TÁJ-Kép: ismeretterjesztő filmsorozat a magyar kertörökségről

A hollandiai Keukenhof, a párizsi Versailles-i Palota kertje, vagy a londoni Royal Botanic Gardens – néhány világhírű kert, amelyet milliók látogatnak minden évben. Hazánk is bővelkedik kertturisztikai látnivalókban, ám azt, hogy milyen gazdag a magyar kertművészet, sokan nem is sejtik. Ezen kíván változtatni egy ismeretterjesztő filmsorozat, amely azon túl, hogy a maga nemében az első, az eddigi legátfogóbb képet nyújtja a hazai történeti kertekről. A sorozat kifejezetten ismeretterjesztés céljából született, hogy minél többen tudomást szerezzenek arról: Magyarországon csaknem kétezer olyan kert található, amelyet természeti, műemléki, kertművészeti és kertépítészeti értékei alapján jelentősnek ítélnek a szakemberek. Csak éppen többségükkel tragikusan elbánt a történelem. Ezek a zöld felületek kertkultúránk több száz éves örökségének őrzői, amelyek hosszú évtizedeken át méltatlan sorsra ítéltettek, hasonlóan a kastélyok, uradalmak, egyházi birtokok épületeihez. Csak talán még azoknál is kevesebb figyelmet kaptak, és ez nem pusztán a szocializmus éveire igaz, hanem a rendszerváltást követőkre is. Az elmaradt törődés valamilyen szintű pótlását, a történeti kertek feltámasztását és megőrzését hivatott szolgálni a 2021-ben életre hívott Magyar Kertörökség Alapítvány, amely - sok más mellett - az ismeretterjesztést is feladatának tekinti.

A TÁJ-kép címmel készült, 10 részes, a magyar várak, kastélyok, apátságok hihetetlenül sok történettel, leleménnyel és tudással átszőtt zöld felületeinek igaz meséje az eddigi legátfogóbb látlelet hazánk történeti kertjeiről: csaknem negyven helyszínen – vár- és kastélykertekben, arborétumokban, és apátságokban – forogtak az epizódok. Több mint 30 szakember – kertépítésztől, forráskutatón és vízjogászon át, zenetörténészig és pomológusig –, valamint sok-sok érintett és szemtanú osztja meg tudását, emlékeit a hajdani kertekről, növénygyűjteményekről, és azok jelentőségéről. Az ismeretterjesztő filmsorozat rávilágít arra, hogy ezek a zöldfelületek azontúl, hogy általában látványként is emelték az általuk körbeölelt épület fényét, rendkívül változatos és sokrétű „szolgáltatást nyújtottak”. A gyönyörködtetés, pihenés, hűsölés, vagy éppen szórakozás mellett, a gyógyítás, gazdálkodás, művészet, tudásátadás helyszíne, eszköze volt és lehet ma is a kert. A TÁJ-Kép című filmsorozat minden részben más-más tematika mentén halad. Indul a kertek történetével, születésük évszázadokra, évezredekre nyúló kezdeteivel, feltárja fejlődésük, változásaik korszakait, a főbb stílusjegyeket és példákat hoz rájuk. Másrészt rávilágít összetett funkciójukra és nem kerüli el a fenntartásuk kérdését sem. Megmutatja, régen hogyan működött ez, és miként lehetséges méltó gondozásuk, fejlesztésük a mai viszonyok között. Ez pedig több szempontot is takar, köztük a gazdasági fenntarthatóságot, azaz: ki és miből fizeti a kertészt? Másrészt nem hagyja figyelmen kívül az éghajlati viszonyok változását sem, tehát választ keres a „Milyen kertünk lehet a klímaváltozás idején?” kérdésre is.

Hogy a filmsorozat szakmailag igényes, ugyanakkor színes, változatos és könnyen befogadható legyen, kiváló szakemberek segítették az elkészítését. A műsorvezető Berecz István (énekes, muzsikus, táncművész, koreográfus) mellettOrosz Anna, Vecsei H. Miklós és Rátóti Zoltán színművészek is jegyzik a filmet,melynek rendezője Tímár Mátyás, vezető operatőre pedig Batka Máté. A tíz, egyenként 25 perces epizód esszenciáját egy filmbe sűrítették a készítők, ennek ünnepélyes bemutatójára kerül sor szeptember 28-án 19:30-kor az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelyre korlátozott számban még lehet regisztrálni. A belépés díjtalan, ugyanakkor a szervezők azt kérik, a résztvevők legalább egy mozijegy árával támogassák az iszkaszentgyörgyi Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastélyban működő Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány munkáját.