Öt eldugott halastó a Dél-Alföldön

Madártávlatból akaratlanul is feltűnik Szeged mellett egy óriási tórendszer, ami majdnem akkora, mint maga a város - ez a Fehér-tó, a közvetlen térség legnagyobb állóvize, amelyet egy valamikori szikes tóból alakítottak halastóvá. A szikes pusztával körbeölelt egykori mocsárvilág nem csak felmenőinknek biztosított halászati és legeltetési lehetőséget, hanem egy felfoghatatlan gazdag vízi élővilágnak is otthont adott. Móra Ferenc költői kérdése tökéletesen tükrözi az akkori tó habitusát:

Az egyre gyakrabban és komolyabban fenyegető árvízveszély miatt azonban a város a tó gazdasági és ipari hasznosítása mellett döntött, így halastóként alapjaiban változtatta meg az addigi jellegét. Klasszikus arculata eltűnt, helyette a nádrengeteg élővilága vette át az uralmat. Az átalakulás ellenére szerencsére továbbra is jelentős szerepet tölt be az átkelő vízimadarak csapatai számára. A tó ősi szikes múltja azonban nem múlt el egykönnyen - csapadékos időkben a medrében megmaradt talaj gyakran felidézi az egykori Vadvízország jellemvonásait. A Fehér-tó éppen ezért is izgalmas! A gazdag madár- és növényvilág rejtelmeit könnyen mi is megismerhetjük, hiszen a tó menti tanösvényen különböző programok is elérhetőek, mint például kerékpáros túravezetés vagy a madárles. A Fehér-tó jelenleg a Kiskunsági Nemzeti Park részét képezi.

A Tisza az Alföld jelentős részét átszeli, a folyószabályozás előtti időkben rengeteg kanyart és mellékágakat alakított ki, így terebélyesre duzzadt folyómeder gyakori áradásokkal okozott gondot az ottlakók számára. A szabályozást követően a táj állandó látképei lettek a magányosan álló, elszakított folyórészek. A melankólikus, ám de gyönyörű holtágak egyaránt kedveznek a horgászat és egyéb vízisport kedvelőinek, illetve néhányukat természetvédelmi okokból különös figyelem övezi, így van ez a Mártélyi-holtágnál is. A morotvákkal körbezárt szigetek, a rétek buja növényzete és a mélyfekvésű ártéri erdő kiemelkedő állat- és növényvilágnak kínál menedéket. Kora ősszel a feketególyák és a kócsagok vonulása igazán látványos, télen pedig ezernyi vadlúd és vadréce jelenik meg a be nem fagyott állóvizen. A madarakon kívül persze az emberek is nagy kedvelői ennek a bájos holtágnak – a parton trendi üdülőterület üzemel, ahol éttermek, szabadstrand és egyéb turisztikai kuriózum található. A helyi művészvilág sem maradhatott távol ettől a bágyadt és mesés természeti szépségtől: a tájképileg is megkapó mártélyi part a képzőművészek közkedvelt helyszíne.

A Kiskunság egyik legsokoldalúbb vizén mindenki talál magának szórakozási lehetőséget: a kényelmes homokos parton üdülőhelyek terülnek el, de csendes horgászhelyek is találhatók a magányt kedvelő halászok számára. A Szelidi-tó többfunkciós víz: a horgászat mellett híres gyógyhatásáról, ami a jódos-sziksós összetételének köszönhető. A tavat több száz hektáros természetvédelmi terület övezi, ami növényi bőségével a Kiskunsági Nemzeti Park egyik dicsősége – nem véletlen, hogy a tó igen népszerű a kirándulók körében, hiszen a parton tanösvények biztosítják az izgalmas és kellemes túrákat az idelátogatóknak.

A román-magyar határ mellett, Békés megye északkeleti részén fekszenek a Biharugrai-halastavak. Az ornitulógusok és a madárkedvelők közkedvelt helyszíne ez, hiszen kócsagok, bölömbikák, gémek és még több vízimadárfaj százai található ezen a területen. Emiatt a különös adottság miatt, nem véletlen, hogy a tórendszer egy része fokozottan védett terület, amely a nemzetközi vízi élőhelyeket összefoglaló ramsari jegyzékben is szerepel, valamint a Natura 2000 madárvédelmi hálózat része. A tavakat jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park “Kis-Sárrét” térsége foglalja magában. A halastavak és mocsarak védett területe és a gazdasági társaságok által üzemeltetett halastavak kivételével a tavak környéke szabadon látogatható. A kirándulók szeretett helyszíne, hiszen a tanösvény változatos természetvilágának köszönhetően egyaránt végig járhatjuk az erdei, a mocsári és a tavi élőhelyeket. A tanösvény szomszédságában található a Bihari Madárvárta panzió, amely egyedi fekvésének köszönhetően egy különleges élményt biztosít a természet szerelmeseinek.

A dél-alföldi vízrendszer egykor úgy hálózta be ezt a tájat, akár az erek az emberi testet: a szerteágazó folyókból most már magányosan szétterülő holtágak maradtak. A szikrai Holt-Tisza emblematikus görbülete a Kunsági Nemzeti Park egyik büszkesége, hiszen a parton kanyargó ligetek, láperdők és mocsári rétek egy igen színes természeti világ tulajdonosai. Az árvízjárta területek erdeje a nyár- és fűzfákból álló liget erdők, amik ritka denevérek és baglyok rejteke, de nem ritka a figyelmetlen horgász műcsalijának önkétlen megjelenése sem. A Lakiteleki-holtág a régió fontos halastavának számít, viszont nehezen megközelíthető partszakasza a már gyakorlott horgászoknak ajánlott. A holtág lenyűgöző ökoszisztémája igencsak sokszínű, így jelentős területe fokozottan védett. A nyár folyamán a vízfelszínt beszövi a fehér tündérrózsák sokasága, ami nem csak fontos az élővilágnak, de pazar látványt eredményez. A Fehér-tó és a Biharugrai-halastavak a régió meghatározó vizei, viszont a fokozottan védett állat- és növényviláguk következtében a körzeti nemzeti parkok teljes felügyelete alatt állnak, ezért ezeken a területeken a horgászat szigorúan tilos.