2027-ben új végpontot kap az Országos Kéktúra, teljessé válik a Kékkör

Bár Országos Kékkörnek nevezik, a Magyarország legszebb tájait körbefonó három népszerű túramozgalom nyomvonala jelenleg nem járható ténylegesen körbe a kék sáv jelzésen. Míg ugyanis a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra az Írott-kőn, illetve Szekszárdon összeér idősebb és fiatalabb testvérével, az Országos és az Alföldi Kéktúrával, azok egymással sehol nem találkoznak: az előbbinek Hollóházán, az utóbbinak Sátoraljaújhelyen van a végpontja. A legközelebb, kb. 4 km-re, a Nagy-Nyugodónál kerülnek egymáshoz, a végpontjaik között azonban mintegy 35 km-t kell gyalogolni a különféle jelzésű turistautakon.

Az országos turistaút-hálózat mellett a három nagy kéktúrát is fenntartó Magyar Természetjáró Szövetség régóta tervezi, hogy megszüntesse ezt a hiányosságot, azaz „körösítse a kört.” Az elképzelés már az Alföldi Kéktúra születésekor, 1996-ban felmerült, s bár akkor nem valósult meg, az 1952-ben alapított Országos Kéktúra 75. évfordulója remek alkalmat kínál az adósság törlesztésére.

Így hát kb. egy év múlva, a 2027-es jubileum őszén bezárják a kört, jelentősen átrajzolva a KÉKTÚRA zempléni 26-27. szakaszának útvonalát.

A módosítás révén az Országos Kéktúra érinteni fogja a Pálházi Állami Erdei Vasút felső, rostallói végállomását is, bekapcsolja a kék sáv jelzésű útvonalba a Zempléni-hegység egyik ékszerdobozát, a látnivalók és szálláshelyek széles kínálatával rendelkező Telkibányát, a végpontja pedig Hollóháza helyett Sátoraljaújhely lesz, hogy több mint három évtized után végre találkozhasson az egyre népszerűbb Alföldi Kéktúrával.

A változásról azért tájékoztatják már egy évvel előre a kéktúrázókat, hogy ha szeretnék, legyen idejük a régi nyomvonalon legyalogolni a zempléni szakaszt. Ez fontos, mert egyes, már megkezdett, de még be nem fejezett részteljesítéseik elveszhetnek a módosítás miatt, ha addig nem szerzik meg a szükséges bélyegzőlenyomatokat. Hogy pontosan mit kell pótolni 2027 őszéig, azt kicsit lejjebb részletesen eláruljuk.

Ami azonban a legfontosabb: aki már hiánytalanul teljesítette, vagy a változás hatályba lépéséig teljesíti az OKT István-kúttól Hollóházáig tartó részét, annak természetesen nem kell visszamennie oda az átalakítás után!

Az Országos Kéktúra végpontja nem most először változik majd a története során. A felavatására 1938-ban rendezett nagyszabású túraesemény, a Szent István-vándorlás idején a kék sáv jelzésű útvonal az Írott-kőtől a Pusztafalu fölé magasodó Tolvaj-hegyig ívelt át hazánk északi tájain, de 1952-ben, amikor létrehozták rajta a ma ismert pecsétgyűjtő mozgalmat, sokkal rövidebb, mindössze 852 km hosszú volt. Akkor a keleti határszélen továbbra is a Tolvaj-hegyig, nyugaton viszont csak Tapolcáig ért, mivel abban az országrészben gyanakodva fogadták a természetben bóklászó turistákat.

Az Országos Kéktúra nyugati végpontja a következő évtizedekben fokozatosan került közelebb az osztrák határhoz. 1961-ben Sümegre, az 1970-es évek derekán a Velem feletti Szent Vid-kápolnához (ahol máig áll az emlékműve), majd közvetlenül a rendszerváltás után, 1989-ben az Írott-kőre, aminek természetesen szimbolikus jelentősége is volt.

A keleti végeken ritkábban változott a végpont, 1961-ben a Nagy-Milicre (Lászlótanyára), majd 1988-ban Hollóházára helyezték át. Jövőre – egy kis csavarral – innen fogják tovább vezetni a kék sáv jelzésű útvonalat Sátoraljaújhelyig, amelyet hivatalos programfüzete szerint az 1938-as Szent István-vándorlás is érintett.

Az idők során természetesen nemcsak a végpontok, hanem a köztük kanyargó nyomvonal is számtalanszor módosult, csak 2025-ben 23 db kisebb nyomvonaligazítás történt. Ezeket az esetek döntő többségében külső körülmények, leginkább az érintett területek használati vagy tulajdonviszonyaiban beálló változások kényszerítik ki, a tulajdonosokat ugyanis semmilyen jogszabály nem kötelezi a turistautak átengedésére.

Ez már az 1930-as években is problémát jelentett, mégpedig sokkal súlyosabbat a mainál, mert az erdőterületek zöme uradalmi birtok volt, ahová egyáltalán nem engedték be a turistákat. Emiatt akkoriban a kék sáv jelzést is erősen kompromisszumos útvonalon lehetett felfesteni.

A komoly nyilvánosságot kapó Szent István-vándorlás egyik célja kifejezetten az országos propaganda volt, hogy politikai és egyházi támogatást szerezzenek a tiltott területek természetjárók előtti megnyitásához.

Manapság kedvezőbb a helyzet, mert a hazai erdővédelmi törvény lehetővé teszi az erdőterületek (beleértve a magántulajdonúakat) szabad látogatását, és a turistaút-hálózat is sokkal sűrűbb. A kényszerűségből végzett módosítások sokasága mellett az MTSZ – amely éppen 65 évvel ezelőtt, 1961-ben vette át az Országos Kéktúra fenntartását – a mozgalom hagyományait tiszteletben tartva időről időre jobbító szándékú változtatásokat is kezdeményez az útvonalon. Ilyen lesz a mostani is.

A „kör körösítése” tehát régóta napirenden van, de nem volt egyszerű megtalálni hozzá az optimális nyomvonalat. Mivel az Alföldi Kéktúrának Hollóházán magától értetődő okokból nem lenne keresnivalója, az egyértelmű volt, hogy az Országos Kéktúrát kell levezetni Sátoraljaújhelyig. Ezt azonban úgy szerették volna megtenni, hogy magába foglalja a Zempléni-hegység eddig nem érintett szép részeit, és a lehető legkisebb legyen a veszteség. Természetesen csak az engedélyeztethető útvonalak jöhettek szóba.

A végső változatot alapos tervezés és terepbejárások után, a Kéktúra Bizottság tagjaival és az MTSZ helyi tagszervezetével, a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetséggel együtt alakították ki, valamint egyeztettek az érintett önkormányzatokkal, a nemzeti park-igazgatósággal és az állami erdészettel is.

A változást az alábbi térkép szemlélteti, illetve itt egy animáció is megnézhető róla

Regéc felől érkezve a csodálatos jégkorszaki nyírjeséről ismert István-kút bélyegzőhelyéig, majd az idilli hangulatú Mlaka-rétig változatlan marad az Országos Kéktúra útvonala. Ott azonban az eddigi kelet helyett észak felé fordul majd a jelenlegi sárga sáv jelzésen, és levezet Rostallóra, ahol a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ (RÖNK) kulcsosháza és a közeli Kőkapu Vadászkastély révén két szálláslehetőség várja a kéktúrázókat. A Kőkapunál ráadásul egész évben nyitva tartó étterem is van, és Rostalló a Pálházi Állami Erdei Vasút felső végállomásaként praktikus ki- és beszállási pont lehet, megkönnyítve a nem egyszerű zempléni logisztikát. Ugyanis új bélyegzőhelyet létesítenek itt, és a kék sáv jelzés ma már az alsó végállomást, Pálházát is érinti.

Rostallóról még mindig a jelenlegi sárga sáv jelzésen Telkibánya felé fog kanyarodni az Országos Kék nyomvonala, ahol szintén új bélyegzőhelyet alakítunk ki. A Gönci járás gyönyörű fekvésű községe valóságos kis ékszerdoboz, a középkori aranybányászat emlékei és a kopjafás temető mellett rengeteg közeli látnivaló, valamint szálláshelyek garmadája áll itt a túrázók rendelkezésére.

Telkibányáról áttérünk a jelenleg piros sáv jelzésű turistaútra, és azon érünk be Hollóházára, amely így köztes ponttá válik. Innen a Nagy-Milicen, Füzéren, Pusztafalun, Füzérradványon és Pálházán át változatlan nyomon túrázunk tovább Nagyhutáig. Ott viszont ismét elhagyjuk a mostani útvonalat, és Vágáshuta helyett a jelenleg kék négyzet jelzésű turistaúton az Eszkála erdészházhoz jutunk, ahol bélyegzőhely is van. Ettől a ponttól ismét változatlan lesz a kék sáv Makkoshotykán keresztül a Nagy-Nyugodóig, ahonnan a most még kék kereszttel jelzett út kalauzol majd le minket Sátoraljaújhelyre, az Országos Kéktúra új végpontjára.

Az útvonal új részeinek (Mlaka-rét – Hollóháza, Nagyhuta – Eszkála eh. és Nagy-Nyugodó – Sátoraljaújhely) összhossza kb. 30 km, az Országos Kéktúra távja azonban csak 8 km-rel nő, mivel két jelenlegi rész (a fakivágásokkal egyre jobban elcsúfított, jórészt egyre nyomvályúsabb erdészeti feltáróúton vezető Mlaka-rét – Eszkála eh., valamint a Nagy-Nyugodó – Nagyhuta) kiesik belőle.

A turistaút-hálózatból viszont természetesen azok az utak sem fognak hiányozni, ahonnan áthelyezik az Országos Kéktúrát, azokra ugyanis új jelzéskép kerül majd. Valójában a teljes módosítás megoldható jelzéskép-módosításokkal.

Ahogy már írtuk, aki a módosítás előtt, tehát 2027 őszéig hiánytalanul teljesíti az Országos Kéktúra István-kúti vadászház és Hollóháza közötti szakaszát a jelenlegi nyomvonalon, annak természetesen nem kell visszamennie, és legyalogolnia az új részeket. Akinek viszont ezen a szakaszon csak részteljesítései vannak, annak tekintettel kell lennie az alábbiakra:

• A Nagyhuta és Hollóháza közötti teljesítések megmaradnak,
• az Eszkála erdészház és a Nagy-Nyugodó közötti szakaszteljesítések szintén megmaradnak,
• az István-kúti vadászház – Eszkála erdészház szakaszteljesítés elveszik (hiszen ezek többé nem lesznek szomszédos bélyegzőhelyek, bekerül közéjük egy hosszú rész),
• a Nagy-Nyugodó és Nagyhuta közötti szakaszteljesítések is elvesznek, mivel ez a rész már nem fog hozzátartozni az útvonalhoz, és
• le kell gyalogolni az új Nagy-Nyugodó – Sátoraljaújhely szakaszt is

Tehát konkrétan ezek a részteljesítések vesznek el (csak annak, aki a változás hatályba lépéséig nem teljesítette hiánytalanul az István-kút – Hollóháza részt):

• István-kúti vadászház – Eszkála erdészház
• Nagy-Nyugodó – Vágáshuta
• Vágáshuta – Nagyhuta

Az összes többi részteljesítés megmarad.

A módosítás révén egy bélyegzőhely (a vágáshutai) megszűnik, és kettő új jön létre (Rostallón és Telkibányán), illetve, ami Sátoraljaújhelyen eddig csak az Alföldi Kéktúra bélyegzőhelye volt, az egyben az Országos Kéktúráé is lesz, hasonlóan az Írott-kői és szekszárdi közös bélyegzőhelyekhez. Ahogy az útvonal-módosítások esetén általában, úgy most sem kell új igazolófüzetet vásárolni, a bélyegzés a kiírás szerint folytatható lesz a régiben is.

A változás 2027 őszén fog lezajlani. A konkrét időpontjáról később adnak majd hírt, és előtte természetesen többször figyelmeztetni fogják rá a kéktúrázók közösségét az MTSZ médiafelületein és terepi tájékoztató táblákon is. A hivatalos KÉKTÚRA mobilappban az útvonal- és bélyegzőhelyváltozások szokás szerint azonnal meg fognak jelenni a módosítás után, és a teljesítés szabályai is ehhez igazodnak majd.

A képek forrása: Magyar Természetjáró Szövetség