Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

A magyar El Camino, azaz a Mária-út

0:00
0:00
  • Hype&Hyper
    A Szűz Máriának szentelt és róla elnevezett Közép-Európai útvonal nemcsak a spirituális feltöltődésre vágyóknak, de a természet és a történelmünk iránt érdeklődőknek is sokat tud nyújtani. Ismerjétek meg a Mária-utat!
    A Szűz Máriának szentelt és róla elnevezett Közép-Európai útvonal nemcsak a spirituális feltöltődésre vágyóknak, de a természet és a történelmünk iránt érdeklődőknek is sokat tud nyújtani. Ismerjétek meg a Mária-utat!

    Amikor kirándulunk, az úticélunk jellemzően egy térképen könnyen megtalálható pont, melyre rá tudunk mutatni, el tudjuk érni. A zarándoklatokon ellenben az úticélunk önmagunkban van: a megérkezés nem feltétlenül köthető a megtett kilométerek számához, ettől válik igazán különlegessé és életformálóvá. A Mária-út olyan zarándokútvonal, mely a térség legfontosabb Máriához kötődő szent helyeit – kegyhelyeit, kápolnáit, forrásait – csatolja be az európai zarándok-vérkeringésbe. A Mária-út ötlete a 2000-es években pattant ki a magyar alapítók fejéből – céljuk az volt, hogy egy, az El Caminohoz hasonló, vallási és kulturális örökségekben gazdag útvonalat építsenek a régióban, ami nem csak a spirituális feltöltődésre vágyóknak, de a természet és a történelmünk iránt érdeklődőknek is sokat tud nyújtani.

    Ha a térképen összekötjük az út állomásait, szimbolikus módon egy óriási kereszt rajzolódik ki a Kárpát-medence fölött. A kelet-nyugati 1400 km-es főszakasz az osztrák Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, és gyalog körülbelül 60 nap alatt teljesíthető. Ennek az ágnak a jelzéseivel valószínűleg minden gyakorlott túrázó találkozott már: lila színű M betűk kísérik a kirándulók útját. Az észak-déli (még nem teljesen kiépített) szakasz a lengyel Częstochowát köti össze a boszniai Međugorjével, az út 857 km-t ölel fel, jelzései pedig testvérétől eltérően kék színűek. 

     

    Az utat az Mária Út Egyesület tartja fent, több száz önkéntes segítségével, ők felügyelik, hogy az utat útjelzések és táblák jelöljék, de interaktív zarándoktérkép, ajánlott szállásokat listázó weboldal is készült már. 

    Az Ausztriából Erdélybe haladó úgynevezett M01 útvonal egyik legszebb gyöngyszeme Sümeg, és az ott található Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom és Kolostor. A török támadások elől menekülő veszprémi püspökök Sümeget választották átmeneti székhelyül, ahová Gróf Széchenyi György püspök ferences szerzeteseket hívott, számukra kolostort és templomot építtetett. A kolostor 1452-ben, a templom pedig 1654-ben lett kész, és a ferencesek azóta sem hagyták el a várost. A Sarlós Boldogasszony templomba betoppanva azonnal észrevehetjük a Fájdalmas Szűzanya gótikus kegyszobrát, aminek sok csodálatos gyógyulást tulajdonítottak már az évek során. A sümegi vár és környéke a templomon kívül is káprázatos látnivalókat tartogat, a várral szemközti dombon található például a Fehérsziklák Erdőrezervátum, mely természetvédelmi terület az itt található gazdag növényvilágnak köszönhetően.


     

    Keletre haladva érdemes kiemelnünk a Mária-út egy másik szerzetesekhez kötődő állomását: Bakonybélben a bencések várják a vándorokat. Bakonybél környékén először nem más, mint Szent István király alapított kolostort 1018-ban, ezen a területen remetéskedett Szent Gellért is, miután befejezte Szent Imre herceg tanítását. A ma látható templomot az 1700-as évek közepén szentelték fel, a Szent Mauríciusz kolostorban pedig a bencések mellett a kirándulók is találnak elfoglaltságot: múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, vezetett túrákkal, gyógynövénykerttel várják a látogatókat. A szomszédban ráadásul csillagokat láthatunk – szó szerint, hiszen a Bakonybéli Csillagda Magyarország első számú, komplex csillagászati ismeretterjesztő centruma.

    A Mária-út útvonalán már az Észak-Kelet-Magyarországi régióban is figyelemre méltó úticélokat találhatunk: a régió legfontosabb Máriához köthető zarándokhelye Máriapócs, a Kárpát-medencei görögkatolikusság lelki központja, ahová évente közel félmillió zarándok érkezik. A legenda szerint 1696. november 4-én a reggeli misére látogató hívek arra lettek figyelmesek, hogy az oltár fölött található Mária-ikon mindkét szeméből patakokban folynak a könnyek, és egészen december 8-ig el sem álltak. A korabeli feljegyzések szerint a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak. Ez a csoda azóta is zarándokok tömegeit vonzza, május elején például a nők és az édesanyák búcsúját tartják a templomban. Máriapócs az aktív kikapcsolódásra vágyóknak is jó úticél lehet, a környéket korszerű és rendben tartott kerékpárút hálózza be.


     

    Hirdetés