„Barlangold” be hazánk lenyűgöző föld alatti járatait!

A barlangok úgynevezett élettelen természeti értékek, ami azt jelenti, hogy nem képesek megújulásra, regenerálódásra, mint az élő természet. Hazánkban a barlangok 1961. óta ex lege védelem alatt állnak, vagyis a megismerésük pillanatától kezdve védett természeti értéknek minősülnek. Na de mit is nevezünk barlangnak pontosan? Az ex lege védelem értelmében barlangnak számít „a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, amelynek hossztengelye meghaladja a két métert, és – jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása után – mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. Borzsák Sarolta, a Duna-Ipoly Nemzeti Park barlangtani referense elmondja, hogy Magyarországon mintegy 4170 barlangot tartunk nyilván, és bár természetesen Európában és a világban vannak nálunk sokkal „barlangosabb” vidékek, Magyarországon is számos különleges föld alatti járat található.

Hazánkban sok klasszikus karsztbarlang van, amelyeket a kőzetrepedésekbe beszivárgó, vagy a víznyelőkön befolyó hideg csapadékvizek hozott létre. Ezek között jellemzőek a víznyelő- vagy forrásbarlangok. Ezekben a föld alatti járatokban klasszikus cseppkőképződményeket találhatunk: álló és függőcseppköveket, cseppkőzászlókat vagy cseppkőlefolyásokat. Ilyen barlangok nálunk elsősorban a Bükkben, az Aggteleki-karszton és a Bakonyban vannak.

Magyarországra jellemzőek továbbá az úgynevezett termálkarsztos barlangok is, ahol nem a felszínről befolyó hideg csapadékvíz, hanem a mélyből feláramló meleg vagy langyos termálvizek hozták létre a járatokat. Ilyenek a Budai-termálkarszt jelentős barlangjai, melyek közül a legismertebbek a Pál-völgyi-barlang és a Szemlő-hegyi-barlang. Ezekben a járatokban ugyan szintén találkozhatunk cseppkövekkel, de inkább az úgynevezett termálkarsztos ásványkiválások jellemzőek rájuk, mint például a baritok, borsókövek, gipsz kiválások és karfiolok.

Magyarország barlangjainak nagy része nem látogatható a nagyközönség számára, de minden barlangos vidéken van olyan, amit bárki felkereshet. Legjelentősebb látogatható barlangjaink az Abaligeti-barlang, az Anna-barlang, a Baradla-barlang, a Budai Vár-barlang, a Pál-völgyi-barlang, a Szemlő-hegyi-barlang, a Szent István-barlang, és a Tapolcai-tavasbarlang. Ezek utcai ruhában, nagyközönség számára látogathatók, és nagyon népszerűek. Bozsák Sarolta elmondja, hogy emellett sok overálos vagy kalandtúrával látogatható barlangunk is van, mint például a Csodabogyós-barlang, vagy a Mátyás-hegyi-barlang. Hazánk valamennyi kiépített, valamint kalandtúrával látogatott barlangját a Magyar Nemzeti Parkok honlapján találjuk, de érdemes a Duna-Ipoly Nemzeti Park weboldalán található „Barlangleső” oldalt is böngészni

Hazánk leghosszabb barlangja jelenleg a Pál-völgyi-barlang, amely nem kevesebb, mint 32 km hosszú, amelynek egy szakasza a nagyközönség számára is látogatható. Legmélyebb barlangunk jelenleg a bükkben található Bányász-barlang, amit jelenleg 303 mélységben ismerünk.

„Látogatható barlangjaink között a Baradla nagyon látványos. Emellett még megemlíteném a Budai Vár-barlangot, mert az nagyon sokáig nem volt látogatható, ezért kevésbé ismert. Jelenleg sincs állandó nyitvatartása, de előre váltott jeggyel, előre meghirdetett időpontokban látogatható. Ez a barlang elsősorban történelmi múltja miatt jelentős” – teszi hozzá a barlangász.

Fotó: Egri Csaba, Duna-Ipoly Nemzeti Park