Múltszázadi istállóban készül az „ósör” Csempeszkopácson

„Csempeszkopácson nőttem fel, és a mai napig itt él a családom nagyrésze. A sörfőzés, mint sokaknál, nálam is hobbiként indult. Hobbiból szenvedély lett, a szabadidőm teljes részét a sörfőzés és a szakma iránti érdeklődés töltötte ki. Miután „elfogyasztottam” a lehető legtöbb elérhető szakirodalmat, elvégeztem a sörgyártó képzést. Sörfőzőként először Jászapátiban kezdtem el dolgozni a Yeast Side-nál. Nagyon izgalmas időszak volt, rengeteget tanultam, sokat tudtam fejlődni a szakma gyakorlati aspektusaiban. Majd később a Beertailor elindításában vettem részt, itt egy nagyon modern, high-tech főzde működtetésében tudtam tapasztalatot gyűjteni – meséli Krenner Balázs sörfőzőmester a kezdeteket.

A saját főzde indításának gondolata évekig motoszkált a fejében, de hosszú idő kellett ahhoz, mire összeállt a sörfőzde koncepciója. Nagyon sok háttérmunka, kutatás, szervezés, tervezés előzte meg a döntést, hogy belevágjon a nagy projektbe. 2019-ben kezdtek el felújítani és átalakítani sörfőzdévé egy 100 éves istállót. Közben a csapat is bővült: 2020-ban 4 fővel nyitotta meg a kapuit a Krenner Brewery.

A mai sörgyártás négy fő alapanyaga a víz, a maláta, a komló és az élesztő. Viszont a modern laboreszközök megjelenése előtt, a serfőzőmesterek nem tudták sem megvizsgálni, sem megfigyelni az élesztőt. Ma nagyon specifikus, adott sörtípusokhoz nemesített élesztőket használnak a főzdék. Ismerik a pontos erjedési folyamat részleteit, tudják, mikor milyen, az ízeket befolyásoló melléktermékek képződnek, és jó esetben mindezeket kontrollálni, irányítani is képesek. A 19. század előtt viszont nem volt ismert, hogy az élesztő valójában egy egysejtű gomba.

Krenner Balázs sörfőzőmester csempeszkopácsi sörfőzdéjében használt eljárásaival erre a mikroszkópok előtti időszakra nyúl vissza, vagyis spontán erjesztési eljárással (is) készítenek söröket, ami valójában egy rendkívül „ősi” eljárás. Belgiumban a mai napig sok főzde alkalmazza a spontán erjesztési eljárást, aminek a lényege, hogy a forró sörlevet kiöntik egy nagy, speciálisan erre készített kádba (szaknevén: koelschip) és hagyják, hogy az udvaron az éjszaka folyamán szépen lassan kihűljön. Miközben csökken a hőmérséklete, a levegőben lévő mikroorganizmusok, baktériumok, vadélesztők belepotyognak a sörlébe, és ezek fogják majd az erjedést véghez vinni. Az, hogy az adott napon milyen mikrobák repkednek a levegőben, függ többek között az évszaktól, az időjárástól és a széliránytól.

Az ősi eljárással készült már „gose” típusú sör a Krenner Breweryben, amit másfél évig érleltek a mesterek ribizli ágyon. Összesen 400 sorszámozott pezsgőspalackot állítottak elő belőle. Eddig ez volt a legextrémebb ízvilágú, spontán erjesztett ital, ami kikerült a főzdéből.

„A sör amellett, hogy gasztronómiai élményt nyújt, a baráti beszélgetések kelléke, a kedvenc csapatunk buzdítási hangerejének fokozója, a tánctudásunk elmélyítője!” – mondja a sörfőző mester. Hozzáteszi, hogy a legtöbb kistelepülésen kocsma sincs, nemhogy egy olyan hely, esemény, rendezvény, ahol szívesen találkozik az ember a barátaival. A főzdében helyet kapott egy 25-30 fő befogadására alkamas kóstoló/taproom, ahol bejelentkezés alapján tudnak csoportoknak főzdelátogatással egybekötött kóstolót tartani. Szezonban pedig havonta egyszer nyílt napot is tartanak a sörfőzdében.

A főzde mellett közvetlenül remek szállást is találunk: a Füves Portát. Aki Kopácson jár, annak nehéz elkerülnie azt az 1200-as években épült románkori templomot, aminek a teréről nyílik a főzde, mindenképp megér egy látogatást. Ezen kívül egy helytörténeti múzeum is van a településen, oda is érdemes bekukkantani két korsó sör között vagy után. Szombathely, Sárvár, Kőszeg, az Őrség is mind nagyon közel vannak Csempeszkopácshoz, ahol akad bőven látnivaló. Ha valaki egy vas vármegyei csillagtúrát tervez, a vendégházban megszállva esténként jókat sörözve tud náluk időt tölteni.