Legendás irodalmi figurák és emlékhelyeik az országban

A magyar irodalomtörténet eme kiemelkedő alakja Ziegler Géza néven látta meg a napvilágot, Gárdonyban. A korabeli ház, ahol az író megszületett, 1963 óta múzeumként működik, 2007-ben pedig, a felújítást követően irodalmi emlékházzá alakították. A tárlatvezetés során megelevenednek a korabeli élet pillanatai, és megismerkedhetünk Gárdonyi munkásságával, sőt, különleges titkosírásával is. Az író életéről olyan személyes tárgyak is mesélnek, mint például a naplója. Egyik legkiemelkedőbb regénye, az Egri csillagok nyomán, az emlékház szomszédságában megépült a vár kicsinyített mása is. Az emlékhelyen az író életnagyságú szobrát is megnézhetitek, sőt, egy olyan irodalmi emlékfal is vár benneteket, melyen a Fejér megyében élt és alkotó, hajdani és kortárs művészek portréi láthatók.

A hazai költészet géniusza 1905-ben született a fővárosban. Neve csak évtizedekkel később, 1937-ben, tragikus halálát követően forrt össze végleg a balatoni településsel. A József Attila Emlékházat a balatonszárszói villasoron, az egykori Horváth-panzióból alakították ki, 2012-ben. A költő ebben az épületben töltött élete utolsó napjait, éppen egy súlyos betegségből lábadozva. Az állandó kiállítás látványos és izgalmas, képes az érzelmeken keresztül magával ragadni a látogatókat. Az interaktív tárlat segít mélyebben megérteni a tragikus sorsú költő életét és munkásságát, míg József Attila tárgyi hagyatéka, a nem mindennapi dokumentumok és az eddig sosem látott fotók láttán még közelebbinek érezhetjük magunkhoz a költőt.

Az alföldi születésű költő gyermekkori házát 1840-ben lebontották. A helyén álló épület a Petőfi Sándor emlékháznak ad otthont. Az állandó tárlat az ifjú forradalmár költészetén és életútján túl bemutatja a korabeli Kiskunfélegyháza történetét is. A fiatalon elhunyt költő valóságos jelképe lett az 1848-49-es forradalomnak. A kiskunsági múzeumban töltött idő alatt még árnyaltabban jelenik meg előttünk Petőfi alakja, történelmi jelentősége, szerelmei és a hazája iránt érzett szeretete. Gyermekkora helyszínén a költő emléke nemzedékekkel később is tovább él, élettörténetét számtalan tudós kutatta, feltárva a legapróbb részleteket is, hogy teljessé tegyék példaértékű életművét. A kiállítás során azokkal a pedagógusokkal, történészekkel és laikus kutatókkal is megismerkedhettek, akik az elmúlt 170 évben töretlen lelkesedéssel vizsgálták a költő életét, és ezzel meg is alapozták a ma látható Petőfi múzeum létrejöttét.

Az arany ember írója Komáromban látta meg a napvilágot, szívét azonban a gyönyörű balatoni város, Balatonfüred ejtette rabul, ahol az 1800-as évek második felében feleségével telket vásároltak. Itt található az a villából átalakított emlékmúzeum is, amihez Jókai számos regénye kötődik. Itt íródott többek között a Fekete gyémántok és a Szegénység útja című regénye is. Az író halála után a villának néhány évig más tulajdonosa volt, de 1908-ban a Jókay-család visszavásárolta a szeretett nyaralót, amiben 1954-ben megnyílt az ország egyetlen Jókai múzeuma. A gyönyörűen felújított villa mellett az évente megrendezésre kerülő Jókai Napokkal is emléket állítanak a magyar irodalom kiemelkedő alakjának. Jókai személyes tárgyai – íróasztal, távcső, ásványgyűjtemény – olyan atmoszférát teremtenek, ami által mindenki részese lehet a híres család korabeli mindennapjainak.

A debreceni születésű írónő meghatározó alakja a magyar irodalomnak. Születésének 100. évfordulója alkalmából, 2017. október 5-én nyitotta meg kapuit a Szabó Magda Emlékház, ami a Kossuth-díjas írónő egykori iskolájában, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnázium épületében kapott helyet. Az állandó tárlat korabeli bútorokkal, személyes tárgyakkal, fotókkal és interjúkkal tiszteleg Szabó Magda élete és munkássága előtt. Az egyik legtöbbet fordított magyar író mindig is büszke volt arra, hogy műveiben csakis Magyarországról, és a magyar problémákról ír. Számos regényét a Debrecenben töltött évek és a város atmoszférája ihlette. A kiállítás múltidéző részletei modern megoldásokkal hozzák még közelebb Szabó Magda különleges világát a látogatókhoz.

A magyar költészet virtuóza ugyan Szombathelyen látta meg a napvilágot, de felesége bevallása szerint maga a költő Csöngén született meg. A Bóbita szerzőjének ez a kis község jelentette a gyökeret, itt töltötte gyermek- és ifjúkorát, és ide tért haza a világ minden tájáról. A Weöres Sándor és Károlyi Amy Emlékházat 2006-ban, az egykori szülői házban alakították ki, ahol a gondosan elrendezett tárgyakban megelevenednek a költőházaspár életének pillanatai. A személyes bútorok láttán és a megzenésített Weöres Sándor verseket hallva egy nem mindennapi életút tárul fel a látogatók előtt.

A magyar erdész-vadász irodalom kiemelkedő alakja volt Fekete István, akinek munkássága összeforrt a természet szeretetével és tiszteletével. Legismertebb regényéből, a Tüskevárból filmet is forgattak, amiben az író a Kis-Balaton mocsárvilágát örökíti meg. A védett területen megbúvó Diás-szigeten látogatható a nevezetes Matula-kunyhó, mely a regény alapján, régi halászkunyhók mintájára épült. Innen néhány lépésnyire található egy korabeli stílusú épület, ami otthont ad Fekete István, valamint Vönöczky Schenk Jakab természettudós emlékszobájának is. A természetvédelmi területre felkészült idegenvezetők kíséretével léphetnek be a látogatók, míg a Keszthely sétálóutcájában létrehozott Tüskevár panoptikum szabadon látogatható, és valódi kulturális csemegét jelent a Fekete István rajongók számára.