Helyszín címkék:
Értékes örökségünk - mohácsi busójárás és egyéb télbúcsúztatók
Átlényegülés a hagyomány tükrében, avagy íme a mohácsi busók varázsa
A busójárás rejtélyes ünnep, amelynek gyökerei a török hódoltság idejére nyúlnak vissza: a sokácok (vagyis a Magyarországon élő horvátok) állítólag ördögi maskarákba öltözve űzték el a törököket Mohácsról. Sokak szerint azonban valószínűbb, hogy a busójárás a sokácokkal együtt érkezett Észak-Boszniából, miután az 1687-es II. mohácsi csata után új lakókat telepítettek az elnéptelenedett területekre. Ez a napjainkban is zajló, varázslatos télűző szeánsz olyan élményt nyújt, amit kívülállóként talán sosem fogunk igazán megérteni. A helyiek „Poklade” néven emlegetik az átváltozás ünnepét, amely más kultúrák télűző szokásaiban is fellelhető, de Mohácson igazi fesztivállá nőtte ki magát. A „busójárás” elnevezés a harmincas években született, amikor egy Budapestről érkezett újságíró rácsodálkozott a beöltözött busókra és leírta, amit látott — így kapott nevet ez a különleges mulatság, amely azóta is bolondozva űzi el a telet.
A Busójáráshoz hasonló, tavaszi karneválok világszerte ismertek, de a busózás megőrizte autentikus kelet-európai gyökereit. A busók, az ördögszerű alakok, hangos dübörgéssel és kereplőkkel vonulnak végig az utcákon. Maszkjaikat maguk faragják hársfából, majd állatvérrel festik, hogy még félelmetesebb megjelenést kapjanak.
A kellékek – , a maszkok és a busók ruhái egyaránt – generációról generációra öröklődnek, mindegyik darabnak saját története van. Az esemény során a korom és a hamu is fontos szerepet kap: a korom biztosítja a busók inkognitóját, míg a hamu az újjászületést szimbolizálja.
A busók és a látogatók közösen űzik el a telet, ami egyedi, ősi hagyományokra épülő interakciót teremt. A fesztivál során nem ritka, hogy egy kis korom vagy tollpihe kerül ránk, amit a busók és a sokác lányok termékenységvarázslás céljából szórnak a látogatókra. A fesztivál leglátogatottabb napja egyébként a Farsangvasárnap, amelyet ágyúdörrenés nyit meg, a nap végén pedig a busók lidércekként gyújtják meg a máglyát, amely a megtisztulást, a tél és a gonosz elűzését szimbolizálja. A Busójárás nem az egyetlen farsangi népszokásunk. Sokszínű hagyományaink a mai napig gazdagítják a farsangi időszakot, számos vidéki településen különböző, sajátos szokások alakultak ki, melyet a mai napig ápolnak. Ha szerencsések vagyunk, ennek mi is a részesei lehetünk!
Novaji Remélés
A „remélés" Novaj téltemető és tavaszváró hagyománya, a farsangi időszak végén. Központi eleme egy „állakodalmas menet”, amelyben fiatal férfiak öltöznek jellegzetes maskarákba, például drótostótnak vagy kéményseprőnek. Ezek a vidám alakoskodók zeneszó és csörömpölés kíséretében végig járjak a falu utcáit, és bekormozzák a lányokat és, asszonyokat, akikről úgy tartják, hogy a korom megtisztítja őket a gonosztól és szerencsét hoz.
Töltött, kerek, porcukros! Irány a fánkfesztivál
Az Országos Farsangi Fánkfesztiválon a farsangi fánk kerül a középpontba. A hagyomány a 19. században terjedt el Magyarországon, különösen a Dunántúlon, és azóta elmaradhatatlan része a farsangi időszaknak. A fesztivál keretében a látogatók különféle ízesítésű fánkokat kóstolhatnak, megtanulhatják a fánksütés fortélyait a helyi asszonyoktól és akár részt vehetnek fánksütő versenyeken is. Emellett jelmezes farsangi felvonulások, vásárok és kulturális programok szórakoztatják a közönséget.
A télbúcsúztató és tavaszváró hagyományok országszerte különböző formában jelennek meg, mindegyikük a közösségek összetartását és a megújulás ünneplését szolgálja. A farsangi időszakhoz kötődő szokások a tél elűzésének szimbolikus rítusaival zárulnak, majd helyet adnak a húsvéti ünnepkörnek, amely a tavasz valódi megérkezését hozza magával. Ezen hagyományok gyümölcse Magyarországon sokak szerint Hollókőn éri el tetőpontját, ahol a húsvéti fesztivál során a múlt és a jelen tökéletes harmóniában elevenedik meg.
Virágba borul az egész falu: húsvét Hollókőn
A Hollókői Húsvéti Fesztivál a magyar húsvéti szokások és a palóc gasztronómia igazi ünnepe, ahol a hagyományok szó szerint életre kelnek Magyarország egyik legszebb kis településén. A fesztiválon a népviseletbe öltözött helyi lányokat hideg kútvízzel locsolják meg, ezzel megőrizve szépségüket. Az UNESCO Világörökség részét képező Hollókő Ófaluban, ahol a 67 műemlék ház ma is úgy néz ki, mint száz évvel ezelőtt, a látogatók teljesen belemerülhetnek a múltba. A programok között folklórbemutatók, koncertek, kézműves foglalkozások és gasztronómiai élmények várják az érdeklődőket. A hímes tojásfestés, a sonka kóstolása, valamint a borok és pálinkák ízlelése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy autentikus, felejthetetlen húsvéti élménnyel gazdagodjunk.
