Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Tudtad?

Utazás időben és térben, szél- és vízimalmok nyomában

  • Kovács Kata
    Téged is elvarázsolnak a szélben megkapaszkodó óriási malomvitorlák vagy a folyó vizébe merülő vízkerekek? Nem kell a távoli Hollandiáig utaznod! Gyönyörködj országszerte ezekben a régi, mesés szerkezetekben, és ismerkedj meg a molnár mesterség titkaival.
    Téged is elvarázsolnak a szélben megkapaszkodó óriási malomvitorlák vagy a folyó vizébe merülő vízkerekek? Nem kell a távoli Hollandiáig utaznod! Gyönyörködj országszerte ezekben a régi, mesés szerkezetekben, és ismerkedj meg a molnár mesterség titkaival.

    Habár a legtöbb hazai malom az idők viharainak áldozatául esett, még ma is találni bőven olyan építményeket, amik eredeti helyükön állnak, és akár most is képesek lennének ellátni eredeti funkciójukat. A szél- és vízimalmok egykor szorosan hozzátartoztak a magyar tájak látképéhez és fontos helyszínei voltak a települések mindennapi életének. A XIX. században tízezernél is több malmot tartottak számon az országban. Az ipari fejlődés azonban ezt a területet sem hagyta érintetlenül. Az elmúlt kétszáz év alatt őrlő szerkezetek százai lettek az örök enyészeté.  Néhányat közülük azonban sikerült megőrizni, amiket szinte érintetlen pompájukban, szemet gyönyörködtető környezetben csodálhatunk meg.

    A jámbor molnár éjjel is őröl

    Kincsnek számító malmokat az ország legkülönfélébb szegleteiben találhatunk, a Dunántúlon, az Alföldön, hegyekben és sebes vízű patakok mentén. Egy dolog közös bennük: egytől egyig a molnárok régi mesterségének állítanak emléket. A malmok bonyolult, mégis lenyűgöző szerkezetek, amelyek a molnárok sokoldalú tudásának hála a durva búzából értékes lisztet készítettek, az őrlést biztosító mechanikát pedig folyamatosan karbantartották és javították. A szakma a középkortól kezdve jó megélhetést biztosított a mestereknek. Hazánk nyugati területein jellemzően a vízimalmok terjedtek el és töltöttek be fontos szerepet a közösség életében. A vízimalmok megjelenését és méretét, értelemszerűen az energiát szolgáltató vízfolyások határozták meg. A XIX. század végén még több ezer patakmalom és hajómalom őrölt az országban. Ez utóbbi nagy előnye az volt, hogy mobil szerkezet lévén, a víz járásához alkalmazkodva, könnyen változtathatták a helyzetét. A szerkezetet egy hajóra rögzítették, majd a folyó legnagyobb sodrású szakaszán kikötöttek vele. Szerencsére bárki megnézheti ma is, hogyan fest egy ilyen szerkezet, ugyanis Ráckevén szeretettel várják a látogatókat, a Dunán ringó malomban. Hazánk időjárására nem jellemző az állandó szélirány és szélsebesség, ezért érthető, hogy a szélmalmok – holland mintára – csak a XVII. századot követően kezdtek elterjedni. A hatalmas lapátokkal és vitorlákkal felszerelt építmények főleg az alföldi régióban és a Duna-Tisza közén épültek. A molnároknak itt áprilisban volt a legtöbb a munkájuk, a szeszélyes hónapban éjjel-nappal őröltek a malomkövek.

    Tési szélmalmok őrzik a régi idők emlékeit

    A bakonyi fennsíkon egykor négy malom is őrölte a gabonát, ma már csak kettő jelzi, hogy a szeles vidéken a molnároknak sok dolga akadt. A fazsindelyes épületek ma is sok embert vonzanak magukhoz, látványuk a búzakalászok ölelésében olyan, mint egy képeslap. Nehéz és hatalmas kulccsal nyílik a malom, odabent az egykori malomkövek és fából épült, méretes fogaskerekek őrzik a múltat. A szélmalom tetejéről madártávlatból láthatjuk a tájat, pontosan onnan, ahol a hajdani molnárok is figyelemmel követhették a búzával és kukoricával megrakott lovas kocsik érkezését.

    Vadregényes folyó munkál a túristvándi vízimalomban

    A fából készült épületen szinte alig hagytak nyomot a történelem viharos évszázadai. A malom köré épült teraszokon sétálva olyan érzésünk támad, mintha az Öreg-Túr vizén lebegnénk. Az ország észak-keleti csücskében csordogáló folyó az 1700-as évek végétől mozgatta a malom vízkerekeit. A gyönyörű környezetben található emlékmű a régió nagy büszkesége, és egész Európában is egyedülállónak számít. A tágas és fényes belső térben található szerkezet a mai napig működőképes, külön kérésre pedig mozgásba is lendítik, amitől a túristvándi kirándulás igazán emlékezetes lesz.

    Kengyeli szélmalom magasodik a Baghymajor fölé

    A mesébe illő épület egy kunhalom tetején áll, sziluettje már távolról felfedezhető. A XIX. század derekán épült malom ma már műemlék, belsejébe lépve mégis olyan, mintha megállt volna az idő. Az impozáns faszerkezetek láttán különös érzés fog el, és szinte megelevenednek a gabonákkal teli zsákok, a liszt lepte, nyikorgó lépcsők, az ódon szélmalom dolgos hétköznapjai. Az épület mögött húzódó halastó kék vize teszi teljessé a látványt. A terület számos madárfajnak ad otthont, ezért távcsövet feltétlenül vigyünk magunkkal.

    Hirdetés