Helyszín címkék:
Nemzetközi hegynap: ezekből a kilátókból csodás panoráma nyílik a magyar hegyekre
Forrás: sajtóközlemény
Kékestetői kilátó – az ország teteje
Az 1014 méteres Kékes hazánk legmagasabb pontja, amelyet magaslati klímája miatt 1963-ban hivatalosan is gyógyhellyé nyilvánítottak. A káprázatos látvány mellett így a kristálytiszta levegőért is érdemes felkeresni. A hegy csúcsán álló tévétorony a Mátra jellegzetes építménye, egyben kilátó is. A 180 méteres torony aljából lifttel juthatunk fel a második szinten található zárt kilátóba, majd az egy szinttel magasabban lévő nyitott teraszra. Aki idáig felmegy, 1059 méteres magasságból gyönyörködhet a Magas-Tátráig húzódó panorámában. A toronyban kávézó is működik, így akár egy forró tea kíséretében is élvezhetjük a nem mindennapi látványt.
Az ország legmagasabb pontját a torony alatt elhelyezett, nemzeti színű kő jelzi – kihagyhatatlan megálló minden Kékest megmászó kirándulónak. Innen számtalan túraútvonal indul: érdemes felkeresni a gyönyörű kilátást nyújtó Erzsébet-sziklát fakeresztjével, a Sas-követ az első világháborúban elesett turisták emlékművével, a Pisztrángos-tavat a Petőfi-forrással, valamint a Jávoros-forrást. A Kékest érinti az Országos Kéktúra Mátraháza és Sirok közötti szakasza is.
Thuróczy Lajos-kilátó – Galyatető ikonikus építménye
A korábban Galya-kilátóként ismert panorámapont nyár végétől Thuróczy Lajos, az Országos Kéktúra egyik alapítójának nevét viseli. A 30 méter magas objektum csúcsára két különálló lépcsősoron, összesen 162 lépcsőfokon lehet feljutni.
A közel 1000 méteres tengerszint feletti magasságban kialakított kilátóteraszról 360 fokos körkép tárul elénk: a közeli Mátra, Bükk és Börzsöny bérceitől egészen a távolban fehéren csillanó Magas-Tátra csúcsáig.
A torony belsejében három hangulatos bivakszállás is helyet kapott, színes ablakokkal és kör alakú ajtókkal, ahonnan valóban a csillagos égbolt társaságában lehet álomra hajtani a fejet. Aki pedig nagyobb kényelemre vágyik, néhány száz méterre megtalálja a Galyatető Turistacentrumot, amely több különböző típusú szálláshellyel várja a természetkedvelőket, étterme pedig kiváló lehetőséget ad egy kis étkezéssel egybekötött rövid feltöltődésre is.
Tar-kő – a Bükk legmagasabb természetes kilátóhelye
A Bükk-fennsík déli oldalán elhelyezkedő Tar-kő 950 méteres magasságával jócskán környezete fölé magasodik, így a Bükk déli vonulata mentén Egerig, sőt, tiszta időben akár a Tokaji-hegyig is ellátni. A csúcsot egy kellemes túrával Bánkútról is megközelíthetjük, de aki inkább rövidebb gyaloglásra vágyna, az az Olasz-kapu parkolójától induló, azonos nevű, mintegy 7 kilométeres tanösvényen is feljuthat a kilátóhelyig. A Tar-kő egyben az Országos Kéktúra 23. szakaszának egyik pecsételőpontja is Bánkút és Bélapátfalva között. A kilátóponttól nem messze pedig a Cserepes-kői barlangot is érinti az útvonal, amely kedvelt bivakszállás is a nomád kalandokra vágyó bakancsos turisták körében.
Írott-kő – panoráma két ország találkozásánál
Az Írott-kő páratlan helyet foglal el a magyar hegyvidék térképén: itt találkozik az osztrák–magyar határ, és itt ér össze két hosszútávú túraútvonal is – az Országos Kéktúra Hollóházáig vezető több száz kilométere és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, amely egészen Szekszárdig kanyarog.
A 883 méter magasan álló kilátóból egyszerre nyílik kilátás az osztrák vidékekre és hazánk dombjaira, délkelettől északkeletig szélesen elterülő panorámával.
A csúcs a Hörmann-forrástól mindössze 2,5 kilométeres, nagyjából háromnegyedórás sétával elérhető, de Kőszeg, Velem, Bozsok vagy akár az ausztriai oldal felől is számos látványos túraútvonal vezet fel a kilátóhoz.
Vajda Péter-kilátó – kilátás a Bakony szívéből
A Bakony legmagasabb pontján, a 709 méteres Kőris-hegyen álló háromszintes kilátó páratlan panorámát nyújt: láthatjuk a Balaton víztükrét, a Bakony, a Bakonyalja és a Pannonhalmi-dombság falvait, a Kab hegyet és a Somlót. A távolban kivehető a Pannonhalmi Bencés Főapátság, tiszta időben pedig az Alpok távoli csúcsai is kirajzolódnak, miközben a közeli ősfenyős látvány is felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó az Országos Kéktúra útvonal egyik állomása. Mindössze 50 méterre áll a polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás tornya, ami futurisztikus látvány a zöld rengetegben. A hegy híres barlangjai is izgalmas célpontok: az Odvas-kői-barlang 3,5 méter magas bejárattal és 30 méter hosszúsággal szabadon látogatható.
Zengő kilátó – a legendák őrzője
A Kelet-Mecsek vadregényes tájai és zegzugos túraútvonalai bőven kínálnak felfedeznivalót. A kilátóhoz Pécsváradról indulva sűrű erdőn keresztül vezet az út, ami már önmagában is élményt nyújt. A 682 méteres Zengőn, a Mecsek legmagasabb pontján álló kilátóból lenyűgöző panoráma tárul elénk, miközben a környék további látnivalói is felfedezésre csábítanak. Nyugat felé, Mecseknádasdtól nem messze, a Réka-vár romjai találhatók. A legenda szerint ezt az erősséget Attila, a hun király építtette feleségének, Rékának, így a táj nemcsak természeti szépségeket, hanem történelmi érdekességeket is kínál a látogatóknak.
2025-ben a Zengő-kilátó nyerte el az Év kilátója címet.
Prédikálószék – a Dunakanyar egyik legszebb kilátópontja
A Dunakanyar festői, mégis nyüzsgő központjában egymást érik a látnivalók, és különösen igaz ez Visegrád környékére, ahol a táj fölé magasodó Fellegvár uralja a látképet. Innen nem messze található a Prédikálószék, a 639 méteres andezitszikla, amely a Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsa.
A kilátás lélegzetelállító: alattunk kanyarog a Duna; a közelebbi parton Visegrád látható a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral, szemben pedig Nagymaros, valamint a Börzsöny ikonikus csúcsai rajzolódnak ki – köztük a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy.
A Prédikálószék Dömös felől meredekebb ösvényen, Pilisszentlászló irányából pedig viszonylag könnyű sétával érhető el.
A képek a Visit Hungary tulajdonában vannak.