Kell a filter? A tea útja Magyarországon

Most hunyjuk le a szemünket, és képzeljük el, amint honfoglaló őseink a vérszerződés előtt teázgatnak egy kicsit….nem megy, ugye? Nem véletlen, a tea ugyanis csak a 19. században érkezett meg hazánkba, akkor, amikor feloldották a kereskedelmi embargókat. Eleinte persze nálunk is csak a gazdagok kiváltsága volt, hiszen a Hollandiából importált teafüvön olyan magas vám volt, hogy akkoriban szinte aranyárban mérték. 

Kevesen tudják, de a magyar arisztokrácia körében éppúgy népszerű volt délután 5 órai teázás, mint Angliában. Idővel a polgári réteg számára is elérhetővé vált ez a forró ital a szalonokban és a cukrászdákban, így ha valaki jókor érkezett, olyan nagy nevekkel is „összefuthatott”, mint például Görgey Artúr, Mikszáth Kálmán vagy épp Széchenyi István, aki előszeretettel teázott hölgy-társaságban. Azok számára, akik a cukor-citrom kombóra esküsznek, hajmeresztő fun fact, hogy egyes szakértők szerint Görgey sóval itta a teáját. 

A 19. században az emberek nem azzal kezdték a teaszertartást, hogy lefotózták az akkurátusan elrendezett kannákat és csészéket, sőt Instagram, Facebook és TikTok sem létezett, amin megoszthatták volna a filterrel (témánál vagyunk) felturbózott fényképeket. Ennek ellenére a párizsi teaszalonok hangulata és tálalási módjai meglepően gyorsan eljutottak Magyarországra is, ahol a hölgyek igyekeztek pontosan lemásolni a külföldi teadélutánokat. 

Ezekhez a teadélutánokhoz persze jó minőségű teára volt szükség, amit leginkább teaszaküzletekben lehetett beszerezni. Ezekben a boltokban egyébként különféle teasüteményeket, illetve teakompatibilis alkoholos italokat (például konyakot és rumot) is lehetett zsákmányolni.

Teázni a 19. században éppen olyan jó volt, mint most. Mégis, az idő előrehaladtával a tea szertartásos fogyasztása háttérbe szorult, talán részben azért is, mert a gondosan válogatott szálas teák helyett befurakodtak a boltok polcaira a gyakran silányabb minőségű filteres verziók. Szerencsére léteznek ma is olyan helyek, ahol átélhetjük a békebeli teázás életérzését. Kínai vagy épp japán teaszertartásra is elmehetünk, de amennyiben szeretnénk legalább valamelyest belekóstolni egy reformkori teadélután hangulatába, érdemes olyan nagy múltú cukrászdát vagy kávéházat keresni, mint például a balatonfüredi Karolina Kávéház, ahol patinás környezetben teázhatunk, és akár az éltalukmegálmodott egyedi keveréket is megkóstolhatjuk. 

Debrecenben járva a Vintage World kávézót érdemes felkeresni, ahol komplett teadélutánra is bejelentkezhetünk: a két főre szóló kínálatban szendvicset és édes finomságokat is találunk.

A matcha tea tulajdonképpen egyfajta zöldtea, amit porrá őrölve vásárolhatunk meg. Elkészítési módja sem szokványos: a kisebb tálkába szórt őrleményre először csak egész kevés forró vizet kell önteni, majd egy különleges eszközzel csomómentesre keverni. Ezt követően lehet felönteni a kívánt mennyiségű forró vízzel.

Az utóbbi évek nagy slágere a matcha latte és a jeges matcha latte is, amelyekhez a többség általában valamilyen növényi tejet használ. A matcha tea illatáról legtöbben a frissen nyírt fűre asszociálnak, és sokak szerint az íze is a fűére hasonlít. Ennek ellenére az italnak hatalmas rajongótábora van, így nem csoda, hogy országszerte számos kávézóban megkóstolhatjuk.