Győr művészeti bemutatóinak színterei

Beccaria Virgil, a Lombardiából származó kereskedő volt a tulajdonosa az egyik épületnek, amely a mostani Apátúr-ház helyén állt, és szintén a város egyik legjelentősebb palotája volt.  Beccaria család mellett telektulajdonos volt még Nyéki Vörös Mátyás, helyettes nagyprépost és Benedikt Malatesta kapitány. A győri Apátúr-házat 1741–1742-ben Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette. A pompás barokk palota 1949-ben lett a múzeum otthona. Az intézet névadója Xántus János természetkutató, utazó és néprajzkutató Győrben járt iskolába. A győri múzeum 1859-ben jött létre a Rómer Flóris archeológus alapította régiségtárból, célja történelmi értékeink megbecsülése, gyűjtése volt. A gyűjteményt a bencés rend kezelte 1949-ig, amikor államosították. Pincéjében nyílt meg 1966-ban a híres győri kályhásiparnak emléket állító antik cserépkályha-kiállítás, mely ma már önálló gyűjtemény a Fruhmann-házban. A múzeum az elmúlt időszakban rengeteg műtárggyal lett gazdagabb, jelenleg megközelítőleg hatvanezer a darabszáma az összegyűjtött értékeknek. Állandó, legértékesebb tárlata a Győr és környékének történetéről szóló őskortól egészen a napjaink örökségét felölelő tárlata. A múzeumot azóta átnevezték, és Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum részeként üzemel, átmenetileg felújítás alatt áll. Az M1 autópályaépítés alatt feltárásra került római, népvándorláskori és avar anyaggal bővült a kiállítási anyag. Emellett jelentős céhes, numizmatikai gyűjteménnyel rendelkezik. Itt található az Abád-Hauser család képző és iparművészeti magángyűjteménye, illetve a Petz család orvostörténeti magángyűjteménye is. Megtekinthető a bélyeg kiállítás, amely az 1980-as évektől gyűjtötte a postai termékeket.

„Az otthon melege” történeti kiállítás anyaga Fruhmann Antal győri kályhásmester hagyatéka, amiről a múzeum javára végrendelkezett. A felújított Fruhmann-házban, állandó kiállításként tekinthető meg a kályhamesterség győri történetét bemutató tárlat. A reprezentatív darabok új értelmet kapnak ma, amikor jelentős szerep jut a környezettudatos, alternatív fűtési technológiáknak. Tradicionális gyűjtemény a város iparosainak, Mágner, Dachauer, Magyary és Fruhmann bemutatására.

Az Apátúr-ház szomszédságában található a Vastuskós-ház. Patkó Imre újságíró, művészettörténész gazdag gyűjteményét állították itt ki, amely Kassák Lajos, Bálint Endre, Vasarely és Kondor Béla képzőművészeti alkotásait tartalmazza. Az eredetileg pár száz éve még egyszintes házra az egyik korábbi tulajdonos, Gindl Orbán emeletet húzatott, és ma már kétszintes sarokházként díszíti a Széchenyi teret. A ház tulajdonjogát városbírók adták kézről-kézre. S hogy miért Vastuskó a neve? A ház nagyon jellegzetes dísze egy fatörzs, amely vasszögekkel van kiverve, és a ház sarkához van láncolva. Egy különleges történet jár szájról-szájra a városban, miszerint a város átmenő forgalmában, itt állt az a fa, amely mellett a közelben átutazó céhlegények találkoztak, s egymásnak üzenve, emléket hagyva, minden találkozáskor egy szöget vertek bele a törzsbe. Mások szerint azonban a Vastuskós-ház elnevezése valójában 1833-ból ered, az épület aljában akkoriban üzemelő fűszerkereskedés tulajdonosához, Zittrisch Mátyáshoz köthető, aki boltjának hírveréseként lemásolt egy korabeli hirdetést, amit Bécsben látott: az osztrák fővárosban a Stock im Eisen üzlet mellett egy szögekkel kivert fatuskót helyeztek a sarki kirakatba. Ennek mintájára a fűszerbolt tulajdonos is készített egy hasonló cégért, s így alapozta meg a kultikus belvárosi ház elnevezését.