A Tudomány és Technika Háza Kecskeméten

Kecskemétre a 18. század közepén érkeztek először zsidó családok. Gyors beilleszkedésük és a hirtelen megnövekedett létszámuk miatt fontos volt, hogy mielőbb saját imaházuk legyen. Az első lakóházból avanzsált imatermet követte egy zsinagóga, de az eklézsia gyarapodása indokolttá tette a mai zsinagógának a létrehozását. Így a főrabbi, Fischmann Simon Henrik kezdeményezésére belekezdtek a hatszáz férőhelyes egyházi épület megépítésébe. Zitterbarth Jánost kérték fel a tervek elkészítésére, ezek alapján 1868-ra készült el a szentély. Még szükséges volt három év, hogy teljesen befejezzék, a belső kialakítást is elvégezték. A végleges állapot ma már nem látható, akkor a neológ zsinagógára jellemző módon, hagymaformájú kupolát kapott, ami az 1911-es kecskeméti földrengés miatt megdőlt, így a helyreállítás alkalmával ezt már nem pótolták, hanem helyére egy lótuszbimbó került. Szintén eltűnt az idők során az öntöttvas oszlopsor, a festett mennyezet és a díszes kegytárgyak sora. A kecskeméti zsinagóga a második világháború idején, mint az összes többi társa, elnéptelenedett, hívei az antiszemitizmus és a holokauszt áldozatává váltak, magát az épületet ez időtájt istállónak használták a német tisztek. 1966-ban került Kecskemét városának tulajdonába, majd nyolc év múlva alakult ki jelenlegi formája, Kerényi József és Udvardi Lajos tervei szerint.

Napjainkban az épület többek között a Tudomány Ismeretterjesztő társulat székháza, emellett pedig konferenciaközpontként és kiállítóteremként működik. Az állandó kiállításán tizenöt Michelangelo-szobor gipsz másolata tekinthető meg, továbbá Charles de Tolnay, azaz Tolnay Károly művészettörténész hagyatéka. Az egész életében lelkes utazó a legnagyobb művészek és a főművek értelmezésének specialistája volt. Bejárta, Franciaországot, Belgiumot, Németországot, Olaszországot, utóbbi országban tett száznapos utazása folytán lenyűgözte és örökre rabul ejtette Michelangelo művészete. Doktori disszertációját is az ő késői építészetéről írta. Könyve megjelent több nyelven, többek között magyarul is, fő témája a Michelangelo-művek és a bennük kifejezésre jutó világnézet egymáshoz való viszonya.

A Tudomány és Művészetek Háza kitűnő akusztikája miatt gyakori helyszíne hangversenyeknek és alkalomszerűen könnyűzenei koncerteknek is. Koncertezett már itt a Tankcsapda, a Bëlga, az Intim Torna Illegál, a Paddy and the Rats és a Depresszió zenekar is. A ház több nagy előadóteremmel, valamint klimatizált konferenciateremmel rendelkezik, ahol rengeteg évközi konferenciát bonyolítanak le. Egyik fontos, minden évben megtartott rendezvénye a Tudomány és Technika házának az Óvodapedagógiai Nyári egyetem, amely akkreditált pedagógus és tanárképzés is egyben. A rendezvényre elsősorban óvodapedagógusokat és általános iskolai tanítókat szoktak fogadni. Másik jelentős és rendszeres esemény a Környezetvédelmi Egyetemi- és Főiskolai Oktatók Országos Konferenciája. Ez az ülés országosan is fontos szerepet vállal a hazai környezetvédelmi szakemberek képzésében. Ezen kívül országos tanulmányi versenyeket is tartanak a volt zsinagóga épületében. A Tudomány Ismeretterjesztő Társulat és a Magyar Természettudományi Társulat közös tanulmányi versenyei itt szoktak lezajlani, ilyen például a Kalmár László matematika verseny, Hevesy György kémia verseny, Hermann Ottó biológia verseny és a Teleki Pál földrajz-földtan verseny.