Bicikli, bor, Baja: leszállunk a bringáról, és borozunk

Hajós a pincefalvak pincefővárosa, valaha több volt errefelé a présház, mint a lakóház. A mindig is módos településnek saját időszámítása van, a „K.e.” és a „K.u.”, vagyis a kitelepítés előtti és utáni korszak. A második világháború után a régióban a szőlőtermesztést és borkészítést meghonosító, elüldözött svábok helyét ideüldözött felvidékiek foglalták el. Ma már békésen megférnek a nemzetiségek, és a 3500 lakosra továbbra is 1200 pince jut. Ezek egyike, a legnagyobbak közé tartozó Kovács Borház, a régióra jellemző könnyű boraival és nevezetességként őshonos magyar szőlőkertjével, ahol olyan fajtákat nevelnek, mint a Balafánt, Pintes, Bakator, Csomorika, Papsapka, Mézes fehér, Juhfark, Kadarka, Kéknyelű, Kékfrankos, Cirfandli, Kövidinka, Hárslevelű.

A nagyon fiatal Sziegl Balázs nagyapja nyomdokain lett überképzett borász, és a naturális borkészítés elkötelezettje. Nincs gyomirtás, nincs rovarirtás, minden módszer hagyományos, a hozzáadott technika és kezelőanyagok minimalizáltak, az erjesztés spontán történik. „A borok a szőlőben készülnek és a pincében teljesednek ki”, mondja, és bizonyíték erre a fűszeres, légies, elegáns és zamatos Herreberg Kadarka 2017, és egy idős ültetvény megmentéséből született naturális boruk, a 2017-es rajnai rizling.

Huber János is beleszületett a borászságba, de fiatalon talán épp ezért, nem szerette. Ma már máshogy látja, könyökölni barátokkal a hordókon pohárral a kezében, ez a kedvenc időtöltése. Mert büszke rá, hogy abban a faluban, ahol a több mint ezer házikóból, ahol csak a borok laknak, neki is van egy. Birtokfehér Szeleburdija testes és játékos, kékfrankosa öreg tőkék komoly bora, cabernet sauvignon-ja piros ételek kiváló kisérője.

Egy rövidebb hajósi pincelátogatásnál ne próbáljuk meg mindet végigjárni, úgysem fog sikerülni. Elbódulunk a boroktól és zsongani fog a fejünk a német (Hepp, Umenhoffer, Beck, Schumacher, Ritgassen, Knehr, undsoweiter) nevektől, így végül egyet sem fogunk megjegyezni. Válasszunk ki három-négyet, és azokkal ismerkedjünk meg alaposabban. Pédául Schönéket, a tizedik generációs borászfamíliát. Itt ihatunk végre kövidinkát is, az elfeledett dédapai emléket, a még kevésbé fellelhető, de annál régebbi nemesítésű generosát, a Hel’ó Kitti névre hallgató, néha hagymahéj, néha eperárnyalatú kékfrankos rozét, vagy éppen a D29-re keresztelt titkos összetevőjű rejtélyt. És ha megkínálnak a sváb asztal borkorcsolyáival, azt fogadjuk el.

A Gonda család Érsekhalmán biogazdálkodik 15 hektáron. Maguk is ökotudatos módon élnek és hisznek a természetben és a régi vincellérek tudásában. Vegyszerek, nem természetes anyagok a birtokon kívül kell maradjanak, a kézi eljárások, a természetes folyamatok, és a józan paraszti ész elvégzi a borkészítést ezek nélkül is. Ebből következően nem is törekednek rá, hogy minden évjárat minden bora ugyanolyan legyen, sőt annak örülnek, ha fajtánként, hordónként más lesz mindegyik. Régi és új nemesítésű, magától is megnövő és termő (rezisztens) fajtákból készült, Hétvölgy Faun és Nimfa fehérük frivolan és játékosan évődnek egymással.

Nemesnádudvar (sváb nevén Nadwar) szintén méretes pincefalu a maga hatszáz présházas pincéjével és önmagában is attrakció Bormúzeumával. A pincesoron, egy parasztpolgári ház igényes rendbehozásával jött létre a Knáb Gasthof, hogy borozójában, kézműves mintaboltjában és bemutatópincéjében teret adjon a helyi, és a régióra jellemző borok – kadarka, chardonnay, rajnai rizling, olaszrizling, cserszegi fűszeres, ottonel muskotály, királyleányka, kunleány kékfrankos, cabernet franc és sauvignon – bemutatkozásának. Borkóstolásunkat borvacsorával is összeköthetjük.

A csátaljai borászat Krúdyt és az itt némileg agyagosabb talaj által kedvező fogadtatásra találó kadarka fajtát tűzte zászlajára: „A kadarka legyen a bornál is borabb”, jelentette ki az író, és igyekezett is ebből minél többet elfogyasztani. Ez a bor valaha fogalomszámba ment, nem is volt család, kinek ne lett volna szőlője, hogy akár Svájcig vigye a csátaljai kadarka jóhírét. A pince egy hetvenes években épült betonszarkofágból átalakított, modern és dizájnolt egység, ahol kemencés menüt is kérhetünk.

A borrégió nagyágyúja, százhúsz hektáron termeszt szőlőt, a márka ismert és jól felépített, amit a nagyszámú, borversenyeken elért elismerés hitelesít. Koch Csaba pontosan tudja, hogy sokadik felmenője, bizonyos Johannes Koch 1746-ban érkezett a környékre és legott szőlőtermesztésbe, borászkodásba és kereskedésbe kezdett. Azóta lement tíz generáció, de nem váltottak foglalkozást, legfeljebb a diplomák és a hektárok száma növekedett Csaba életében. Meggyőződése szerint a modern technológiák összeegyeztetése a hagyományos módszerekkel, és az itt legnagyobb napsütötte órák száma a borvidék jövőjének a kulcsa. Nem véletlen, hogy markáns, de kedves zamatú – amúgy magyar nemesítésű – Néró rozéja aranyat nyert Cannes-ban, a világ legnagyobb rozébor versenyén.

Mi is lehetne Császártöltés, ha nem egy újabb pincefalu? De itt is van egy újgenerációs juniborász, Szemerey István, aki lendületet vitt a családi hagyományba. Fiatatalos, modern borokkal és technológiával a reduktív könnyűségtől a komoly, hagyományos érlelésű tételekig. Versenyeken a halvány pink, bájos rozéjukkal, könnyed, friss, gyümölcsös rizlingszilvániukkal, illatos és zamatos generosa-jukkal aratnak. Olyanok, mint a címkéik: nagyon frissek, nagyon fiatalok, lazák és jókedvűek. Borkóstolásnál leginkább a prémium kategóriát válasszuk, mert abban vannak a titkok.

Kecel a bajai (tulajdonképp a szekszárdival nagyobb rokonságban álló) és a kunsági borvidék határállomása. Ez volt az egyik sarokpontja a Kiskőrös-Soltvadkert-Kecel bermudaháromszögnek, ahol eltűnt a szőlő, és maradtak a tabletták. De hál’Isten vannak héroszok, Font Sándorok és Frittmann Jánosok, akik mentették a mentehetőt. Közéjük tartozik Béla Zoltán, aki megjárta a borkészítési és vállalkozói hadak útját, hogy aztán megvegyen és felújítson egy egykori érseki pincét a Kecel melletti Imrehegyen. Hozta bele a kötelező, ősi alföldi borokat (kövidinka, ezerjó), de közben alkotott egy sajátot is, a Nektárt.