A csodálatos Dunakanyar

A Dunakanyar egy szinte szabályos S alakú forma a folyó alakjában, amely Esztergomtól alig délre indul, és 20 km-en át tart Visegrádon túlhaladva, ahol kettéválik a hosszú és keskeny Szentendrei-sziget mentén. A folyó mentén elterülő, erdővel borított hegyek a városi forgatagban megfáradt utazó számára a menedéket jelenthetik. Az ország történelmi- és kulturális örökségekben egyik leggazdagabb területe ez a festői táj zöld völgyeivel, a Dunát körülölelő hegyeivel, elragadó kisvárosaival és a lélegzetelállító kilátással, amely tekintélyt parancsoló erődjeiből nyílik.

A Dunakanyar magyar és külföldi turisták kedvelt célpontja. A térség a 19. század második felétől kezdett üdülőövezetté alakulni, Magyarország leghíresebb írói, művészei és zenészei vonultak vissza Leányfalura, Verőcére, Zebegénybe, Gödre, Pomázra és Fótra, ahol inspirációt és teret nyertek az alkotáshoz. A térség szellemi gazdagságáról egyedülálló kiállításokon, emlékházakban és kulturális rendezvényeken is megbizonyosodhatunk. Míg a varázslatos kisvárosok a kultúrára szomjazó utazókat várják, a pilisi hegylánc a természet szerelmeseinek nyújt emlékezetes kikapcsolódást különleges szikla-alakzataival, barlangjaival, változatos flórájával és faunájával. A térség természeti szépségei közé tartozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park is, amely – csakúgy, mint a Kis-Duna sétány vagy a Strázsa-hegyi tanösvény – remekül érzékelteti, hogy a régió milyen gazdag természeti kincsekben. Családok figyelmébe ajánljuk a Börzsönyi Gyermekvasút szolgáltatásait: a május és szeptember között üzemelő keskeny nyomtávú, gőzhajtású vonat Kismarosról indul. A pihenésre vágyóknak a Duna számos horgászhelye és a Prímás-szigeten épült termálvizes aquapark szolgálhat megelégedésükre. A Visegrádon található Lepencei Strandfürdő szabadtéri, lépcsőzetes kialakítású, termálvizes medencéi is klassz kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak.

A Duna-parti falvakat, községeket és városokat érdemes kellemes sétával felfedezni. Toppanjunk be például Leányfalura! A Szentendrei-Dunaág és a Visegrádi-hegység ölelésében található települést 1936 óta üdülőhelyként tartják számon. A római őrtorony romjai árulkodnak a község korai történetéről. A 19. század második felében fedezték fel a főváros lakói Leányfalupusztát, amely a Szentendrei-szigeten Pócsmegyer része volt, és kezdetben színészek, énekesek és írók vásároltak itt telket. A térségben elsőként letelepedettek között volt Szendrey Ignác és veje, valamint Gyulai Pál író is, akinek több munkája is itt született. Később, 1912-ben Móricz Zsigmond a magyar társadalmat mélyen ismerő nagy elbeszélő is háztulajdonossá vált itt. Az 1960-as évek második felében egy 40 °C-os termálforrást fedeztek fel, amely köré később a térség legnagyobb strandja és medencekomplexuma épült.

Esztergom tulajdonképpen egymaga meséli el műemlékeivel és épületeivel Magyarország történetét. Kedvező földrajzi elhelyezkedése jelentős szerepet játszott a város fejlődésében. Hegyvidék és síkság találkozott a városnál, dunai átkelőhely és egyben hadi és kereskedelmi útvonalak találkozása is volt. Magyarország első királya, Szent István itt született és 1000-ben itt is koronázták királlyá. Ezt követően a város a magyar királyok székhelye volt 1241-ig, amikor a mongol betörések után a jobban védhető Budára került át. Bár IV. Béla udvara elköltözött Esztergomból, egyházi méltóságok továbbra is az „ország Rómájaként” tartották számon a várost, és a város érseke napjainkban is a Katolikus Egyház feje Magyarországon. Esztergom legfőbb látványossága az óriási méretekkel rendelkező neoklasszikus Bazilika (Magyarország legnagyobb temploma), amely mintegy címerként díszeleg a Duna fölött. Vörös márvány Bakócz-kápolnáját, a kincstár gazdag egyházi gyűjteményét és a Bazilika kriptáját gyakran látogatják. A város Mária Valéria hídja pedig átkelőhelyet biztosít a Szlovákiába tartóknak.