Ősemberek és Michelin-csillag a Vértes lankáin

Méreteit nézve nincs az élen a hazai hegyek között (30 km hosszú, 10-15 km széles, és legmagasabb csúcsa, a Nagy-Csákány is mindössze 487 m-es), ennek ellenére kopár, meredek dolomitfalaival élesen kiemelkedik a kisalföldi tájból. Nevét egy 1051-es csatáról kapta, amikor is III. Henrik német-római császár serege megtámadta a magyarokat, ám azok olyan fondorlatosan fogtak ki az ellenségen, hogy az ideges sereg vértjeit, fegyvereit hátrahagyva futott hazáig.

Persze ennél jóval korábbról is vannak történelmi emlékek a mintegy 30 km hosszú hegy életéből. Csákányospuszta köveiben az őstenger lenyomatát láthatjuk, mely a krétakorban apadt el, ekkor kezdődött meg a hegység kiemelkedése. Ekkoriban a környék klímája trópusi volt, melynek köszönhetően elindult a bauxitképződés, mely a jelenkori Vértes egyik fontos, bányászható ásványkincse. A Csákvári-barlang hazánk egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye, ami az ősi állatokat illeti: 180 faj leletei kerültek elő innen, köztük kardfogú tigris, őszsiráf, háromujjú ősló, masztodon (ősi elefántféle) és a csákvári hiéna. Ezek mind 10-12 millió évvel ezelőtt éltek, amikor szavannaszerű volt a vidék. Ezenkívül ősember maradványait és római templommaradványokat is találtak itt. A környék híres ősemberét azonban nem itt, hanem Vértesszőlősön találták meg. Samu Európa egyik legöregebb előembere, mintegy 350 ezer évvel ezelőtt élt, és a Homo heidelbergensis fajához tartozott. Az ásatás helyszínén ma a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó Vértesszőlős Őstelep néven találunk egy múzeumot.

A környéken többféle gasztrokalandban lehet részünk. A Vértes déli lejtőin terül el a fehérborairól híres Móri borvidék, ahol remek borokat kóstolhatunk, még akkor is, ha látogatásunkat nem az októberben megrendezett Móri Bornapok idejére igazítjuk (de érdemes ezt a rendezvényt is felfedezni). Akit a fesztiválok helyett inkább a fine dining vonz, az Tata felé vegye az irányt. A tatai Öreg-tó partja évszázadokkal ezelőtt is közkedvelt vidék volt, árnyas fái, tiszta levegője és világtól való rejtettsége okán. Az Esterházy-család grófi birtoka itt terült el a XVIII. századtól kezdve, a kéttornyos kastély mellett több kis épülettel, ami a személyzet számára biztosított szállást. A II. világháború után az állam tulajdonába került és kórházként funkcionált, majd üresen állt, így a műemlék épületek fénye jelentősen megkopott. A 2007-es felújítás után 2009-ben nyitott meg a vendéglátóhely, mely 2018 óta működik, immáron mint Platán komplexum fut, az igazán kifinomult gasztronómiai kultúra jeles képviselőjeként. Ahogy a Platán Bisztróval Michelin ajánlást úgy a Platán Gourmet étteremmel az első magyar vidéki helyként, Pesti István séf vezetésével Michelin-csillagot érdemeltek ki, ráadásul szenzációs módon egyből kettőt is. A Platán Gourmet fantasztikus ételei mellett maga Tata gyönyörű városa is megér egy látogatást.

A Vértes ahhoz is kiváló terep, hogy bakancsban fedezzük fel: jól kiépített túraútvonalak és viszonylag csekély szintkülönbség várja a kirándulókat. A Vértesi Natúrpark oldaláról letölthető turistatérkép alapján magunknak is kiszemelhetünk edzettségünknek megfelelő útvonalakat. Emellett több régi várat, illetve várromot is fellelhetünk, melyek jó célpontot jelenthetnek egy túrához is: a Gesztesi vár van a leginkább felújított állapotban ma, de emellett a Vitányvár, a Csákvár és a Csókakő vár romjait is érdemes megnézni. Mindegyik eredete az Árpád-korra vezethető vissza.