Az évszázados szépség Gödöllőn

Matuzsálem fák társaságában önkéntelenül bukkan fel a gondolat: mik történhettek körülötte? Csodálatra méltó, hogy rendületlenül egyhelyben maradnak, míg a világ szélsebesen változik. Milyen embereknek adtak árnyékot? Milyen időket vészeltek át, miközben mozdulatlanul a természet olykor pusztító elemeinek, kártevőknek álltak ellen? A gödöllői „Mesebeli Vén Vackor” a Szent István Egyetem Botanikus kertjének büszkesége. Európa legnagyobb és leghíresebb vadkörtefája nagy idők tanúja a maga közel 300 évével. Ágain már száz éve fütyült a rigó (nem ugyanaz!), amikor 1837-ben Wittelsbach Erzsébet megszületett, így a királyné már terebélyes lombja alatt sétálhatott és lovagolhatott. A látványos és összetéveszthetetlen fa azóta majdnem húsz méteresre nőtt, törzsének kerülete több mint három méter, a vadkörtékre jellemző széles, kerekded koronája messziről észrevehető.

A vackor nemes szépségű, előkelő megjelenésű fa, el is nyerte 2013-ban a magyarországi Év Fája díjat, a következő évben az európai megmérettetés második helyezettje lett. 2021-ben a matuzsálem fákat összegyűjtő és azok bemutatása, gondozása céljából létrejött Wise Tree projektben is helyet kapott. A kezdeményezés a gyűjteményes és történeti kertek sztárjaira és kevésbé ismert kincseire hívja fel a figyelmet: nem csak népszerűsíti ezeket a különleges, ám sokszor viseltes állapotú, öreg fákat, de szakszerű állapotfelméréssel, fakezeléssel hozzájárul ahhoz is, hogy szépségüket és enyhet adó árnyékukat még sokáig élvezzék a turisták és kirándulók.

A vadkörte természetes módon terjeszkedik és szinte mindenhol jelen van: különösen elterjedt a legelőkön, gyümölcsösökben. A gödöllői vackor magjai azonban nem madarak csőréből hullottak ki, nem is önvetényülés során sarjadzottak. Az egyszerű köznemesből gróffá lett Grassalkovich Antal, Mária Terézia királynő bizalmasa egy vadászaton sebzett vaddisznóval találta szembe magát. Zrínyi Miklós esete óta tudjuk, hogy ez nem egyszerű helyzet: a gróf úr is sutba dobta méltóságát, és egy vadkörtefára kapaszkodva élte túl a kellemetlen találkozást. A nem mindennapi menekülés emlékére gödöllői birtokára a 18. században ezer vadkörtefát ültettetett. A legenda szerint ezek egyetlen állva maradt példánya a botanikus kert korelnök lakója, mely még mindig terem. Tavasszal pompás virágzattal, ősszel sokféle színben játszó lombjával nyűgözi le a Botanikus kert látogatóit. A gödöllői Szent István Egyetem kollégiuma mögött álló kert bárki előtt nyitva áll, és nem csak a vadkörtefája teszi nevezetessé. Ez Magyarország első agrobotanikus gyűjteménye, több mint 1400 növénnyel. A gyümölcsfák, gyógynövények mellett más földrészekről származó, egzotikus fajokat is láthatunk itt. Egyik különlegessége az a sétaút, mely 60 különböző bambuszfajta közt halad.

Nem ússza meg a vadkörtefa egyetlen legendával. Úgy tartják, 1849-ben a győztes isaszegi csata után Kossuth Lajos nem a főhadiszálláson, vagyis a kastélyépületben, hanem ebben a kertben, épp e vackorfa alatt írta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot. A kiegyezés után az uradalom a királyi család kezébe került, akik 1867 őszén látogattak ide először – majd ezt több, hosszasabb tartózkodás követte. A kitűnő lovas Erzsébet királyné igyekezett a birtok minden zugát felfedezni. Állítólag itt ismerkedett meg a fához gyakran kilovagló Sisivel Andrássy gróf, aki azonnal belé is szeretett. Sisi és Gödöllő neve szorosan összefonódtak: a barokk kastély a mai napig erősen őrzi emlékét. A város kétségkívül legnépszerűbb látványossága a Gödöllői Királyi Kastély, de sok látogatót vonz a környező dombság, a Botanikus kert és a Gödöllői Arbo Park kiváló lehetőség családi kikapcsolódásra a természetben.