Illúzió, vagy elérhető valóság a fenntartható divat?

„A koronavírus hatására az elmúlt években alapvető változások indultak el a divatiparban is. Fajsúlyosabban megjelent a fenntarthatóság kérdése, amelyet elsősorban a Z-generáció és a fogyasztók idéznek elő. Az Európai Unió s irányelvek szerint a jövőben kötelező lesz a fenntarthatósági információkhoz való digitális hozzáférés biztosítása, ahogy azt is szeretnék, hogy csak a legfenntarthatóbb termékeket lehessen az EU-ban értékesíteni és kapni. Ezek a változások nem opcionálisak vagy szabadon választható irányelvek a cégek részéről, hanem kötelező lesz betartani őket – azaz komoly, az életünkben talán sosem látott változások és szigorítások előtt állunk” – ahogy Forintos-Szűcs Anita, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgató-helyettese is megfogalmazta.

Mint mondja, az átalakítás hatására minőségibb anyagokból készülő, magasabb élettartalmú, a fenntarthatósági szempontoknak megfelelő és transzparens termékek kerülnek majd a piacra. Ez az átalakítás azonban nagyfokú alkalmazkodást, rugalmasságot, átrendeződési képességet igényel mind a textil- és ruhaiparban dolgozók, mind pedig a fogyasztók részéről. Sokak szerint ezzel az EU „hadat üzent” a fast fashion cégeknek. De a szemléletváltás nem a tömeggyártásra szakosodott vállalatok tönkretételéről szól, hanem például az éves kollekcióik számának csökkentéséről, vagy a zöldremosás visszaszorításáról. Nem szép dolog egy-egy fast fashion márka részéről, hogy úgy próbál meg környezetbarát lenni, hogy a világ legátláthatóbb márkájaként hirdeti magát a közösségi oldalain, miközben részükről ez csak a PR-Marketing stratégia része. 

Forintos-Szűcs Anita szerint ahhoz, hogy a fogyasztók a fast fashion helyett a fenntartható divat felé forduljanak, nagyon fontos az edukáció és az, hogy hogyan kommunikálnak, mit üzennek magukról a márkák. A kutatások rámutatnak, hogy a Z generáció 62%-a szívesebben vásárol fenntartható, etikus márkáktól, mint a fast fashion boltokból. Egyre többen felismerik, hogy valójában nem a tervezői darabok drágák, hanem a fast fashion termékek túl olcsók. 

Nagy a szórás a magyar dizájner termékek listáján, de egyre több pár tízezer forintos, azonban jóval minőségibb, lokális gyártásban készült termék elérhető a hazai piacon.

Előszeretettel kombinálják a dizájner darabjaikat fast fashion termékekkel, gyakran másodkézből vásárolnak dizájner termékeket, amire már egyre több platform ad lehetőséget.

A vezérigazgató-helyettes leszögezi, hogy a világszerte előállított ruhák kevesebb, mint egy százalékát hasznosítják újra, de 100%-ban fenntartható anyag nincs továbbra sem, csak kevésbé káros, ezért elengedhetetlen a fenntarthatósági kultúra megteremtése. Cél, hogy termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Ilyen működőképes eljárás lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk vagy a már meglévő terméket átalakítjuk, megjavítjuk vagy továbbadjuk őket. Ezáltal csökken a hulladék mennyisége, valamint az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő. Az anyaginnovációk területén is egyre többen látják a különböző tudományterületek közötti kapcsolódási lehetőségek értelmét és lehetőségeit.

Az új generáció mindennél fontosabbnak tartja a környezetvédelmet. Trendet csináltak az újrahasznosításból, és egyre több ember figyelmét hívják fel a fenntarthatóságra világszerte. Nekik köszönhetően egymást érik a témával kapcsolatos Instagram és Tiktok tartalmak, műsorok, könyvek, kiállítások és oktatóvideók. A biztató kezdeményezések ellenére nem dőlhetünk hátra. A fenntartható és tudatos vásárlásban nagy szerepet kapnak a természetes anyagból készült termékek és a helyi, esetleg kézműves tervezők által etikus körülmények között készült darabok. A vásárlók egyre inkább a természetességet, hitelességet keresik a termékekben. 

„Az új ruhák esetében érdemes a GOTS vagy OEKO-TEX által minősített biopamut, organikus, fairtrade termékeket keresni. Ha megtehetjük, akkor inkább legyen kevesebb, de jobb minőségű termékünk – javasolja Forintos-Szűcs Anita. Hozzáteszi, hogy népszerűek lettek a használt dizájner termékek és a történettel rendelkező ruhák. Pedig az újrahasznosítás sokáig elképzelhetetlen volt a divatiparban – mindenesetre a tudatos vásárlók felfedezték maguknak ezt a világot. A fenntarthatóság egyik fő eszméje lett, hogy ami valakinek szemét, az másnak még kincs lehet – és ez a gondolat az anyaginnovációkban is nagy szerepet játszik.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Nanushka 2022-ben együttműködési megállapodást írt alá, amellyel elindították a Conscious Textile Group, azaz a Tudatos Textil Csoport munkáját. A kezdeményezés célja a gyártás utáni textíliák körforgásos felhasználásának és innovatív módjainak kutatása, új, fenntartható anyagok fejlesztése. Állati bőrrel azonos tulajdonságokkal bíró, mesterségesen előállított alternatív anyagot fejlesztett ki a Modern Meadow – aminek magyar vonatkozása is van. A világ első biofabrik bőréből készült pólók bekerültek a New York-i MoMa „Is Fashion Modern” című kiállításra is. A hazai bútor márkák között is van olyan bútor, amely 100%-ban PET palackok felhasználásával készül. Hasonlóképpen innovatív és sikeres a magyar MASUKO Recycling technológia, akik a műanyagok kezelésére és hasznosítására kínálnak megoldásokat, többek között betont és biotéglát készítenek a hulladékból, például PET palackból. 

A divatipar ugyanúgy, mint az épített vagy éppen természeti örökségünk vagy többek közt gasztronómiánk, hozzájárul az országimázs formálásához. A divatipar jelentőségét növeli, hogy fogyasztóik egy része nem ott vásárolja meg a termékeket, ahol él, hanem utazás közben, illetve azért utazik, hogy beszerezhesse őket. A divat és design termékek megvásárlása turisztikai vonzerővel is bír, a prémium retail számos példa igazolja, hogy a városkép meghatározó eleme lehet. Napjainkban a vásárlás pedig már nem pusztán az utazás járulékos tevékenysége, hanem a szabadidő eltöltésének külön kategóriája, az utazás meghatározó része, amely elősegíti a helyi kultúrával, termékekkel, kézművesekkel, kortárs művészettel való találkozást.