Zöld utak Magyarországon - Az öko- és aktív turizmus jövője és lehetőségei

Az ökoturizmus egyik legfontosabb jellemzője, hogy az általa generált bevételek hozzájárulnak a természeti erőforrások védelméhez, és erősítik a helyi közösségek gazdaságát. Az ökoturizmus tehát gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi szempontból egyaránt előnyös.

„Az elmúlt évtizedekben a turizmus átalakult” – mondja Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős államtitkár, kiemelve, hogy egyre rövidebb és intenzívebb módon kapcsolódnak ki az emberek, a kéthetes, hosszú nyaralások megszűnni látszanak. „Manapság inkább a többszöri, rövid, háromnapos, intenzív kikapcsolódásokat részesítjük előnyben. A hosszú hétvégék is sokkal inkább élmény- és kalandközpontúvá váltak. Nem véletlen, hogy megannyi szállodánál kölcsönözhető már bicikli, elektromos kerékpár” – tapint rá az aktív turizmus úttörésére, amely gyakran összekapcsolódik a természetközeli ökoturizmussal is. Révész Máriusz szerint minden turisztikai szolgáltató azon van, hogy minél több aktív kihívást és kikapcsolódási lehetőséget kínáljon a vendégeknek. Ebből kifolyólag Magyarországon az aktív turisztikai és fenntarthatósági szempontok az elmúlt években kezdenek egyre nagyobb szerephez jutni egy-egy utazás megtervezésekor. Az időbeliség nem véletlen: az utazási szokásokban megfigyelhető pozitív változások egyik mozgatórugója a COVID-19 pandémia volt. A járványhelyzet idején ugyanis az emberek előnyben részesítették az egészséges kikapcsolódási formákat, amelyek középpontjában a természetjárás és a szabadtéri programok álltak – hazánkban nagy tömegek fedezték fel az aktív és ökoturizmusban rejlő lehetőségeket. Magyarország erdőit évente 40-50 millióan járják, ami jól mutatja az ökoturizmus iránti kereslet növekedését. Az igény adott, a cselekvés pedig nem váratott magára: a kormányzati intézkedések között az erdei turizmus fejlesztését célzó beruházások fontos szerepet játszanak, ami hosszútávon fenntartható turizmus-alapú gazdasági növekedést eredményezhet, serkentve a beruházásokat. Magyarország természeti adottságai ugyanis kiváló lehetőséget kínálnak az ökoturizmus számára. Az ország területének 21 százaléka a Natura 2000 hálózat része, emellett 29, úgynevezett „ramsari” vizes élőhely és 10 nemzeti park található hazánkban, amelyek egyedülálló természeti értékekkel büszkélkedhetnek. Érdekesség, hogy a magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes élőhely típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztározókat. Tíz nemzeti parkunk mindegyike jelentős természeti értékeket őriz, ahol aktívan, a természettel összhangban tudunk kikapcsolódni, elvonulni a hétköznapok zaja elől. „Magyarország a békés, családi aktív turizmus hazája” – összegzi Révész Máriusz. Az államtitkár szerint a mérsékelten nagy középhegységeinkben tudnak a családok biciklizni, túrázni, míg a folyóink békések, így a családok nyugodtan és biztonságosan vízitúrázhatnak.

„Ezekkel a lehetőségekkel Magyarország a kevésbé izgalmas kalandokra váró aktív turistákat célozza meg” – mondja Révész Máriusz, kiemelve, hogy Magyarország egy békés víziturisztikai paradicsom is: „Túr, Tisza, Bodrog, Szigetköz – óriási lehetőségek vannak.” Bár biciklizésben sem lehet 2500 méteres hágókra felmenni, de ott az Őrség, a Zselic és Nógrád vármegyében is teljesíthetünk komoly szintkülönbségekkel teli távot, gyönyörű tájakat bejárva, ez más típusú kihívás, mint az Alpokban. „A meredek sziklafalak és zúgók országaival Magyarország nem tud versenyezni, de más típusú versenyszámban bátran indulhat” – mondja az államtitkár.

Másfél millió lépést meg lehet tenni Magyarországon – sőt annál többet is! A hazai nemzeti parkok és a természetvédelmi területek egyaránt gazdag túraútvonal-kínálatot tárnak elénk, amelyek közül kiemelkednek a tematikus és tanösvények is. Ezek az útvonalak a fenntartható turizmus jegyében születtek, és lehetőséget nyújtanak a látogatóknak, hogy közelebbről megismerkedjenek a természet kincseivel, a helyi élővilággal.

• Tapolca Forrás Tanösvény, Pápa-Tapolcafő
• Nádirigó Tanösvény, Tiszakécske
• Vízfő Tanösvény, Orfű
• Tőzike Tanösvény, Csáfordjánosfa
• Csodabogyó Tanösvény, Tenkes-hegy
• Úszóláp Tanösvény, Szigetszentmiklós
• Szádvár Tanösvény, Szögliget
• Borókás Árok Geológiai Tanösvény, Ipolytarnóc
• Váci Ártéri Tanösvény, Vác
• Vackor Erdei Tanösvény, Hajdúhadház

Érdekesség, hogy hazánk az ökoturizmus történetében is úttörő: az országos turistaútvonal-hálózat 1930 óta működik egységes jelzésrendszerrel. A legismertebb a kék jelzésű Országos Kéktúra (OKT), amely a Magyarország északi tájain végighaladó turistaút. Útvonala a Kőszegi-hegységben található Írott-kőtől a Zempléni-hegységben fekvő Hollóházáig vezet 1172 km hosszan. Egyedisége, hogy az országos kék jelzés nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is.

A természetjárás mellett az ökoturizmus egyéb formái is egyre népszerűbbek, mint például a kerékpározás, a lovaglás vagy a vízi túrák. A fenntartható turizmus jegyében kialakított útvonalak a gyalogos és a kerékpáros túrázók számára egyaránt ideális kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. Főleg, hogy ezek az útvonalak nemcsak természetvédelmi területeken haladnak át, hanem ökoturisztikai létesítményekhez is kapcsolódnak, amelyek lehetőséget adnak a természetközeli pihenésre – gondoljunk csak egy csendes, hegyi vendégházra.

Az ökoturizmus fejlődése Magyarországon folyamatos, viszont vannak kihívásai is: a turisztikai szektor zöld átállása komoly költségekkel jár, és sok esetben a fenntartható fejlesztések üzletileg nehezen igazolhatók rövidtávon. Ennek érdekében a kormány az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központtal új lendületet adott az országjárásnak, hogy mindenki megtalálja a neki szóló természetközeli mozgásformát. Mindezek mellett folyamatosak a pályázatok és támogatások is a szektorban. Ezzel párhuzamosan az ökoturizmus piaca folyamatosan bővül. A pozitív változásokat nagyban segítik a fiatal turisták is, hiszen az ökológiai tudatosság társadalmi növekedésével párhuzamosan a turisztikai kereslet is növekszik.

Magyarország előtt tehát hatalmas lehetőségek állnak az ökoturizmus területén. Az ország gazdag természeti értékei, a kiépített túraútvonal-hálózat és a fenntartható turizmus iránti kereslet növekedése mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hazánk valódi ökoturisztikai desztinációvá váljon. Ehhez azonban elengedhetetlen a természetvédelem fontosságának felismerése és az ezzel összhangban álló fejlesztések támogatása.

A kérdés adja magát: az öko- és aktív turizmus divat vagy tendencia? Révész Máriusz segít a válaszadásban: „Az elmúlt évek alapján látszik, hogy ez tartósnak ígérkező trend.” Az államtitkár rámutat, hogy a pihenésben is az emberek egyre inkább az aktivitást, a kalandokat keresik. „Erre az egész turisztikai szektornak fel kell készülni, ki kell szolgálnia ezeket az igényeket.”

Aggteleki Nemzeti Park: Az Aggteleki-karszt és Baradla-barlang földalatti túrái és különleges természeti értékei miatt vonzza a látogatókat.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park: A Balaton-felvidék tanúhegyei és mediterrán jellegű szőlőültetvényei lenyűgöző panorámát és gazdag ökoturisztikai programokat kínálnak.

Bükki Nemzeti Park: Hegységei és barlangjai túrázók, barlangászok és kerékpárosok paradicsoma, botanikai és zoológiai értékekkel.

Duna-Dráva Nemzeti Park: A Duna és Dráva ártereinek érintetlen vadonja ideális vízitúrákhoz, madármegfigyeléshez és kerékpározáshoz.

Duna-Ipoly Nemzeti Park: A Pilis és Börzsöny hegyei túraútvonalakkal, kilátókkal és történelmi emlékekkel csábítják a természetjárókat.

Fertő-Hanság Nemzeti Park: A Fertő-tó vizes élőhelyei gazdag madárvilággal és vízi túrázási lehetőségekkel várják a természetkedvelőket.

Hortobágyi Nemzeti Park: Magyarország legnagyobb nemzeti parkja, híres pusztai tájáról, ősi pásztorkultúrájáról és gazdag madárvilágáról, a Világörökség része.

Kiskunsági Nemzeti Park: Szikes tavak, homokdűnék és ártéri erdők jellemzik, különleges madárvilággal és UNESCO-bioszféra-rezervátumi státusszal.

Körös-Maros Nemzeti Park: Szikes pusztái és ártéri erdei híresek a daruvonulásról és gazdag madárvilágukról, könnyen bejárható kerékpárral vagy gyalogosan.

Őrségi Nemzeti Park: Az évszázados falusi hagyományokkal átszőtt dimbes-dombos tájak ideálisak gyalog- és kerékpártúrákhoz, híres gombáiról és gyógynövényeiről.