A Kecskeméti Arborétum és kilátó

Az arborétum története onnan datálódik, amikor a mezőgazdasági művelésben az őszi mélyszántás után védőerdőt telepítettek. 1986-ig pusztán agrár munkálatok folytak a területen. Az arborétumot dr. Gőbölös Antal álmodta meg, a fejlesztési terveket Mészöly Győző készítette, a kivitelezést pedig Ván László vezette, akik mindannyian erdőmérnökök. A Kecskeméti Arborétum az erdészek ajándéka Kecskemét városának, jelenleg is ingyenesen látogatható, fenntartását, gondozását saját forrásból, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. végzi.  Az újonnan létrehozott szélvédő erdőt a szokványos fa- és cserjefajok mellett díszfákkal és díszcserjékkel – például kocsányos tölggyel, fehér nyárfával, szil-, kőris- és juharfákkal – is kiegészítették.

Kecskemét esetében a tudatosan kialakított zöldövezeti gyűrű arra szolgál, hogy a városban jó levegő legyen, mérsékelje az erős szelet, valamint párásabbá, frissebbé tegye a levegőt.  Ez egyrészt a helyiek jó egészségéhez járul hozzá, másrészt nagyszerű klímát biztosít a helyi mezőgazdálkodásnak is. A város szó szerint egy zöld gyűrűvel van körbevéve, a Milliomodik hektár Parkerdő, a Szabadidőközpont, a Vízműdomb (Benkó-domb), az Arborétum, és a Kápolna-rét zöldfelületi egységei által. A gyűrű részét képezi immár az arborétum is, amely jó szolgálatot tesz az erdészeti-kertészeti kutatásoknak, madártani megfigyeléseknek és a fiatalok edukálását is segíti.

Az arborétum ma három részből áll: egy úgynevezett védősáv, egy tölgygyűjtemény, és egy „gyűjteményes rész” alkotnak egységet benne. A több mint 30 évvel ezelőtt létrehozott véderdősáv az Alföld őshonos fa- és cserjefajait mutatja be. A „gyűjteményes” terület tizennégy ösvényén nem kevesebb, mint kilencszázféle fát, bokrot fedezhetünk fel. Itt találjuk a Vasfás sétányt is, amely agrártörténeti emléknek számít. Az arborétum területén több ősgyepmaradvány őrzi a hajdani természeti állapotokat. A kialakítás annak idején egy speciális tematika szerint történt, így a szakmai vagy szabadidő látogatások alkalmával, növényismertető táblák segítségével tökéletesen végig lehet követni a fafajtákat, egymáshoz mért viszonyulását, igényeiket. A tanösvény állomásain nem csak a növényvilággal, hanem az ott élő állatfajokkal is meg lehet ismerkedni. Az arborétum lakóiról, a különböző rovarfajokról, denevérekről, madarakról, békákról, gombákról információs táblák tájékoztatnak.

Az arborétum szerves részét képezi egy közel két hektáros egyházi terület. Itt árnyas fák ölelésében, egy dombon található az 1718-ban épült műemlék Mária-kápolna. Májustól októberig a szentmisék, engesztelések mellett számos esküvőnek és keresztelőnek ad otthont a kápolna az arborétum nyújtotta gyönyörű természetes környezetben. Közelében egy különleges, 15 stációhelyes kálvária, Lourdes-i barlang, kegyeleti hely és a Magyar Szentek Szoborsétány látható. A homokkő szobrokat a Szabadság-szobor készítője, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta. A szobrok kalandos úton kerültek az arborétumba, az ide látogatók történetével is megismerkedhetnek.

A növénygyűjtemény megálmodásakor evidens volt egy kilátó elkészülte is. Az arborétum létrejötte után öt évvel megépült egy 17 méter magas faszerkezetű kilátó, amely ugyan kedvelt helye volt a látogatóknak az akkor még csak nővögető növényzet figyelni, ám nem bizonyult teljesen időtállónak. Egyrészt a fa szerkezet nem bírta az időjárás próbatételeit, másrészről a húsz év alatt megnövekedett arborétumi fák egyre jobban eltakarták a kilátást. Ezért lebontották, és egy új, immáron acélszerkezetű tornyot építettek a helyére 2020-ban. Azért, hogy tájba illő legyen, a kilátó külseje vörösfenyő borítást kapott. Bár a tetőkilátó az elődjére hasonlít, de magasságát immáron 25 méterben határozták meg. 112 darab, széles, kényelmes, lépcsőfok vezet fel a kilátószintre, ahonnan körbe lehet tekinteni a kilátó lába alatt elterülő, hatvankét hektáros növénygyűjteményre. Rá lehet látni az arborétumban található Mária kápolnára és a szomszédos szabadidőközpontra is. Mind az arborétum, mind a kilátó, erdei játszótér nagyszerű kikapcsolódást jelent a természetet kedvelők számára – ha mi is közéjük tartozunk, feltétlenül keressük fel.