Sárkányok földje, a Szent György-hegy kincsei

A Szent György-hegy régóta külföldi és magyar tudósok, geológusok, botanikusok, művészek és költők inspiráló és kedvelt helye. François Sulpice Beudant francia természettudós a tizenkilencedik század elején, egy balatoni utazása alkalmával figyelt fel rá: „a bazalthegyek közül a legérdekesebb a Szent György-hegy. Meredek lejtőjű, magas csúcsban végződik, úgy, hogy a síkságból kiemelkedő erődítményhez hasonlít”. Petrőczi Éva József Attila-díjas költő pedig így örökítette meg a tájat és a hozzá fűződő érzelmeit az 1984-es Tavaszi vers a Szent-györgy hegyen című költeményében: 

Ezek a napfény-spongya 

házfalak, 

s a szélnek feszülő 

sárga párta peremén

kapaszkodó riadt kis szentek 

mutatják: ez itt 

Pannónia, 

s hogy más tájhoz 

hiába szoktatom magam: 

mindétig e látvány 

pányváira leszek kötözve.

A hegyen, amelyen emberek is régóta laknak – már az újabb kőkorszakban lakott volt, bronzkori ember hagyatékát, római pénzt, téglasírt és szerszámot is találtak itt –, mind a természeti látnivalók, mind az épített örökség lenyűgöző.

A hegy a nevét az egykor a lábánál álló Szent György-kápolnáról kapta, amelynek helyén ma a Lengyel-kápolna található. Az épületet Szigliget földesura, a Tóti-Lengyel család építtette 1775-ben, barokk stílusban, míg a régi kápolna köveit állítólag a környékbeli házak és pincék építéséhez használták fel. A 215 méter magasan álló templom a Balaton környékének egyik legértékesebb, szobrokban gazdag műemléke. Az épület homlokzatának fülkéiben és az oromzaton nyolc kőszobor áll, középen a hegy nevére utaló, sárkányt ölő Szent György faragott szobra. A templom belsejében lévő későbarokk-rokokó oltár, szószék és orgonakarzat pedig még inkább lenyűgözheti a látogatót.

A keleti oldalon, a bazaltorgonák alatt, az erdőben áll az ortodox Örömhírvitel-kápolna, amelyet a Szent György-hegy remetéje épített. A debreceni származású Márton atya több görög- és franciaországi kolostort is megjárt, fiatalon pedig még a Louvre felújításában is részt vett – minthogy kőfaragói, kőszobrászi végzettsége van –, mielőtt letelepedett a hegyen. Egy présházat alakított templommá, amelyet saját kezűleg újított fel és alakított ki. A kápolnát belülről díszítő ábrázolásokon Krisztus, illetve életének főbb eseményei, a Krisztus eljövetelét hirdető nyolc próféta, a négy evangélista, Mária és a szentek láthatóak.

Természetesen legendák is kapcsolódnak a hegyhez. A leghíresebb ezek közül az, hogy annak gyomrában egykor egy sárkány lakott, akivel – a mese egyik változata szerint – sárkányölő Szent György végzett, mivel az elragadta a kedvesét. A Sárkány-barlang ma valójában olyan hasadékokból áll, amelyek egykor ledőlt bazaltoszlopokból alakultak ki. Az eredeti barlang felkutatására – amely a leírások szerint széles nyílású volt és több üregből állt – több csoport is elindult a huszadik század második felében, de valószínű, hogy inkább egy nagyobb kiterjedésű járatrendszer bújik meg a felszín alatt. Akárhogy is, az üreg még ma is hűs levegőt áraszt nyaranta – mintha a sárkány halálakor utolsó leheletével örökké fagyossá tette volna annak levegőjét.

A hegy a természet hihetetlen formáló erőinek eredménye: a Pannon-tenger eltűnése után, körülbelül ötmillió évvel ezelőtt keletkezett. Miután a Pannon-tenger elzáródott és medre feltöltődött, földkéregmozgások következtében hatalmas hasadékokon keresztül a Föld izzó magmája a felszínre tört. A híg bazaltláva a felszínen szétömlött, majd megszilárdult és sapkaként beborította az alsóbb rétegeket. Az oszlopok a láva kihűlésének eredményei. A lehűlő láva sokszöges hálózat mentén szétrepedezett, a repedések mentén pedig a fagy, a víz és a szél alakították ki az éleket, sarkokat. A legszebb, hatalmas orgonához hasonlítható képződmény pedig a Szent György-hegyen található, amelyek tetején lévő kilátóhelyekről a többi tanúhegyet és a Balatont is megcsodálhatjuk.