Bor világnapja: 5+1 izgalmas tény a hazai borvidékekről

Tokaj nemcsak Magyarország legismertebb és egyetlen UNESCO világörökségi borvidéke, hanem történelmi különlegesség is: 1737-ben ezt a vulkanikus talajú, sajátos mikroklímájú területet nyilvánították a világ első zárt borvidékévé. A világhírű aszú hazájában különleges élményt nyújt végigjárni a dűlőket, részt venni egy hangulatos borkóstolón, vagy felfedezni a legendás Rákóczi Pince és Udvarház föld alatti járatait. Aki még mélyebbre ásna a borvidék titkaiban, annak a Tokaji Világörökségi Bormúzeum interaktív kiállításai tartogatnak meglepetéseket, de a környéken járva a hercegkúti pincesor is kihagyhatatlan látnivaló.

Tipp: Június 5–6. között rendezik meg a Tokaji Bornapokat, ahol megújult főtérrel, ízletes borokkal, finom falatokkal, valamint színes zenei és kulturális programokkal várják az érdeklődőket.

Részletek:

Tokaji Bornapok 2026

A Villány–Siklósi Borút Magyarország első borútja, és itt alakult ki az ország első teljes értékű eredetvédelmi rendszere is. Az 1994-ben létrejött útvonal 18 település szőlőültetvényein és hangulatos pincéin vezet végig, ahol prémium magyar borok és izgalmas dűlőtúrák várják a látogatókat. A Villányi borvidék különlegessége, hogy ez hazánk legmelegebb és legnaposabb bortermő vidéke. Itt található az ország egyik legizgalmasabb bormúzeuma is: a közel 300 éves villányi présházban a borkészítés teljes folyamata megelevenedik, ahol olyan eszközök is megtekinthetők, mint a 19. századi faprés vagy a 3,5 tonnás francia félautomata palackozó.

A Somlói borvidék Magyarország legkisebb történelmi borvidéke, mégis az egyik legkarakteresebb: egyedülálló természeti adottságai és különleges talajszerkezete miatt sokan Tokaj mellett a legizgalmasabb terroirok közé sorolják. A mintegy 480 hektáros területet egy csonkakúp alakú vulkáni tanúhegy uralja, amely meghatározza a borok karakterét is. A borvidék legismertebb fajtája a juhfark, amelyet hagyományosan a „nászéjszakák borának” is neveznek. A borkóstolók mellett érdemes felsétálni a somlói vár romjaihoz, végigjárni a Ság hegy geológiai tanösvényét, vagy megpihenni a Kis-Somlyó vulkáni kráterének peremén.

Míg Magyarországon ritkaságnak számít a 350 méter feletti szőlőművelés, az Egri borvidéken, a Nagy-Eged hegyen 537 méteres magasságban is folyik szüret – ez az ország legmagasabban fekvő szőlőterülete. A borvidék nagy része vulkanikus eredetű, a Nagy-Eged azonban geológiai szempontból is különleges: itt üledékes mészkő alkotja az alapkőzetet. A hegy Eger belvárosától nagyjából négy kilométerre induló tanösvényen keresztül, pár óra alatt bejárható. A természetvédelmi terület változatos élővilágot rejt, a csúcsról pedig páratlan kilátás nyílik Eger környékére, a Bükk vonulataira, tiszta időben a Mátra távoli csúcsaira, sőt, a Tisza-tóra is rá lehet látni.

A Hajósi Pincefalu a hazai borvilág egyik rejtett kincse, amely nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló: ez a kontinens legnagyobb összefüggő pincefaluja. A 24 kacskaringós utcából és mintegy 1250 pincéből álló településrész a népi építészet kivételes ékköve, ahol rendszeresen szerveznek gasztronómiai programokat és bortúrákat. A Cabernet Borturisztikai Látogatóközpontban helytörténeti kiállítás és vezetett borkóstolók is várják az érdeklődőket. Itt járva a térség természeti értékeit is érdemes felfedezni: a pincefalu a Kiskunsági Nemzeti Park területén fekszik, ahol változatos túraútvonalak és kerékpárutak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.

A Csodásmagyarország.hu 2025 novemberében készült, 1658 fő bevonásával végzett online kutatása a magyarok borfogyasztási szokásait is feltérképezte. Az eredmények szerint a legtöbben a fehérbort részesítik előnyben (43 százalék), ezt követi a vörösbor (30 százalék) és a rozé (16 százalék). A kedvenc borok toplistáját az aszú vezeti (16 százalék), mögötte az olaszrizling (11 százalék) és a merlot (10 százalék) következik. A negyedik helyen a bikavér (9 százalék), az ötödik helyen pedig a cserszegi fűszeres szerepel, ugyancsak 9 százalékkal.

A képek forrása: Visit Hungary