Utazz melegebb éghajlatra itthon - bemutatjuk a Déri Múzeum ókori egyiptomi-gyűjteményét

Debrecen története az utcákon, tereken sétálva is megmutatkozik a város felfedezői számára. Az egyik legteljesebb képet viszont a történelmi belvárosban található Déri Múzeum tárlatai nyújtják. Az intézményt nemcsak annak gazdag helytörténeti anyaga, hanem a névadó, Déri Frigyes egyetemes művelődéstörténeti gyűjteménye teszi igazán különlegessé. 

1920 októberében meghatározó eseményre került sor Debrecenben: a gazdag selyemgyáros Déri Frigyes jelentős gyűjteményt adományozott a magyar államnak, méghozzá azzal a megkötéssel, hogy a városban állítsanak múzeumot a bemutatására. Így az 1902-ben megalapított Városi Múzeum gyűjteményét egyesítették Déri Frigyesével, ezzel jelentősen hozzájárulva Debrecen kulturális gócponttá alakításához. Déri gyűjteménye az ókori egyiptomi halotti kultusz emlékeitől kezdve, a kelet-ázsiai műtárgyakon, valamint régi magyar festményeken és könyveken át, egészen a fegyvertörténeti és numizmatikai gyűjteményig kiterjedt. 

A Déri tér 1. szám alatt található, több mint egy évszázados múltra visszatekintő neobarokk stílusú Déri Múzeum 1930-ban nyitotta meg kapuit. A múzeum épülete Györgyi Dénes és Münnich Albert építészek tervei alapján készült. 

A múzeum két emeletén húsznál is több tárlat várja a látogatókat. Az intézmény egyik állandó régészeti kiállítása A csillagos ég lakói címet viseli, ahol az ősi halotti kultusz jelképei és a halálhoz kötődő általános emberi és társadalmi jelenségek kerülnek fókuszba. Mindennek felfedezéséhez hozzásegítenek a Hajdú-Bihar megye területén talált leletek, amelyek a középső neolitikumtól a magyar honfoglalás koráig tartó időszakból származnak.

A szokásokon és a tárgyi emlékeken túl a kiállítás a túlvilághoz kötődő szellemi háttér bemutatására is hangsúlyt fektet: ezen a ponton kapcsolódik a régészeti kiállításhoz a Déri Múzeum egyedülálló egyiptomi gyűjteménye. Ennek megtekintéséhez szimbolikusan, és ténylegesen is az égi szférába lépünk: a gyűjteményt bemutató tárlat a terem galériáján kapott helyet, egy egyiptomi sírkamra formájában. A látogatók egyébként már az 1930-as nyitás óta megcsodálhatják az itt található ókori tárgyakat, amelyek nem csak az egyiptomi kiállítás, de a múzeum egészének is egyik legfőbb vonzerejét jelentik.

Az óegyiptomi gyűjtemény történetileg és muzeológiailag is igen jelentős tárgyai a két múmia és a hozzá tartozó szarkofágok. Magyarországon ugyanis ritka kincsnek számítanak az ilyen jó állapotban fennmaradt óegyiptomi koporsók és emberi maradványok. Ezek a különlegességek még Ferenc Ferdinánd főherceg világkörüli hajóexpedíciójából származnak: a szarkofágokat és a benne elhelyezett múmiákat Déri Frigyes 1918. október 10-én vásárolta meg a világ egyik legrégebbi aukciós házában, a bécsi Dorotheum aukcióján. 

Az egyik szarkofág egy papi dinasztia leszármazottjának múmiáját rejti: az elhunyt egy alacsony, 150 centiméter magas, gyenge testfelépítésű fiatal felnőtt. A szikomorfából készült koporsóján olvasható feliratokból az is kiderül, hogy a neve Hor. Az apja, Nesz-min a királyi szobrok felügyelője volt, anyja, Ta-serit-min pedig templomi táncosnő. A fiatal, alig húsz éves férfi holttestét a Kr.e. IV. században, a XXX-XXXI. dinasztia idején helyezték örök nyugalomra Ahmimban. A második szarkofágban egy 40-50 évesen elhunyt férfi fekszik, aki egykor az Újbirodalom korában, a XVIII. dinasztia uralkodása idején élt. Koporsóján egy okkervörösre festett arc és a mellkason keresztbe tett, részletesen kidolgozott karok és ököl tűnik fel. A szarkofágon olvasható feliratok azonban töredékesek, és az elhunyt nevének fenntartott hely üres. 

A teremben látható értékes tárgyak történetében nem csak szervezett tárlatvezetés formájában merülhetünk el.A múzeum Egyiptomi Kódorgó című különleges programján akár barátokkal vagy a családdal közösen, a szabadulószobák hangulatát élhetjük át az egyiptomi sírkamrában.

Fotók: Déri Múzeum