Az egri „Rossztemplom” metamorfózisa

Nem mindennapi, hogy egy templomot galériaként hasznosítanak. Mi teszi erre alkalmassá?

Tavasztól őszig nyitva tartó, mintegy 650 négyzetméteres gyönyörű galériánkban elsősorban a honi kortárs képzőművészet nagyjainak munkáit vonultatjuk föl. A templom hatalmas tere és falfelületei az országban egyedülálló módon alkalmasak nagy méretű alkotások bemutatására. A szakrális térben a kiállított művek átlényegülnek, mely hatást fokozzák a magasan elhelyezkedő ablakokból beáramló fénysugarak.

Mit lehet tudni a „Rossztemplom” múltjáról?

Az épületet az Egerben 1717-ben letelepedett Trinitárius rend építtette, és a barokk mester, a prágai Kilian Ignaz Dietzenhofer tervezte. Az 1763-as tűzvészben – még félkész állapotában – súlyosan megrongálódott, így csak 1771 májusában készült el, ekkor tartották meg benne az első ünnepélyes istentiszteletet. II. József 1784-ben feloszlatta a rendet, a templom és a kolostor berendezési tárgyait elárverezték, a templomépületet raktárként hasznosították. A Bazilika építése idején a templomban ideiglenesen miséztek, utána 1945-ig katonai célokat szolgált az épület, a katonai főparancsnokság élelmezési raktárként használta, majd laktanyát alakítottak ki itt. A templomépület a háborúban sajnos tovább rongálódott. 1958-ban felújították az épületet, ám a tervek ellenére nem tudták múzeumként használni. Később itt kapott helyet a város második filmszínháza, a Bródy mozi.  A rendszerváltás után felújították, majd szórakozóhely, diszkó működött az épületben. Napjainkban pedig galériaként funkcionál.

Mennyiben szakrális-spirituális, és mennyire világi-kulturális kiállítási tér a Templom Galéria?

Egyházi célokra már rég nem használják az épületet, a művészet számára ugyanakkor rendkívüli lehetőséget és kihívást jelent a szakrális környezetet idéző tér, melyben különleges kontextusba kerülnek a művek. Teljesen világi témájú alkotások, sőt bemutatók, performanszok is megjelentek már az épületben. Itt lelt otthonra például a speciális effektusokat, provokatív gesztusokat felvonultató, normákat feszegető ArtAlom Fesztivál. Egyetemisták, neves művészek is többször állították ki az épületben különböző műveiket. Két éve mutatta be munkáit Nikolaus Hipp katolikus festő és gondolkodó a Templom Galériában, ahol ezúttal tematikájában is, újra a szakralitás került a tárlat középpontjába.

Kihasználják-e a templomépület különleges fényviszonyait és akusztikáját a programjaik során?

Sok példa volt már erre, hiszen a kiállító művészek jó része eleve ide tervezi meg az adott tematikájú tárlatát. Réz Lóránt orgonaművész itt mutatta be, a nápolyi Gesú Nuovo templom hieroglifaszerű jelei alapján komponált művét, a Harmoniae Universales-t. Szőke Gábor Miklós szobrász Dante Ritual című, sötét, groteszk világot ábrázoló munkáiból nyílt kiállításon, happeningszerű orgona koncerttel és divatelemekkel átszőtt, a hely adottságait kiaknázó installáció várta a megnyitóra érkező érdeklődőket.

Milyen korlátai, és milyen többlet lehetőségei vannak a kiállítás tervezésnek egy templomból lett galériában?

A már említett limitált nyitvatartási időszak, valamint a különleges akusztikai adottságok és a fényviszonyok néha hátrányt jelentenek. A nagy tér is éppúgy lehet előny, mint hátrány bizonyos művek méretei, jellege, technikája és kiállíthatósága szempontjából. Nagyméretű alkotások számára ideális lehet a tér, különleges élőművészeti előadások számára pedig egyenesen vonzó.