5 védett madárfaj és mesés élőhelyük

A Tisza-tó szigetekkel tarkított vidéke sokszínű kikapcsolódási lehetőségekkel várja a turistákat: Abádszalók, Tiszafüred és Poroszló strandjain a vízi sportok kedvelői a kenuzástól a siklóernyőzésig mindent kipróbálhatnak, míg a partvidék vadregényes tájai a kirándulni vágyókat kényeztetik el végeláthatatlan természetjáró programokkal. A Tisza-tavi Ökocentrum körpanorámás kilátóját szintén javasolt útba ejteni, ám ha nem csak a madártávlatból szeretnéd megcsodálni a vidéket, akkor a Tisza-tavi Vízi és Tanösvényt is érdemes felkeresned. Itt 1500 méter hosszú pallóúton sétálva ismerheted meg a környék állat- és növényvilágát, többek között a védett fattyúszerkőt is, amelynek vastag piros csőrénél, fekete színű sapkájánál és fehér arcánál csak hangos rekedt kiáltása jellegzetesebb.

Hazánk második nemzeti parkja, az 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park egyszerre őrzi a természet állandó változásának nyomait, valamint az itt élő emberek hagyományait. A kecskeméti Természet Háza a nemzeti park élővilága mellett a múltbéli foglalkozások bemutatásának is nagy figyelmet szentel, a bugaci Pásztormúzeum egy egészen különleges világba repít, Jakabszálláson pedig az ország legnagyobb épített botanikus kertjét is meglátogathatod, amelynek – mérete mellett – különlegessége, hogy az ország méretarányos domborzati térképét rajzolja ki. A Kiskunság szikes tavainak különleges állat- és növényvilágát Csólyospálos földtani bemutatóhelyén, valamint a tiszakécskei nádrigó tanösvény bejárása során egyaránt felfedezheted, de a Szabadszállás mellett található Büdös-szék környékén is érdemes elidőzni egy kicsit, s ha szerencséd van, néhány nagy pólingot is felfedezhetsz. Hidd el, erre az országban máshol nincs sok esély, hiszen a szélkiáltó néven is ismert madár Magyarországon csak kis számban fészkel, a telet pedig Európa déli területein, valamint Afrikában és Ázsia déli részén tölti.

Szentendrét és a Dunakanyar legismertebb turista célpontjait sokan ismerik, ám a Szentendrei-szigetet talán kevesebben, pedig felejthetetlen látványosságokkal várja az idelátogatókat. Kisoroszi őshonos, védett élővilága miatt a Dunakanyar egyik legkedveltebb nyaralófalujává vált, ahol a szigetcsúcs az egyik legkedveltebb úti cél, ahonnan bámulatos kilátás nyílik a visegrádi várra és a Börzsöny hegyvonulataira. A szigetcsúcs és az északi Duna menti területek 1997 óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezik. Lélegzetelállító élővilágáról sokat elárul, hogy hazánk egyik legszínpompásabb madara is kedveli a Szentendrei-sziget vidékét.

Villány és környéke a borkedvelők körében hatalmas népszerűségnek örvend, ám a neves borászatok pincesorai mellett a környék gyönyörű várakban, kilátókban és fürdőkben gazdag, valamint a Mecsek miatt a kirándulók Mekkájának is bátran nevezhetjük. Emellett a város, valamint az azt körülölelő vidék elképesztő növény- és állatvilággal büszkélkedhet. A környék gyümölcsöseinek öreg fáiban ver tanyát az éjszakákat átfüttyögő füleskuvik, valamint az emberi jelenléthez kötődik a fokozottan védett fehér gólya és a templomtornyokban, padlásokon és magtárakban költő gyöngybagoly is. Utóbbi leginkább Dél-Dunántúlon fordul elő, így az éjszakai séták során könnyen találkozhatsz egy példánnyal. Felismerni könnyű lesz, mivel szív alakú arcfátyla miatt külseje elképesztően különleges.

Mint minden természetvédelmi területet, a Bükki Nemzeti Parkot is különleges flóra és fauna jellemzi. Több mint ezer barlang, valamint számos természeti csoda – például a Szalajka-völgyben található Fátyolvízesés vagy az Udvar-kő –, túraútvonal és tanösvény vonzza ide messze földről a turistákat. Az egyik helyi tanösvény a Bükki Nemzeti Parkban is honos védett madárról, a szalakótáról kapta a nevét. A Bíbic-lestől a Csincsezugig tartó kirándulás során érdemes nyitott szemmel járni, hiszen az impozáns külleméről és méretéről ismert szalakóta igazi vártamadár: előszeretettel helyezkedik el egy magas ponton, és türelmesen vár a megfelelő pillanatra, hogy lecsaphasson a gyíkokra, rovarokra és kisebb pockokra.