe vonása miatt élőhelyeinek többsége megszűnt. A napjainkra fennmaradt csekély számú hazai populációk megmentése az elmúlt két évtizedben végzett természetvédelmi tevékenységeknek köszönhető.
A homokbuckás több ritka madárfajnak is otthonául szolgál. Közülük kiemelendő az egyedi énekhangjáról messziről megismerhető erdei pacsirta, valamint az éjszakai életmódhoz tökéletesen alkalmazkodott lappantyú. Az esti pusztai sétáink során az április végén-május elején a vonulásából visszatérő füleskuvik jellegzetes hangját is hallhatjuk.
Buckajárás, hűsölés, szőrén lovaglás: pusztaélet testközelből
A Puszta Kapuja Információs Központ a Karikás Csárda szemközti szomszédságában található. A látogatóközpont valóban a bugaci puszta kapuja, hiszen innen lehet eljutni a Kiskunsági Nemzeti Park egy részére, a bugaci buckavilágba és a pusztára. Itt látható az ősi magyar háziállatfajtákat felvonultató állattartótelep, körbejárható a hajdani pásztoréletet sokszínűen bemutató Pásztormúzeum, a Karikás Csárda pedig kiváló ételekkel várja a melegben hűsölni vágyó vendégeket.
Májustól októberig lehetőségünk van megtekinteni egy látványos csikósbemutatót a híres „pusztaötössel”, a műsor után pedig mi maguk is kipróbálhatjuk a csikós élet különlegességét, a szőrén lovaglást!
Az egész évben látogatható, 1100 méter hosszú Boróka Tanösvény remek betekintést enged a Nagyerdő, valamint a homokbuckás élővilágába. A tanösvény sétálójeggyel látogatható, és különösen a tavaszi-kora nyári és az őszi időszakban érdemes végigjárni. Ha pedig még ezek után is marad energiánk, érdemes megtekinteni az innen alig pár kilométerre, Bugac település másik oldalán található Aranymonostor Látogatóközpontot.
